Kortársak: Vámos László

Vámos László (1928-1996)  rendező, színészpedagógus 

1950-ben végzett a Színművészeti Főiskola rendezői szakán. 1955-ben szerződött a Madách Színházba, ahol Ádám Ottóval és Pártos Gézával az 1960-as évek végéig – mint nagy rendezői „triumvirátus” – színházukat legendás sikerek otthonává, az ország egyik legjobb, és a közönség által is legkedveltebb színházává tették.

 

Az első előadás, amelyben Gábor Miklóssal együtt dolgozott, Barta Lajos: Szerelem című színműve volt. Rögtön követte A királyasszony lovagja, Victor Hugo romantikus tragédiájának nagyszabású, látványos, színészközpontú színre hozatala, amely már teljes fegyverzetében mutatta meg Vámos rendezői stílusát, erényeit.

 

A királyasszony lovagja (1956) - Tolnay Klárival

 

Rendezésében 1962 januárjában került színpadra  – Gábor Miklós címszereplésével – a Hamlet, amely hét évig tartó, csaknem 300 előadása során bevonult a magyar színháztörténet legendái közé.

 

Vámos László és Gábor Miklós a Hamlet próbáján (GM: A színész árnyéka)

 

További közös munkáik: Ahogy tetszik (1964), Magyar Elektra (1966), Színház (Molnár Ferenc három egyfelvonásosa, 1967), Kegyenc (1968), III. Richárd (1969), Mizantróp (1971).

 

Gábor Miklós mint III. Richárd (Nők Lapja 1969/11)

 

Vámos László a Szegedi Szabadtéri Játékokon kétszer is színre vitte Az ember tragédiáját, Lucifer szerepét Gábor Miklósra osztotta.

 

Az ember tragédiája próbáján a Dóm téren. Középen Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Vámos László (délmagyar.hu)

 

Közben repedések mutatkoztak a Madách Színházban: Pártos Géza külföldre távozott, Vámos félig, majd 1973-tól teljesen átszerződött a Fővárosi Operettszínházba és egyre többet foglalkozott operák rendezésével.
Kapcsolata Gábor Miklóssal azért nem szakadt meg: 1977 nyarán a szegedi Dóm téren rendezte meg a Lear királyt, kulcsszerepekben még javarészt a régi Madách színházi társulat tagjaival, amelyben Bessenyei Ferenc Learje mellett Gábor Miklós a Bolondot játszotta, Vass Éva pedig Cordeliát. Ennek alapján Vámos két év múlva televíziós filmet is forgatott a Lear-ből, szintén Gábor Miklós Bolondjával.

Tükör 1977. aug. 1.

 

A magyar színházi életet az 1970-es évek végén megbolygató nagy átszervezés során Vámos Lászlót az újonnan létrehozott Népszínház társulatának művészeti vezetésére szerződtették. Hogy ezt a posztot elfogadta, abba belejátszott Gábor Miklós személye, a vele való újbóli munka lehetősége (Gábor Miklós Ruszt Józseffel együtt szintén ennek az átszervezésnek értelmében került Kecskemétről a Népszínházba).

Elsőnek újra Shakespeare-előadást csinálhattak együtt (A vihar – 1980), bár a színházi káosz miatt felemás eredménnyel. 

Prospero szerepében (A vihar)

 

Utolsó együttműködésük 1982-ben A két árva című régi francia bulvárdarabban történt, amelyben a teljes társulattal lubickolhattak együtt a stílusparádéként megrendezett előadásban.

 

A két árva: Vass Évával (manda.hu)

 

A Vámos László halála után megjelent emlékkönyvben Gábor Miklós így írt:

 

... ez a V. L. úgy szerette és úgy csinálta a színházat, mint a gyerek. A kigyúló lámpa kör alakú fénye a vörös bársonyfüggönyön, amikor megszólal a zene, a nagy gesztusok és szavalatok, a harsonák hangja, a pajzsos katonák lábának dobbanása a deszkán, a tragédia égnek tárt karja, arcukat tenyerükbe rejtő fájószívű anyák földre omlása, a maszk és a rútság és a szépség! Ez hozta lázba – igenis: lázba! – Vámos Lacit(!) És a színészek, mi hoztuk őt lázba! Mi, akikkel annyi jót tett, akiket sikerre vitt! Minden évtizedben volt egy vagy több olyan kiemelkedő előadása, amelyre nem úgy emlékszünk, mint rendezői teljesítményre, hanem mint egyik vagy másik színész alakítására. Sztár- és sikercsináló rendező volt V. L., a mi rendezőnk volt, színészeké.

Ez a poszt elsősorban Gábor Miklóssal való közös munkáikról szól, hiszen az In memoriam Gábor Miklós blogban vagyunk. 

Vámos László teljes pályájáról, életművéről ITT, a Színház című folyóiratban esik szó, de olvashatunk róla a WIKIPEDIA oldalán is. Akik részletesebben szeretnének, ajánlom A TANÁR ÚR című könyvet, amelyből Gábor Miklós szavait is idéztem.