2022. április 23., szombat

A Gábor Miklós-díj története

A Gábor Miklós-díjat férje 1998 nyarán bekövetkezett halála után alapította felesége, Vass Éva színművésznő az évad legjobb Shakespeare-alakítását nyújtó művész jutalmazására. A bronzplakett Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása:  egyik oldalán Shakespeare, másik oldalán Gábor Miklós arcképe látható.






Odaítéléséről szakmai kuratórium dönt, amelynek elnöke 2015 nyarán tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig Koltai Tamás volt; tagjai Ascher Tamás rendező, Meczner János rendező és Spiró György író. 2016-ban az elnök Kelecsényi László, 2017-től Ascher Tamás. Jelenleg a kuratórium tagjai: Meczner János, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, Spiró György, Stuber Andrea színikritikus. 

2019 májusában az alapító Vass Éva is elhunyt, az alapítói jogokat végrendeletileg Alföldi Róbertre hagyományozta.

Az elismerést Gábor Miklós április 7-i születési évfordulóján, vagy egy ahhoz közeli időpontban a színpadon, előadás után, általában a kuratórium elnöke szokta átnyújtani.

 

 A DÍJAZOTTAK

(A névsort a Wikipédián is megtalálhatjuk)

 

2000
László Zsolt
A velencei kalmár / Antonio
Merlin Színház
2001
Varga Zsuzsa
Vízkereszt / Viola
Kaposvári Csiky Gergely Színház
2002
Herceg Zsolt
Szentivánéji álom / Puck
Britten operájának prózai szerepéért
Szegedi Nemzeti Színház
2004
Blaskó Péter
Titus Andronicus / címszerep
 Gyulai Várszínház
2005
Kulka János
III. Richárd / címszerep
 Nemzeti Színház
2006
Balázs Zoltán
Hamlet / címszerep
Bárka Színház
2007
Pogány Judit
Vízkereszt vagy bánom is én... / Bolond
Örkény Színház
2008
Hajduk Károly
Macbeth / címszerep
Katona József Színház
2009
Szegezdi Róbert
Hamlet / Claudius
Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház
2011
Hatházi András
Mértéket mértékkel [Szeget szeggel] / Herceg és Pompeius kettős szerepe
Kolozsvári Állami Magyar Színház
2012
Rába Roland
Hamlet / Polonius
Nemzeti Színház
2013
Gálffi László
Vihar / Prospero
Örkény Színház
2014
Cserhalmi György
Lear király / címszerep
Székesfehérvári Vörösmarty Színház
2015
Hegedűs D. Géza
Julius Caesar / címszerep
Vígszínház
2016
Bajomi Nagy György
Hamlet / címszerep
Szombathelyi Weöres Sándor Színház                                       
2017
Pál András
 Téli rege/ Leontes
 Radnóti Színház
2018
Csuja Imre
 IV. Henrik I-II. / Viola
Örkény Színház
2019
Nagypál Gábor
 Macbeth/ címszerep
Jászai Mari Színház
2020
Görög László
  A velencei kalmár/ Shylock
 Miskolci Nemzeti Színház
2021
 nem adták ki

2022
Pallag Márton
Vízkereszt vagy bánom is én/ Böföghy Tóbi
Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat

2022. február 18., péntek

Kortársak Gábor Miklósról: Békés Itala

Részlet Békés Itala Égi játszótársak címmel 2012-ben megjelent könyvéből (Argumentum Kiadó).

Előtte egy fénykép az MTVA fotoarchívumából, Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című drámájának egy jelenete a Madách Színházban, 1961 (Bartal Ferenc felvétele).





          Gábor Miklóst 1941-ben A bécsi gyémántokban láttam először a Madách Színházban játszani. Főiskolásként sok-sok darabban megcsodáltam a Nemzeti Színházban. A színész-filozófus Miklóst tevékeny mozgalmi embernek ismertem meg.

          A Madách Színházban 1958-ban egy nagyon visszafogott, töprengő, kissé gátlásosnak tűnő, rendkívül kellemes kollégát láttam viszont.

          Mikor a Madách Színház kamaratermében bemutattam egyszemélyes színházam "NŐ!?" című műsoromat, Miklós óvatosan kérdezte: "Szeretnélek megnézni. Nem zavar?" "Nem Miklós, engem még a Kádár János sem."

          Először azt gondoltam, azért kérdezte meg, mert úgy vélte, hogy az ő személyes jelenléte miatt izgulnék. De nem. Amikor előadás után elismerését fejezte ki, kíváncsian érdeklődött, hogy merek kiállni ilyen kis színpadra két óra hosszat, szemtől szembe a közönséggel, partnerek nélkül. Mert ő hiába kacérkodik a gondolattal, hogy önálló műsort készítsen, nincs hozzá bátorsága.

          Híres Hamlet szerepét ki tudja, hányszor játszotta a Madách Színházban, Mégis, mikor fellépett az Egyetemi Színpadon a Hamlet nagymonológgal, "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés" mondat után elsötétült előtte a világ, óriási szünet... és nem tudta tovább mondani...

