Maga(m) Mentsége...

Nagyon-nagyon régen írtam új posztot. Amióta megvan ez a blog, 2011 óta még nem fordult elő ilyen... Így Misztótfalusi Kis Miklóstól kölcsönöztem a hosszú hallgatás utáni első bejegyzés címét.

Mentségem, hogy a facebook-on az ugyanilyen című Gábor Miklós-emlékoldalt azért naponta töltögettem új képekkel, infókkal. Dolgozom is a témán, gyűjtögetem Gábor Miklós életművének lenyomatait a magyar sajtóból; de az háttérmunka, ami közvetlenül nem látszik, viszont egyre nagyobb az a muníció, az a kép- és újság-, folyóirat-cikk és dokumentum halmaz, amit fel tudok használni itt a blogban.

A legújabban felkutatott dokumentumokból csak véletlen-szerűen mutatok kettőt. Ez a kedves kép a Kurir 1996. október 20-i számában jelent meg, mely Gábor Miklós és Vass Éva otthonában készült:

Ez pedig itt Háry Flóra és Nagy Sándor esküvőjének anyakönyvi bejegyzése: 1877. február 3., Alsó-Nemesapáti. Ők voltak Gábor Miklós dédszülei. Lányuk, Nagy Ilona az édesanyja Gábor Miklós édesanyjának. Szóval alakul a családfa is, amiből már mutattam részleteket, de mostanában sok új adatot sikerült előkeríteni.

A felkutatott anyagokra szükségem lesz a blog mellett egy nagy projektben is. Tervem, bár most már annak is ideje lenne komolyabban nekiállni: jövőre, születésének centenáriumára egy nyomtatott kiadvánnyal, könyvvel is szeretnék adózni Gábor Miklós emlékének.

Mindezek mellett van még két blogom (ez az egyik, ez a másik), és több nagykanizsai témám, amiken folyamatosan dolgozom. Szóval nem lazsálok :) éppen most fejeztem be egy kis könyv anyagát egy 19. századi operaénekesnőről, aki Kanizsáról származott el Bécsbe és lett a bécsi opera magánénekese.

Szóval ez a mentségem...

Négy éves a blogom!

Ma négy éve indítottam meg Gábor Miklós emlékét őrizni és terjeszteni próbáló blogomat, akkor 92. születésnapjához igazítva. (Beköszöntőjét, akit újra érdekel, ITT elolvashatja.)  Ez azt jelenti, hogy holnap lesz Gábor Miklós születésének 96. évfordulója: Zalaegerszegen 1919. április 7-én született a család első gyermekeként, aki aztán kisöccse halála után az egyetlen gyermek is maradt.

Szülőháza: Zalaegerszeg, Ady utca 9.

Szülőházának mostani képe után egy régi fénykép, mely e ház udvarán készült, szerintem 1945/46 körül. Egyszer már megmutathattam az egerszegi Göcseji Múzeum jóvoltából, ma nézzük meg újra. A bal oldali nyugágyban Gábor Miklós édesanyja ül, mellette apai nagyanyja, a kalapos úr az édesapja és mellette valószínűleg édesapja húga:

Családjáról már elég sokat írtam itt a blogban, még apai nagyapjának nyomait is próbáltam felderíteni (ő a fenti kép készítésekor már nem élt). Hosszabb sorozatot adtam közre édesapjának zalaegerszegi, majd székesfehérvári mozis működéséről és megmutattam a székesfehérvári iskolát, ahol Gábor Miklós gimnazista volt. Mindezeket a témákat az érdeklődő visszakeresheti a jobb oldalon található tárgyszavak, a blog nyelvén "címkék" jó hosszú sorát végigfutva, s közülük bármelyikre tetszés szerint rákattintva. A családi témákat megtalálhatja - ábécé sorrendben - többek között a "Balassagyarmat", "Balaton", "Budapest", "emlékhely", "emléktábla", "Farkasréti temető", "gimnazista", "Goldberger Rezső", "Gábor Béla",  "mozi", "második világháború", "Székesfehérvár", "szülőház", "utazás", "Zalaegerszeg" címszavak segítségével, vagy rögtön a címkék tetején évszámok szerint is lehet válogatni.

