Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 1.

Hosszú távú tervem, hogy megpróbáljam felvázolni Gábor Miklós családfáját. Igaz, már írtam itt a blogban szüleiről és nagyapjáról. De azok inkább "mesélős" posztok voltak, bár azért adatokat is tartalmaztak.
Itt vissza lehet őket olvasni:

Édesanyjáról
Édesapjáról, zalaegerszegi mozija kapcsán egy hosszú sorozatot írtam 
Apai nagyapjáról négy poszt szól

Most viszont megpróbálom adatszerűen, úgy, ahogyan egy családfában meg szokták adni az adatokat.

Kezdjük a kályhánál:

GÁBOR MIKLÓS

1919. április 7-én született Zalaegerszegen.


Édesapja Gábor Béla, édesanyja Czukelter Ilona.

Ez itt egy külön igazolás születésének anyakönyvi bejegyzéséről. Más dokumentumokkal együtt Gábor Júlia ajándékozta a Zala Megyei Levéltárnak. Kiállításának pontos dátuma 1925. augusztus 25. Gyanítom, akkor lett Gábor Miklós iskolás, valószínűleg a beiratkozáshoz kellett leadni.

 
Háromszor kötött házasságot.

1947 nyarán feleségül vette Rákosi Mária színésznőt, aki akkor végzett frissen a Színművészeti Akadémián. Házasságuk rövid életűnek bizonyult.

1951-ben házasodott össze Ruttkai Évával. 1953 májusában megszületett lányuk, Júlia.
Útjaik évtizednyi házasság után váltak szét.

Harmadik felesége Vass Éva, 1972-ben házasodtak össze, Gábor Miklós haláláig éltek együtt harmonikus házasságban. 

Elhunyt 1998. július 2-án Budapesten.

Forrás: OSZK Plakát- és Kisyomtatványtár

GÁBOR BÉLA

Gábor Miklós édesapja.

Eredeti neve Goldberger Béla. Született 1892. június 11-én Siklóson.
Szülei neve: Goldberger Rezső és Freudiger Róza.

A siklósi izraelita anyakönyv már ilyen "saláta" állapotú volt, amikor mikrofilmre rögzítették, de szerencsére olvasható:

Az 1917. évi 66158-VII számú belügyminiszteri rendelettel nevét Goldberger-ről Gábor-ra magyarosította.

Ez a "Kivonat" a család birtokában volt,  szintén Gábor Júlia révén tudom megmutatni. Névmagyarosítása és református hitre térése is leolvasható róla.

Házasságot kötött 1918. június 18-án.
Helyszíne: Hegyeshalom. 
Felesége neve Czukelter Ilona.

Gyermekeik:
Miklós (1919. április 7. Zalaegerszeg - 1998. július 2. Budapest)
Tamás (1920. június 13. Zalaegerszeg - 1922. február 20. Zalaegerszeg)

Házasságkötésekor a zalaegerszegi Edison filmszínház üzemeltetője volt. 1925 körül családjával Székesfehérvárra költözött, ahol két mozit üzemeltetett, de a zalaegerszegit is megtartotta.

Gábor Béla az eddigi adatok szerint 1948-ban (egyedül) az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Ott hunyt el, becslésem szerint 1950 körül. Sajnos, sem a pontos dátumot, sem elhunytának helyét eddig nem sikerült megtudnom. 

Forrás: Pannon Tükör 2003.3

CZUKELTER ILONA

Gábor Miklós édesanyja

Született: 1898. március 6. Bruckújfalu (ma Bruckneudorf - Ausztria, Burgenland, magyarul Királyhida néven ismert település)

Szülei: Czukelter Gábor és Nagy Ilona

Születésének bejegyzése Bruckújfalu állami anyakönyvébe:

 


Házasságot kötött 1918. június 18-án (Hegyeshalom, lásd feljebb).

Gyermekei: 
Miklós (1919. április 7. Zalaegerszeg - 1998. július 2. Budapest)
Tamás (1920. június 13. Zalaegerszeg - 1922. február 20. Zalaegerszeg)

Miután férje 1948-ban az Egyesült Államokba távozott, Miklós fiával és családjával élt, a Vígszínház nézőtéri felügyelőjeként dolgozott.

Elhunyt 1970. július 16. Budapesten:

Budapest XII. kerületi anyakönyv

Forrás: OSZK Plakát- és Kisyomtatványtár

Folytatom a korábbi nemzedékekkel!

95 éve született Gábor Miklós

Holnap, április 7-én lesz 95 éve, hogy Zalaegerszegen megszületett Gábor Miklós. Ez a blog pedig éppen három éves, mert 2011-ben a születésnaphoz igazítva indítottam el és tettem fel az első írást...