 

Itt a könyv címlapja:



 

És itt van a könyvben közzétett illusztráció:



Néhány rövid megjegyzés:

Békés Itala és Gábor Miklós 1958 és 1974 között voltak kollégák a Madách Színházban. Érdekes módon nem sokszor játszottak együtt, mindössze a következő előadásokban:

 

A medikus (Bródy Sándor)

A kaukázusi krétakör (Brecht)

Elveszett paradicsom (Sarkadi Imre)

Danton halála (Büchner)

Az ember tragédiája (Madách)

Az ibolya (Molnár Ferenc)

Ami pedig a Hamlet nagymonológjával történteket illeti, ezt egyszer Lukács Sándor is elmesélte. Megpróbálom megkeresni és közzétenni 😊

 

 


2022. január 5., szerda

Kortársak Gábor Miklósról: Záray Márta

Meglepő, de volt személyes kapcsolat Gábor Miklós és a magyar könnyűzenei élet nagyasszonya, Záray Márta között - még egészen ifjú korukban.

 

A fiatal Záray Márta (slagermuzeum.network.hu)
 

A tatabányai bányászcsaládból származó tehetséges leendő táncdalénekesnő egyik bátyja, az általa különösen nagyon szeretett, Pubinak becézett Géza 1943-ban bevonult katonának, s együtt katonáskodott Gábor Miklóssal. Ekkor Márta már az Országos Színészképző Egyesület színiiskolájának növendéke volt - 1942 és 1946 között tanult ott. Gábor Miklós, aki 1940-ben végezte el a Színiakadémiát, 1941-ben bemutatott első három filmje után már kezdett ismert lenni, s a színi/énekes pályára készülő Mártának már ekkor kedvence lett. Testvére révén pedig találkozott is vele. Önéletrajzi könyvében elmesél egy esetet, melynek harmadik szereplője testvére Némay Zoltán nevű főnöke. Zoltán udvarolni próbált Mártának, aki rendkívül nagyképűnek találta őt, nem vette komolyan, de azért kacér leányzóként gyakran incselkedett vele és szinte provokálta őt. Márta bátyja Sárszentmihályon volt katona, ahol jóban lett a helyi földesúrral. Szterényi báróék sok karitatív munkát végeztek, a frontra induló katonáknak gyűjtöttek ruházatot és élelmet, s búcsúztatásukra műsoros esteket szerveztek. Ebbe Záray Géza, majd a báróék meghívására Márta is bekapcsolódott. 

Most már tudjuk a kissé szövevényes alapszituációt, adjuk át a szót Mártának. Szavait Sárdi Enikő jegyezte le a Nekünk találkozni kellett című, Záray Mártáról és Vámosi Jánosról szóló könyvében:

Egyszer Tácon volt az egyik frontra induló csapat búcsúztatása, Gézával oda is elmentünk fellépni, a szokásos módon énekeltünk, táncoltunk, műsort készítettünk. Némay Zoli tudomást szerzett a fellépésről és rögtön felajánlotta, hogy majd ő elvisz minket. Tudtam, hogy megint kezdődik az incselkedés, így hát mi mást válaszolhattam volna, mint hogy én sajnos csak négylovas hintóval vagyok hajlandó utazni. Gondoltam nem árt, ha megjátszom kicsit a művésznőt. Zoli erre jó pipa lett, de azért megszerezte, amit kértem. Felszálltunk és elindultunk. Ahogy mentünk, egyszer csak egy katonára lettünk figyelmesek az út szélén. Pubi hátulról is felismerte, Gábor Miklós volt. Nagyon megörültem és azonnal szóltam Zolinak, hogy álljon meg, mert itt megy Miklós. Zoli azonban megmakacsolta magát, és közölte, hogy ő ugyan nem áll meg, esze ágában sincs felvenni, mert Miklósnak nincs rangja. Hallatlan! Sose jutott eszembe, hogy ennek alapján elítéljek valakit, akkor ez az ember hogy veszi a bátorságot hozzá? Mit tudtam én politikáról, közéletről, érdekekről, hogy őszinte legyek, ez engem sosem érdekelt. Szóval nagyon mérges lettem és közöltem Zolival, hogy márpedig nekem ettől az embertől van dedikált fényképem, és vegye tudomásul, hogy Miklós az [színi]akadémiára járt, én meg az egyesületi színiiskolába, és ha nem áll meg és nem veszi fel, akkor én leszállok, mit leszállok, leugrok a hintóról. Meg kellett állnia felvenni Gábor Miklóst, aki Zolival ellentétben nagyon tetszett nekem. Aznap a szokásosnál is nagyobb sikert arattunk, Miklós jelenléte engem centikkel emelt a föld fölé, egészen megtáltosodtam, Zoltán ezek után végképp nem érdekelt.


Márta bátyját Gábor Miklós maga is említi egy alkalommal Kicsi-világ-háború című könyvecskéjében. Az időpont valamikor 1944 október vége/november eleje, már a Szálasi hatalomátvétel után, kint a fronton, valahol Ukrajnában:


És zuhogó esőben ismét útrakelünk, koromfekete éjszakában, a völgy harsog a mindenfelől lezúduló víztől. Megint lőszert cipelünk, csuromvizes kezem sajog, térdig egy vízzel telt árokba csúszom, és kiderül, hogy az egész nem ér, tovább. Zárai Pubi és egy tizedes elvesztek a felderítőben.