2013 nyarán Gábor Miklós utcát kapott Zalaegerszegen: a szülőházához egészen közel eső régi Eötvös közt nevezték át az ő utcájává. S ha már ez a blogom születésnapja is, megmutatom magamat Gábor Miklós utcájában :)

Ezzel a képpel búcsúzom, valamint a hírrel, hogy ma, április 6-án, hétfőn este 23 óra 15-től az m3 műsorán újra látható lesz a legendás Hamlet-előadás 1963-ból.

E rövid ünnepi megálló után aztán a blog - szokás szerint - folytatja útját Gábor Miklós nyomában:

Hivatkozás

Többször megtörtént, mindkét blogom esetében, hogy általam írt és kikutatott adatokat, képeket úgy használtak fel újra, hogy nem közölték a forrást - magyarul: ellopták az én szellemi tulajdonomat. Megtörtént ez a Gábor Miklós-blog történetében profi színházi honlappal is, akiknek írtam, hogy legyenek kedvesek hivatkozni a blogomra, mint forrásra, de még csak válaszra sem méltattak...

Hogy is van ez?

Egy blog persze nem doktori disszertáció, de mégiscsak szellemi tulajdona annak, aki írja. Természetesen én magam is többnyire veszem valahonnét az adatokat, képeket, hiszen, ha csak nem verset vagy más szépprózát ír az ember, valahonnét, és ez többnyire sok és különböző forrást jelent, muszáj tájékozódnia, anyagot gyűjtenie.  Ez az anyaggyűjtés az esetek nagy részében sokkal nagyobb munka és sokkal több időt vesz igénybe, mint egy posztnak a megírása. Számtalan esetben egy-egy adat vagy kép kedvéért el is kellett utaznom erre-arra, mert ami érdekelt, azt csak a helyszíneken tudtam kikutatni. Ha Gábor Miklósnál maradunk, akkor az ő nyomában elmentem több napra Székesfehérvárra, Balassagyarmatra, Győrbe, többször szülővárosába, Zalaegerszegre, és természetesen Budapestre, ahol jócskán kutatgattam a Szabó Ervin és a Széchenyi Könyvtárban. És még mindig kell folytatnom látogatásaimat ezekbe a nagy könyvtárakba, bőven van még csak ott átnézhető anyag, amit még könyvtárközi kölcsönzéssel sem lehet megkérni. Természetesen aminek lehetett, annak a kanizsai könyvtárban néztem és nézek utána, de az is sok idő és munka.

Ezek után az ember a begyűjtött anyagokat csoportosítja, értelmezi, átgondolja, és rövidebb-hosszabb írásokat alkot belőlük, amiket nyilvánosságra hoz a blogjában. És akkor időnként azt tapasztalja, hogy kutatásának, munkájának eredményét simán ellopják.

Tévedés ne essék, annak én nagyon örülök, ha olvassák a blogjaimat, különösen, ha szakmai szervezet vagy honlap teszi ezt. Voltaképpen az is rang, ha az embertől így ellopnak valamit, de az a fair, ha ők is közlik, hogy ezt az adatot, leírást vagy képet hol találták, azaz a blogom linkjét vagy nevét.

GM: Tollal c. könyvéből Féner Tamás fotója

Ezt a gyakorlatot szinte most tapasztaltam először egy blogger-kollégától. "Ritkán látható történelem" címmel rengeteg érdekes dologgal foglalkozik a legkülönfélébb területekről. Pár nappal ezelőtt feltett posztja Gábor Miklós Hamlet-alakításáról szól. Nem túl mélyen, csak az esemény szintjén, de ezt nem elmarasztalásképpen mondom, hiszen az ő blogjának más a célja - inkább örülök, hogy bevette ezt is nagyon érdekes témái közé. De a lényeg, amiért ezt az egész szösszenetet megírtam, az, hogy posztja végén ott vannak az általa felhasznált források linkjei, így az én blogomé is. Annak külön is nagyon örülök, hogy odalinkelte a YouTube-on található Hamlet-videót és buzdítja a látogatóját, hogy a téma kapcsán olvassa el Gábor Miklós: Tollal című könyvét.

Így kell ezt csinálni!!

Bár a szövegbe belinkeltem blogja főoldalát és a Hamlet-posztot is, itt is megteszem újra:

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/08/24/hamlet_gabor_miklos