In memoriam GÁBOR MIKLÓS: Donáti Sándor (Szellemidézés)

2018. július 22., vasárnap

Szellemidézés 2.

Mielőtt beleolvasunk az 1972-es előadás kritikáiba, olvassuk el a legilletékesebb, az író véleményét Gábor Miklós Donáti Sándor-alakításáról. Karinthy Ferenc duplán is illetékes, hiszen a darab nem csak fikció, hanem apjáról és a korról szól, amelyet ő végigélt - és aztán megírt.

Magáról a darabról az előző posztban szóltam részletesebben.

Karinthy Ferenc levele körülbelül fél évvel a premier után jelent meg a Film Színház Muzsika 1973. május 26-i számában. Csak azt érdemi részt mutatom belőle, a mellette levő képpel:

Múltkor már ajánlottam a televíziós felvételt, ajánlom most is - szerencsére még megvan. A Karinthy Ferenc által említett jelenet, a főhős nótájával 1 óra 8 percnél kezdődik:

2018. július 13., péntek

Szellemidézés 1.

Karinthy Ferenc kamaszkori élményeiből először irodalmi történeteket írt, aztán drámát. A drámában már - legalábbis név szerint - elszakadt apjától, Karinthy Frigyestől, akit a színpadon Donáti Sándorra nevezett át. Anyjából, Arankából Csilla lett, a zseniális titkárból, Grätzer Józsefből pedig (aki elmúlt annyi, biztosan emlékszik SICC-könyvére) Holczer József. Testvéréből, Karinthy Gáborból Dezső, ő maga pedig, Cini helyett Öcsi-ként emlegetve jelenik meg a darabban. Persze e névváltoztatások ellenére is simán rá lehetett ismerni Karinthy Frigyes életére és környezetére.

A színmű ősbemutatóját a Katona József Színházban tartották 1957-ben, Bessenyei Ferenc játszotta benne a főszerepet. Karinthy Ferenc nem sokkal később, az első színpadi tapasztalatok után jelentősen átdolgozta darabját. Az új változat bemutatóját a Madách Kamaraszínházban Lengyel György rendezte 1972 őszén.

Először egy próbára látogatunk el a Film Színház Muzsika november 4-én megjelent száma segítségével és még többet megtudhatunk rendezőtől a való élet, valóságos személyek és a darab viszonyáról. Megmutatom a próbán készült képeket is :)