Talán tényleg ekkor történhetett, hogy Márta bátyja hadifogságba esett. Az énekesnő könyvében részletesen elmesélte sorsát, miszerint egy kijevi fogolytáborba került, ahol fakitermelésen dolgoztatták. Ott halt meg, agyonnyomta egy teherautóról ráesett fatörzs.

Miután a Záray-Vámosi házaspár elhunyt, készült egy riportfilm hagyatékuk sorsáról. Itt megnézhetjük:

 

 

 

Ebben látszik, 1 perc 3 másodpercnél egy fénykép-gyűjtemény, amelyben ott van Gábor Miklósnak egy 1962/64 körül készült szép műtermi fényképe, amit kimásolva külön is megmutatok:

 


 

Úgyhogy Márta bizonyosan nagyon szerethette és tisztelhette őt, ha kedves fényképei között élete végéig megőrizte...

Itt pedig külön az a bizonyos fénykép, ami főiskolás korában a bloggernek is az íróasztalát díszítette :)

 


 

 

 


2021. november 8., hétfő

Gábor Miklós lexikon

Megpróbálom nagy fába vágni a fejszémet. Egyelőre még csak próbálkozom... De évek óta kísért a gondolat, hogy mindazt, amit különösen az elmúlt tíz évben Gábor Miklós pályájáról felkutattam, valahogyan megpróbáljam egységbe foglalni.

 

 
Amikor, közvetlenül nyugdíjba vonulásomkor, 2010-ben elindítottam a Róla szóló blogot, már akkor volt egy tervem, hogy 2019-ben bekövetkező centenáriumára megpróbálok akár a blogbejegyzésekből, akár azok segítségével, inspirálására egy szerény könyvet összehozni. A blog elkezdett menni a maga útján, az első öt-hat évben szinte minden héten írtam posztot. Szerepei mellett egy időben sokat foglalkoztam családjának történetével is.
 
Teltek az évek, méghozzá sokkal gyorsabban, mint gondoltam... Ami a blog indításakor még rengeteg időnek látszott, az drasztikusan csökkent - különösen úgy, hogy közben más témákon is dolgoztam, több kisebb könyvet is megírtam. De elkezdtem felvázolni a leendő Gábor Miklós-könyv szerkezetét, több fejezetet ki is dolgoztam. Ám ekkor jött a lakáscserém... Ami olyan szinten igénybe vett, nem is csak pont az időmet, bár intézkedni, futkozni is sokat kellett, de bizony a gondolataimat is erősen lefoglalta, nehezen tudtam másra koncentrálni. Másrészt úgy éreztem, a könyv nem igazán áll össze a tervezett fejezetekből, úgyhogy "alkotói válságba" is kerültem. Az is akadályt jelentett, hogy ha meg is csinálom a könyvet, az képek nélkül nem sokat ér, s az igazi, jó minőségű, jogtiszta képek közlési jogát egész biztosan nem tudom megfizetni. Így fájó szívvel lemondtam a könyv tervéről - persze nem örökre.

Az elmúlt két évben két nagy munkával foglalkoztam: megírtam a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar 100 éves történetét (december-január körül meg fog jelenni) és úgy nagyjából összehoztam egy nagykanizsai zenei lexikon kéziratát. Mindezt egy kisebb, ám nagyon szép munka fejelte meg, a Bolyai János utódai Nagykanizsán című, matematikus társszerzővel az idei Kanizsai antológia számára írt tanulmány. Amint ennek pont került a végére, visszatértem régi tervemhez, az elmaradt Gábor Miklós könyvhöz. Már korábban elkezdett motoszkálni egy terv a fejemben, hogy ne az először felvázolt formát válasszam, hanem - talán a nagykanizsai zenei lexikon hatására - Gábor Miklós életművét is a lexikon műfajában próbáljam meg feldolgozni. 

Két napja álltam neki, mintegy próbaképpen. Ez kimondhatatlanul kevés idő ehhez a műfajhoz, de már vannak elképzeléseim, megerősítéseim (magamban), ugyanakkor kétségeim is. A képek kérdése persze továbbra is fennáll. Rosszabb minőségben lehetne a korabeli sajtóból már más netes felületek által nyilvánossá tett képekből válogatni, valószínűleg ez lesz a megoldás. Hát, szegény ember vízzel főz, de annak idején is megelégedtünk azokkal a fényképekkel...

A lexikon legfontosabb része, hogy Gábor Miklós színházi, filmes, televíziós, rádiós szerepeit (a darabok címét, a szerep nevét) tartalmazná ábécé sorrendben. Mellettük ott lesznek megjelent könyvei, írásai, kapott díjai, kitüntetései, a színházak, amelyeknek tagja volt, életének egyéb helyszínei (pl. a szülőháza, a gimnázium, ahova járt, budapesti lakása), az életében fontos szerepet játszott kortársai, barátai, családtagjai, emlékjelei (emléktáblák, síremlék), és nyilván még sok minden más, ami még nem jutott eszembe, de amelyek a munka során nyilván előkerülnek.

