Gábor Miklós a Film Színház Muzsika címlapjain

Ma azt vesszük számba, hogy Gábor Miklós az 1957-től fennálló közkedvelt – és sajnos megszüntetett – Film Színház Muzsika címlapjaira mikor és milyen apropóból került fel. A képek segítségével gyors áttekintést is nyerhetünk pályájának erről a részéről.

Annyi felületes ránézésre is látható, hogy a Film Színház Muzsika szempontjából a csúcs 1957 és 1967 közti korszaka, amikor évente átlagosan 2 címlapon szerepelt, összesen 21-szer, míg 1968 és 1990 közti sokkal hosszabb időszakban  összesen 5-ször volt címlapon... Az okok messzire vezetnek és persze nem is biztos, hogy a címlapra kerülés bármilyen szempontból is objektív fokmérő. Bár azért talán jelez valamit.

Mindenesetre mi most csak gyönyörködjünk és emlékezzünk:

1957. 11 szám

Gábor Miklós és Ruttkai Éva Balatonvilágoson piheni ki az évad fáradalmait:

1957. 30. szám
A Madách Színház bemutatta Hartog: Családi ágy című kétszereplős vígjátékát. A partner Tolnay Klári:

1957. 33. szám

Az Éjfélkor című film karácsonyi bemutatója alkalmából, Bánki Zsuzsával:

1958. 36. szám

Beaumarchais: Figaro házassága című darabját próbálják a Madách Színházban: Gábor Miklós (Figaro), Tolnay Klári (grófné) és Vass Éva (Cherubin):

1958. 39. szám

Jelenet a Figaro házassága előadásából Tolnay Klárival:

1959. 1. szám

Shaw: Az ördög cimborája premierje kapcsán Dudgeon Richárd szerepében Tolnay Klárival:

1960. 23. szám

Az Igazgató és a Szomorúszemű lány (Vass Éva) A fák állva halnak meg című spanyol darabban:

1960. 53. szám

Musset: Lorenzaccio című drámájának premierje alkalmából egy montázs Ilosvay Katalinnal:

1961. 13. szám

Bemutatták az Alba Regia című filmet, főszereplői Gábor Miklós és Tatjana Szamojlova:

1961. 22. szám

A színházi évad nagy eseménye Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című drámájának ősbemutatója, Sebők Zoltán pedig színészi életének egyik legfontosabb szerepe. Partnere Váradi Hédi (Mira):

 

1961. 43. szám

Négy hónap után újabb címlap Váradi Hédivel, Gibson: Libikóka című darabjának bemutatója alkalmából:

1962. 2. szám

A Hamlet bemutatója a Madách Színházban. Ophelia szerepében Vass Éva:

1963. 6. szám

Shaw: Tanner John házassága című darabja is rendkívül sikeres előadás lett. Tanner John Gábor Miklós, Anna Vass Éva:

1964. 11. szám
Shakespeare születésének 400. évfordulója alkalmából egy írását közölte a lap:

1964. 16. szám:
A 400. évforduló jegyében szerkesztett Shakespeare-emlékszám címlapján Ophelia és Hamlet:

1964. 35. szám:

Ebben az évben harmadszor címlapon Gábor Miklós. Apropója egy nagy riport, amely már a következő nagy szerepről, Füst Milán Negyedik Henrik-jéről szól:

1965. 20. szám

Szerb Antal: Ex című vígjátékának ősbemutatója, melyben I. Sancho király szerepét játszotta. Partnere Vass Éva (Marcelle):

1966. 20. szám

Ismét egy Hamlet-címlap Vass Évával a Madách Színház moszkvai vendégszereplése kapcsán:

1966. 41. szám

Hubay – Vas – Ránki: Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiájának premierje. Gábor Miklós (Bálint), Vass Éva (Júlia):

1967. 1. szám

Új sorozat indul a lapban Színészarcok címmel. Gábor Miklósról Sándor Iván írt nagyszerű tanulmányt. Ez a fénykép, Fejes László felvétele, nagy valószínűséggel akkor készült, mint az 1964. 35. szám címlapja...

1967. 41. szám

Molnár Ferenc: Színház című három egyfelvonásosát mutatta be a Madách Színház, Gábor Miklós mindháromban főszerepet játszott. Ez a második, a Marsall című darab, partnere Gombos Katalin:

1970. 47. szám

Az Oidipusz király címszerepére készül:

1972. 6. szám

Csehov: Sirály című drámájának premierje kapcsán. Gábor Miklós (Trigorin), Tolnay Klári (Arkagyevna):

1974. 41. szám

Kecskeméten vendégként Fülöp királyt fogja játszani a Don Carlosban:

1975. 36. szám

Vass Évával Racine: Bereniké című tragédiáját próbálják Kecskeméten:

1977. 6. szám

Németh László VII. Gergelyének címszerepét játssza Kecskeméten. Vagy elfelejtették a szerkesztők, hogy ez a kép 1974-ben már volt címlap náluk, vagy nem volt új képük az eseményhez...