 

Ez is egy emlékjel: lábnyoma a Nagymező utcában

 

Már megcsináltam a színházi, film és televíziós szerepek, darabok betűrendbe sorolását: több, mint 500 van belőlük! Ez természetesen még csak a leendő szócikkek címeinek egy része.

Egy-két szócikket próbaképpen meg is írtam, mint például ezt a két összetartozót:

A Bernhardi-ügy 

Arthur Schnitzler komédiája Kertész Imre fordításában, Babarczy László rendezésében. Bemutatta a Vígszínház 1991. február 8-án. GM vendégként játszotta a címszerepet.

Bernhardi professzor, egy tekintélyes bécsi magánklinika vezetője meg akarja kímélni egyik haldokló betegét a halálfélelem gyötrelmeitől, ezért megtiltja a klinikára érkező plébánosnak, hogy feladja az utolsó kenetet. Az orvos politikai és szakmai ellenfelei ezt az epizódot használják fel, hogy hajszát indítsanak ellene.


Dr. Bernhardi 

A belgyógyászat professzora, a bécsi Erzsébet-gyógyintézet igazgatója. GM szerepe Arthur Schnitzler: 👉 A Bernhardi-ügy című komédiájában.


Tehát lesz egy szócikk a darab címével és kerül egy rövidebb szócikk a szereplő nevéhez is, ahol a szöveg utal a darab címére - eléje pedig teszek egy jelet, pl. egy nyilat, hogy magáról a darabról is van szócikk, de aki a szerepet keresi, az is megtalálja.

Lehetne még a fő szócikk tartalmába bevenni a legfontosabb partnereket (teljes szereposztás attól tartok, a lexikon keretei között nem lenne megvalósítható), aztán rövid, jellemző idézetet valamelyik megjelent kritikából, ezekkel is teljesebb lenne - ideális esetben pedig egy képet is az illető előadásból. Ezt most itt külön teszem meg:

 


 

Az már csak apróság, de majd egységesen el kell dönteni, hogy a határozott névelővel kezdődő címek hova kerüljenek: az A betűbe, oda, hogy "A Bernhardi-ügy" - vagy a B betűbe így: "Bernhardi-ügy, A". Sőt, ebben a darabban éppen egy olyan szerepnév-típus van, ami szintén döntést kíván: mint Bernhardi-t soroljam-e be a B betűhöz, vagy mint Dr. Bernhardi-t (ahogy a színlapon szerepel) a D betű alá.

Egyelőre hajlok rá, hogy a címekben a névelőt is a cím szerves részének tekintsem, illetve a szerepnevekben az ilyesmi előtagokat is, mint a dr. Akkor lehetne mondjuk a B betűbe egy utalót azzal, hogy: Bernhardi-ügy 👉 A Bernhardi-ügy), hasonlóan a szerep nevénél is.

Az, hogy Gábor Miklós lexikon, egyelőre csak a munkacíme. Talán lehet találni ennél  figyelemfelkeltőbbet, ötletesebbet, de olyat, amiben ez a tartalom azért benne van. Például, hogy Majdnem minden Gábor Miklósról, vagy Gábor Miklós mindentudó, bár ezek se tetszenek pillanatnyilag. Az biztos, hogy nevének szerepelnie kell a címben, legjobb lenne alanyesetben, és még jobb lenne, ha az ő nevével kezdődne a cím. Ha valaki tud ilyet, ne tartsa magában!!!

2021. október 18., hétfő

Az Isteni színjáték Dantéja - a rádióban

Az utóbbi hetek hatalmas öröme volt, hogy az MTVA nyilvánossá tette Dante Isteni színjáték első részének régesrégi rádiófelvételét, Gábor Miklós és Básti Lajos főszereplésével. Annak idején Dante születésének 700. évfordulója volt a produkció elkészítésének apropója. Azóta bizony eltelt 56 év, s napjainkban a költőóriás halálának 700. évfordulójáról szólnak a megemlékezések, talán ennek is köszönhetjük, hogy ez a felvétel végre nyilvánosságra került. 




Soha életemben nem hallottam ezt a műsort: amikor a rádió bemutatta, 1965 nyarán, 13 éves voltam, s bár már akkor nagy Gábor Miklós rajongó, valamiért mégsem tudtam meghallgatni - a körülményekre már nem emlékszem pontosan. Azóta volt bakancslistámon ez a felvétel: nem sikerült elcsípni az eltelt évtizedek során.

Itt a blogban eddig Gábor Miklósnak csak színpadi és film, illetve televíziós szerepeivel foglalkoztam részletesebben, rádiós alakítására még nem került sor. Így ma foglalkozzunk a most nyilvánossá vált Dante-feldolgozással. Itt a link, ahol mindhárom részt meg tudjuk hallgatni:

https://archivum.mtva.hu/radio?series=SXN0ZW5pIHN6w61uasOhdMOpayAtIFBva29s

 

Bozó László rendező így mesélt a produkcióról nem sokkal a bemutató előtt a Hétfői Hírek 1965. május 3-i számában:

Másfél évig foglalkoztam a Pokol rádiószínpadra alkalmazásával s másfél hónapig tartottak a felvételek a stúdióban. Az átdolgozás során sok nehézségbe ütköztem, mert nem lehetett megtörni Dante tökéletes versépítését, ugyanakkor drámai akciókat kellett teremteni a mikrofon előtt. Ehhez tömöríteni kellett a túlságosan epikus részeket, s átcsoportosítani néhány versszakaszt. Több átdolgozásra nem is volt szükség, mert Dante narrátorként és cselekvő személyként végigjárja a poklot, párbeszédet folytat Vergilius-szal, a másik főszereplővel. Ez a párbeszéd annyira képszerű, hogy valósággal láttatja a poklot. 

Igénybe vettünk minden technikai segédeszközt: visszhangkamrát, a magnószalag-gyorsítást és lassítást, stb. A pokol mélyének mozdulatlanságát, síri csendjét például úgy valósítottuk meg, hogy a mikrofont függönnyel vettük körül. Volt eset, amikor egyszerre négy stúdióban, négy-öt mikrofon előtt folyt a felvétel.

 

Tükör 1976. jún. 1.
 

A három rész elhangzása után szinte minden napilapunk és a Film Színház Muzsika is jelentetett meg értékelő beszámolót. Szinte egybehangzóan nagy elismeréssel írtak a dramatizálás minőségéről, a rendező munkájáról és a színészi játékról. Szokolay Sándor kísérőzenéjéről azonban különbözőképpen vélekedtek. Sokan méltatták, milyen szervesen épül a hangjátékba és milyen hatalmas atmoszférateremtő erővel bír, míg mások szerint ez a zene kicsit sok volt a rádiójátékhoz, már-már egy önálló oratóriumot lehetett volna összerakni belőle, annyival túlnőtt a rádiójáték műfaján.

A blogger ez utóbbiakkal ért egyet: a kevesebb több lett volna. Én elsősorban a kórussal megszólaltatott részeket hagytam volna ki, ugyanis alig lehet érteni a szöveget - a legendás első sorokat csak azért, mert azokat az ember úgyis tudja könyv nélkül, de a többit sajnos nem. Viszont a hangszeres részek tényleg rendkívüli hangulatfestő erővel bírtak.

És akkor a szereplők!

Több, mint 50 tagú színészgárda szólaltatta meg a művet, benne a két abszolút főszereplővel, a Dantét megszemélyesítő Gábor Miklóssal és a Vergilius szerepét játszó Básti Lajossal. 

Olvassuk a korabeli kritikusok vélekedését.

 

A Film Színház Muzsika 1965. 24. számából Bersényi Iván írását teljes egészében megmutatom:




A többi kritikából szemezgetni fogunk.

Benedek Marcell irodalomtörténészként inkább a teljes műre összpontosított a Népszabadság 10965. június 1-jei számában. A rádiós megvalósításról ennyit írt:

A verseket legjobban beszélő színészeinkre bízta a rádió. Dante elbeszélését Gábor Miklós mondja el és játssza. Vergilius szerepét Básti Lajos formálja meg az atyai bölcsesség és jóság hangján. Beatrice mennyei megjelenését Ruttkai Éva elevenítette meg, Paolo és Francesca történetét Avar István és Váradi Hédi. Farinata Sinkovits Imre volt, a falánksága miatt bűnhődő Ciacco Tompa Sándor., Charon Kőmíves Sándor. Rajtuk kívül sok szépen csengő és jól beszélő hangot hallottunk még.
A minden ízében sikerült és mélyen átgondolt előadást Bozó László rendezte. A műhöz illő szerkesztés Papp Zoltán munkája.
 
Részlet Hary Márta értékeléséből (Népszava 1964. június 4.):
 
A rendezés, a zene és a színészi játék (Váradi Hédi és Avar István) megragadó csúcspontot ért el az ötödik énekben, Francesca és Paolo szerelmi tragédiája felidézésében. A "főszereplő", maga a pokolra szálló költő, Gábor Miklós volt, szenvedély és intellektuális erő példás egységét valósítva meg. Básti Lajos mint Vergilius néhol talán zordabb volt a szöveg által megrajzolt alaknál, mégis az ő előadását éreztük leginkább danteinak: a költő sorai nemesen zengtek az ő nyelvén. Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Tompa Sándor, s azok is, akik csak néhány sort szavaltak el, hívek tudtak lenni  az egész mű szelleméhez.
 
Lukácsy András írásának részlete (Élet és Irodalom 1965. június 19.):
 
Gyakran folyik vita azon, hogy az efféle műveket vajon egyszerű felolvasással (tehát az olvasmány-élmény reprodukálásával), vagy pedig a dramatizálás segítségével lehet közelebb vinni a hallgatókhoz. Papp és Bozó szerencsésen az utóbbi megoldást választotta; így vált lehetővé, hogy a mű egységes ívelésű indulatmeneteit visszaadhassák, és alkalmas drámai fokozással az élmény-intenzitást végig növelni tudják. A modern Dante a "narrátor" alkalmazásával szinte kézhez adja a legjobb megoldást: a klasszikus költő hűvös kommentárjai és Dante figurájának reneszánsz szenvedélyessége között akkor is feszültség indukálódnék, ha a pokolbugyrok megrázó képei nem is lennének oly hatásosak. Így helyes volt Básti Lajost és Gábor Miklóst a két pólusra állítani. Básti-Vergilius hangvételének időtlenséget sugalló stilizáltsága és Gábor-Dante választ kereső indulatossága pompásan kiegészítette egymást, ha ez utóbbi néhány gesztusában feleslegesen modernkedő is volt. Két ritka szép alakítás.