1985. 28. szám

Gábor Miklós ekkoriban kapta meg A velencei kalmár Shylock alakításáért a legjobb férfialakítás díját az V. Országos Színházi Találkozón, valószínűleg ezért kapott végre olyan hosszú idő után címlapot:

1987. 16. szám

Súlyos betegségből felépülve újra játszik. A lap interjút közölt vele ebben a számban:

1989. 14. szám

Hetvenedik születésnapján címlappal és remek anyagokkal köszöntötte a Film Színház Muzsika:

1989. 37. szám
Mrozek: Arckép című drámáját rendezi a Várszínházban:

1990. 4. szám

Az utolsó címlap...

Eörsi István Lukács Györgyről szóló, Interjú című darabjában Törőcsik Marival:

Mesél a kép...

... én pedig mesélek a képről.
Egész pontosan erről:

Színház és Mozi 1954. június 25.

Először a helyszín: a budapesti Engels téren – ma Erzsébet tér – a régi távolsági autóbusz-pályaudvar előtt áll a kis csoport. Ketten közülük képfelirat híján is felismerhetők: Gábor Miklós és Ruttkai Éva.

Nézzük akkor a kép  újságbeli környezetét.

A képaláírás: Móricz Lilit, a Kecskeméti Katona József Színház művésznőjét nagy örömmel fogadja Gábor Miklós és Ruttkai Éva.

A kép a Vidéki/Pesti színészek élményei című cikket színesítette fekete-fehérben, többedmagával.

Az írásból kiderül, hogy találkozót szerveztek fővárosi és vidéki színészek között, amely este színházlátogatással fejeződött be. Ha az 1954-es dátumra gondolunk, akkoriban sok ilyesmi, színházon kívüli akció zajlott. Java része ismert színészek, rendezők ipari üzemekben való látogatásáról szólt, ahol megszemlélték, hogy akik este beülnek az előadásokra, napközben mivel, hogyan, milyen körülmények között keresik kenyerüket és sor került közönségtalálkozóra is; de voltak ilyen, "barátkozzunk színészek egymás között"-szerű akciók is. Természetesen ezek mind a Párt művelődéspolitikája szellemében történtek. Ám, ha ezt a mázat leszedjük róluk, azért volt ráció az ilyen eseményekben – ha nem is abban a mennyiségben, ahogy ezt előírták. Mostanában egy ideje itt-ott újra csinálnak hasonlót, nyilván más ideológiai tartalommal; ilyen például éppen Gábor Miklós szülővárosa, Zalaegerszeg színházának "falujárás" sorozata, amely már jó egy évtizede, és jelenleg is zajlik.

De térjünk vissza a képre. Móricz Lili tehát a távolsági autóbusszal Kecskemétről Budapestre érkezett többedmagával. A buszról leszállva őt Gábor Miklós és Ruttkai Éva köszöntötték.

Móricz Lili színművésznő, Móricz Zsigmond egyik leánya akkor 39 éves volt. A második világháború előtt többnyire pesti színházakban játszott, majd 1947-ben vidékre került. Tizenegy év alatt megfordult a pécsi, a debreceni, a miskolci, kecskeméti, a szolnoki és a győri színházakban – nyilván nem önszántából költözködött ennyit... 1958-tól gyakorlatilag visszavonult a színészi pályától és már csak szórványosan lépett fel. Idejét édesapja hagyatékának szentelte.

Mindenesetre 1954-ben még a színi pályán működött, akkor éppen a kecskeméti színház tagjaként. Amikor alig fél évvel korábban Ruttkai Éva és Gábor Miklós hatalmas sikerrel vendégszerepeltek Kecskeméten az Ármány és szerelem főszerepeiben, Móricz Lili játszotta Lady Milfordot - nyilván ezért voltak ők a fogadóbizottság.

Ruttkai Éva és Gábor Miklós volt a kor álompárja. A "celeb" szó nem létezett akkor, ám a fogalom igen: ők művészi nagyságuk mellett az akkori idők celebjeinek is számítottak, olyan elképesztő  népszerűségnek örvendtek. Ehhez a színház mellett az akkori magyar filmgyártás is rásegített, így vidéken is nagyjából hasonló mértékű volt a népszerűségük, mint a fővárosban. Pedig még televízió sem volt, illetve éppen csak elkezdődött. Az ember persze rengeteg mindent nem sír vissza azokból az időkből, ám akkor még olyan emberek lehettek celebek (amúgy nagyon utálom a szót), akik ezt ténylegesen meg is érdemelték – nem úgy, mint a mostani, nem is perc-, hanem csak pillanat-emberkék...

Tehát, a legnépszerűbb magyar házaspár ment ki a színésznő fogadására. Nem említi a képfelirat, ám a pici lány nem lehet más, mint kislányuk. Júlia néhány héttel korábban töltötte be első életévét. A virágcsokorból ő is kapott egy szálat, hogy köszöntse a nénit. Szülei próbálják kedvesen e tevékenység felé terelgetni, ám ő másra figyel, ami nyilván sokkal érdekesebb, s közben úgy, olyan testtartással áll ott, akár egy pici primadonna, aki ünneplésre vár :))

Ezeket mesélte nekem ez a fénykép...