Magyar Nemzet 1965. június 15. Görgey Gábor második cikke a rádió hatalmas vállalkozásáról, már mindhárom rész meghallgatása után:
 
A sok szereplő közül - valamennyien külön méltatást érdemelnének - csupán a mű két főalakját. a költőnek és Vergilius árnyának megszólaltatóját, Gábor Miklóst és Básti Lajost emeljük ki. Nem kell különösebben bizonygatni Gábor Miklós feladatának nehézségeit: narrátora, főszereplője a műnek, ő az, aki mindent "lereagál", aki epizódonként továbbviszi a művet, leírja a változó tájakat, szituációkat, embereket, filozofál és dialógusokba keveredik. Mind más belső tartást, hangot, indulatot, színészi hangszerelést kíván. Nagyszerűen oldotta meg e sokrétű feladatot, s ha olykor maradt bennünk egy kevés hiányérzet - néha több indulatot, belső izzást, a személyiség robosztusabb jelenlété vártuk volna - nyomban eltüntette teljesítményének egyéb lebilincselő erényeivel. Básti Lajos Vergiliusáról csak a legegyszerűbb, tehát legelismerőbb szavakkal lehet szólni: szellem-árny és hús-vér alak volt egyszerre, méltóságteljes, mégsem deklamáló, szuggesztív, mégsem hatásvadászó, a humánum erejét sugárzó, a tiszta antik eszményeket képviselő jelenés - egyszóval olyan, amilyennek Dante nemes túlvilági vezetőjét megálmodta. 
  

Úgy érzem, a kritikusok akarva-akaratlanul versenyként értelmezték a produkciót Gábor Miklós és Básti között, nem kellett volna... A poszt elején már mutattam az MTVA oldalát, ahonnét magunk is meghallgathatjuk ezt a tényleg ritka hangfelvételi kincset és a  versengés szándéka nélkül gyönyörködhetünk a művészek csodálatos produkciójában (pedig e sorok írója aztán tényleg Gábor Miklós-fan, de Básti ugyanúgy lenyűgözött...). 
A biztonság kedvéért az első részt "beágyazva" is ideteszem, a többi pedig onnét könnyedén megnyitható:
 
 
 
 Egy kritikus felrótta Gábor Miklósnak, hogy túlságosan modernkedett - hát, erről is kialakíthatjuk a saját véleményünket. Szerintem Gábor Miklós nagyon helyesen értelmezte Dantét modern embernek, mindenkori kortársunknak... Amúgy pedig ennek a három órának a meghallgatását kötelezővé tenném színésznövendékek, ifjú színészek számára, hogy hogyan is lehet magyar színművészeknek beszélni, mert azóta mintha elfelejtették volna...


 

 

 

 

 

 

 

 

2021. október 2., szombat

Gábor Miklós Hangklub 2.

 

Folytatom az interneten elérhető Gábor Miklós hanganyagok összegyűjtését és közreadását. Legutóbb a színházi közvetítéseket, rádiójátékokat és felolvasásokat mutattam. Ma a már korábban különböző lejátszási listákban egybegyűjtött felvételekkel kezdem. Azoknak ajánlom őket, akik jobban szeretnek megszakítás nélkül, hosszabban hallgatni.

 


 

Utána pedig egy jó hosszú lista jön, az egyedi versek jegyzéke, költők szerinti ábécé sorrendben. Természetesen vannak átfedések a listákkal, de ebben pontosabban és gyorsabban át tudjuk tekinteni, hogy konkrétan milyen versek találhatók a világhálón Gábor Miklós előadásában. 

 

LEJÁTSZÁSI LISTÁK


Gábor Miklós-topic

https://www.youtube.com/channel/UCT3Q_uTkCy7XFdO62xbHRxQ

 

Szerelem: Gábor Miklós és Ruttkai Éva közös hanglemeze

https://www.youtube.com/playlist?list=PL1l4r2YK1jqOZ2DQcx0opIBvS0p8fC1ry



Gábor Miklós Hungaroton portrélemeze

https://www.youtube.com/playlist?list=PL1l4r2YK1jqO5nJELHdA--NfnvwiAyeun

 



Gábor Miklós Babits Mihály verseit mondja

https://www.youtube.com/playlist?list=PL1l4r2YK1jqM7MJ0LsWfvDol2su47D-QK

 

A Világlíra című hanglemez-albumban ezeket a verseket mondja Gábor Miklós + még néhány vers a világirodalomból

https://www.youtube.com/playlist?list=PL1l4r2YK1jqOOHwHQTxcwZHenHweIBr0v

 

VERSEK EGYESÉVEL


Ady Endre: Egyedül a tengerrel

https://www.youtube.com/watch?v=AhmY2jlbqas


Arany János: Csalfa sugár

https://www.youtube.com/watch?v=hFftkrGd2OU


Arany János: Toldi estéje - 2. ének  (24'20"-től)

https://archivum.mtva.hu/radio?id=RADIO-QmRUWklTQi9UVXpNdzlPKzVNVVhydz09


Babits Mihály: A gazda bekeríti házát

https://www.youtube.com/watch?v=U7BZzgWQIQ8


Babits Mihály: Ádáz kutyám

https://www.youtube.com/watch?v=dDvM3AhVm7k&t=3s

 

Babits Mihály:  Az elbocsátott vad

https://www.youtube.com/watch?v=frSYq3_PMAU

 

Babits Mihály: Balázsolás

https://www.youtube.com/watch?v=REfNxOZlTsg

 

Babits Mihály: Botozgató

https://www.youtube.com/watch?v=7M_a2vK7Vwk&t=12s

 

Babits Mihály: Cigány a siralomházban

https://www.youtube.com/watch?v=SlaWoIQJ2xk

 

Babits Mihály: Dzsungel-idill

https://www.youtube.com/watch?v=azmRRNg9_-c&t=10s

 

Babits Mihály: Esti kérdés

Gábor Miklós életének egyik legfontosabb verse. Sokszor mikrofonba mondta: hangstúdióban és saját kis magnójába is.

https://www.youtube.com/watch?v=HfcRWyBlOlE 

https://www.youtube.com/watch?v=CGI3vSbTTwA

 

S bár ez egy "hangklub", ezen a ponton muszáj megnéznünk egy videót, egy csodálatos film-etűdöt, amit Felvidéki Judit alkotott Babits versére, Gábor Miklós hangjára:

 

 


Babits Mihály: Intelem vezeklésre

https://www.youtube.com/watch?v=qKTSmH2AKIQ&t=3s

 

Babits Mihály: Ősz és tavasz között

https://www.youtube.com/watch?v=eAOh1kG8u4A

 

Babits Mihály: Régen elzengtek Sappho napjai

https://www.youtube.com/watch?v=ZoJvus6z5x0&t=1s

 

Babits Mihály: Talán a vízözön

https://www.youtube.com/watch?v=2BFVBvhYO88&t=1s

 

Babits Mihály: Zsoltár férfihangra

https://www.youtube.com/watch?v=jWc8TLumftk&t=2s

 

Batsányi János: Egy szerencsétlen ifjú sírjánál

https://www.youtube.com/watch?v=WpSswNChRA0

 

Catullus: A rigó halálára

https://www.youtube.com/watch?v=6MTxdbPySjE

 

Chénier, André: Utolsó verse

https://www.youtube.com/watch?v=XinrgFFaGwY

 

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz

https://www.youtube.com/watch?v=af-Eo1U2EKc&t=97s

 

Dante: Úrnőm, midőn másokat üdvözöltet

https://www.youtube.com/watch?v=7SIjoS-n-v4

 

Fodor József: Csöndben

https://www.youtube.com/watch?v=0xLjPLjSSV8

 

Füst Milán: A részeg kalmár

https://www.youtube.com/watch?v=F57QNk6gVkw

 

Füst Milán: Szőlőhegyen

https://www.youtube.com/watch?v=F57QNk6gVkw

 

Garcia Lorca, Federico: A hűtlen menyecske

https://www.youtube.com/watch?v=XzL6AenGZ20

 

Horatius: Kibékülés (Ruttkai Évával)

https://www.youtube.com/watch?v=3ouwc0mKJjs

 

 

Horatius: Megszegett sok esküvésed

https://www.youtube.com/watch?v=eFh2AM3SjTQ

 

Illyés Gyula: Szekszárd felé

https://www.youtube.com/watch?v=kuS_7RuKYxw

 

Janus Pannonius: Ágneshez

https://www.youtube.com/watch?v=8XcY_Q0axmo

 

Janus Pannonius: Búcsú Váradtól

https://www.youtube.com/watch?v=BT7yAWZql_k&t=11s

 

Janus Pannonius: Mars istenhez békességért

https://www.youtube.com/watch?v=wtl50lt8bFs

 

József Attila: Flórának

https://www.youtube.com/watch?v=O6G6a7QWNgQ&t=54s

 

József Attila: Gyermekké tettél

https://www.youtube.com/watch?v=7cPIeo5h2zQ

 

József Attila: Kései sirató

https://www.youtube.com/watch?v=EFK1UDW9nSQ

 

József Attila: Mama

https://www.youtube.com/watch?v=uxoki6tcqUU&t=5s

 

József Attila: Óda

https://www.youtube.com/watch?v=5QdysisfRZ4&t=26s

 

József Attila: Vigasz

https://www.youtube.com/watch?v=sIKKQWkIZbk

 

Juhász Gyula: A szépség betege

https://www.youtube.com/watch?v=IuyrOJPNqx8

 

Juhász Gyula: A tápai Krisztus

https://www.youtube.com/watch?v=LhbPJvJtg9g

 

Juhász Gyula: A tápai lagzi

https://www.youtube.com/watch?v=oZhD_dPGA4A

 

Juhász Gyula: Anna örök

https://www.youtube.com/watch?v=Lxekq7FUh6o



Juhász Gyula: Annára gondolok

https://www.youtube.com/watch?v=2h_B9-gabTU

 

Juhász Gyula:  Gemmák és hermák

https://www.youtube.com/watch?v=bsFSVNizELI

 

Juhász Gyula:  Isten háta mögött

https://www.youtube.com/watch?v=EYQRZSYzWCM

 

Juhász Gyula:  Magyar táj magyar ecsettel

https://www.youtube.com/watch?v=nFf8HstDBKg

 

Juhász Gyula:  Marcus Aurelius

https://www.youtube.com/watch?v=R9ypwZEAVbU

 

Juhász Gyula:  Megint a Tiszánál

https://www.youtube.com/watch?v=x2o1l6jXy0k

 

Juhász Gyula: Mert későn jöttem

https://www.youtube.com/watch?v=yX4Wnn2m18M

 

Juhász Gyula: Milyen volt... 

https://www.youtube.com/watch?v=1ZgO3Tjzgm8

 

Karinthy Frigyes: Lecke

https://www.youtube.com/watch?v=XvEAMCyWYO0&t=16s

 

Karinthy Frigyes: Pitypang

https://www.youtube.com/watch?v=ckKG9HYzLmk

 

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

https://www.youtube.com/watch?v=3FC2VZYDsBU

 

Kosztolányi Dezső:  Ilona

https://www.youtube.com/watch?v=QIPUDZXBvjU

 

Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat

https://www.youtube.com/watch?v=z9mQyN3TY2c

https://www.youtube.com/watch?v=PrH-Ee9OtJ4&feature=youtu.be

 

Kölcsey Ferenc: Himnusz

https://www.youtube.com/watch?v=k22tFHcbpdk

https://www.youtube.com/watch?v=giLu0qhL43A

 

Mörike, Eduard: Tréfa

https://www.youtube.com/watch?v=acgXyDxQJ7Y

 

Ovidius: Beszélgetés a cirkuszban

https://www.youtube.com/watch?v=9qYPEot8Nc0

 

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet

https://www.youtube.com/watch?v=mwIQD-1nLrI&t=8s

 

Petőfi Sándor: Felhők - A bánat

https://www.youtube.com/watch?v=v6n_F9iuvb4

 

Petőfi Sándor: Felhők - Oh szerelem

https://www.youtube.com/watch?v=RicYAKbC9rg

 

Petőfi Sándor: Felhők - Mit ettél, föld

https://www.youtube.com/watch?v=RicYAKbC9rg

 

Petőfi Sándor: Felhők - Szállnak reményink

https://www.youtube.com/watch?v=RicYAKbC9rg

 

Petőfi Sándor Minek nevezzelek

https://www.youtube.com/watch?v=SLnsZa1aNH4

 

Petőfi Sándor: Szeptember végén

https://www.youtube.com/watch?v=SI9zEO4YraE

https://www.youtube.com/watch?v=sXK_mjWb6zY&t=37s

 

Poe, E. A.: A holló (ford. Babits Mihály)

https://www.youtube.com/watch?v=me_-y_CPIRY

https://www.youtube.com/watch?v=BG304F_OAeo

https://www.youtube.com/watch?v=1tfoZuHpkVU&t=185s

 

Poe, E. A.: A holló (ford. Szász Károly)

https://www.youtube.com/watch?v=Dmdbu5nI3eI

 

Radnóti Miklós: Hetedik ekloga

https://www.youtube.com/watch?v=ymcrLMG98xw&t=93s

 

Ronsard, Pierre de: Csak csont vagyok már

https://www.youtube.com/watch?v=-qPLVJx2VRo

 

Ronsard, Pierre de: Szonett Heléna számára

https://www.youtube.com/watch?v=s_QsXGcvL8w

 

Shelley, P. B.: Óda a nyugati szélhez

https://www.youtube.com/watch?v=Zr7kehIvxQY

 

Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben

https://www.youtube.com/watch?v=xiLDH5suKAc

https://www.youtube.com/watch?v=It_9pFkCWMg&t=22s

 

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

https://www.youtube.com/watch?v=ui5Ohv1W8QM

 

Tóth Árpád: Új tavaszig vagy a halálig

https://www.youtube.com/watch?v=UcGYV9fqSQk

https://www.youtube.com/watch?v=N_UJtLZMTKw

 

Vajda János: Harminc év után

https://www.youtube.com/watch?v=dR9QHr6qx30

 

Vajda János: Húsz év múlva

https://www.youtube.com/watch?v=m6z4UUkEJ5k

https://www.youtube.com/watch?v=nAjdBNiBq1g&t=11s

 

Vajda János: Utolsó dal Ginához

https://www.youtube.com/watch?v=qe28a9enyK4

 

Vergilius: Caesar halála

https://www.youtube.com/watch?v=kFU-_QSmtWA

 

Verleine, Paul: Érzelmes párbeszéd

https://www.youtube.com/watch?v=dQOxtXDnXkg

 

Vörösmarty Mihály: A vén cigány

https://www.youtube.com/watch?v=p05RqZjcR1I

https://www.youtube.com/watch?v=PPVINRQtMyQ

 

Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka

https://www.youtube.com/watch?v=8atserPp8ag&t=25s