A szép évfordulón egy ritka fényképet szeretnék mutatni, mintegy születésnapi ajándékként. A Göcseji Múzeum jóvoltából jutottam hozzá, ez úton is nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy megkaptam tőlük, természetesen a közlési engedéllyel együtt. Amúgy a kép magántulajdonban van.
Rákattintva kinagyítható!

A felvétel helyszíne: Zalaegerszeg, a mai Ady utca 9. számú ház, Gábor Miklós szülőházának belső udvara. Idejét pontosan nem sikerült meghatározni, valamikor az 1940-es években készülhetett, szerintem inkább az évtized elején, 1940/43 között. Gábor Miklós akkoriban már a Színművészeti Akadémiát frissen elvégzett színész volt.

A képen elöl balra édesanyja, Gábor Béláné Czukelter Ilona ül. Mellette apai nagyanyja, Goldberger Rezsőné, akkoriban zalaegerszegi lakos. Hátul Gábor Miklós édesapja, Gábor Béla, aki abban az időben még az egerszegi Edison mozi üzemeltetője, bár már Budapesten él. Középen szerintem Gábor Miklós nagynénje állhat, édesapjának húga. Mellette pedig a "snájdig" ifjú színész...

Gábor Miklós nevét azóta utca is viseli Zalaegerszeg belvárosában, Lucifer-jelmeze pedig a Göcseji Múzeum állandó kiállításának része:

Amúgy pedig lassan, de biztosan közeledik születésének centenáriuma. Remélem, addigra ez a blog még gazdagabb lesz. Sőt,  más terveim is vannak...

"Mami"

A családfa áttekintésekor Gábor Miklós édesanyja következik.

 

 

 

Neve Czukelter Ilona. Római katolikus családban 1898-ban született; 1918-ben ment férjhez; Miklós fia születésekor (1919) a hivatalos bejegyzés 21 évesnek mondja.
Alig több, mint egy évvel később, 1920 nyarán újra fia született, akit Tamásnak neveztek, s aki húsz hónapos korában, 1922. február 20-án reggel 8 órakor meghalt agyhártyagyulladásban. Gábor Miklós annyira kicsi volt még, hogy öccsére egyáltalán nem emlékezett.


Czukelter Ilona élete folyását fia skiccelte fel néhány vonással Egy csinos zseni című könyvében:

... a messzi múltban egy ezer sebet maga után hagyó gyerekkor, korán elvesztett édesanya, korán meghalt szép fivér, szigorú zárdai élete egy vidéki kislánynak, egy zsarnokian katonás atya, aki boszorkaszerű mostohaanyát, meg egy mostohahúgot hoz a házba, majd egy vidám, jómódú, de rejtegetett poklokkal és hazugságokkal teli házasélet ... végül a háború, a fasizmus a zsidó férjjel, éveken át az aggodalom értem, katonafiáért, és legvégül az egész életen át egyetlen pár, a furcsa, megérthetetlen szerelmes, apám hirtelen halála ott a távoli Ámerikában, de ekkor már késő, újrakezdeni már nem lehet semmit – egész élete a szép vidéki úrilány minden álmának összezavarodása, érthetetlen félresiklása, csupa megvalósulatlanság és félreértés...

Gábor Miklós rajza édesanyjáról

 

Férje, miután a háború végén zalaegerszegi mozija megsemmisült, 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált azzal, hogy majd családja is követi (ők ezt nem akarták...) és alig pár hónap múlva váratlanul elhunyt.

"Mami" - ahogy a hozzá közel állók szólították - haláláig fia családjával élt és mint a Vígszínház nagy tekintélyű nézőtéri felügyelője dolgozott.

Bár egyedül maradt, Miklós sikerei és unokája azért biztosan kárpótolták valamennyire.

 
Gábor Miklós felidézi édesanyja szavait a Hamlet főpróbája után: Mikor a pajzsokon kivittek, nem bírtam a könnyeimmel. Mégiscsak a fiam vagy.
És fia, a premier előtti lelkiállapotban ezt írta naplójába:
... ne rontsák meg bennem a diadalmas és gyerekes érzést, hogy "én vagyok Hamlet". Hagyjanak engem minden este újra meg újra azzal a laza, szabad játékkészséggel felsétálni a színpadra, amivel ma felsétáltam. Szeressenek úgy, mint anyám ma délelőtt.
(Tollal, 190-191. oldal)

 
"Mami"hetvenkét éves korában, 1970. július 16-án hunyt el, súlyos betegségben. Előtte hónapokig volt kórházban, Gábor Miklós ebben a hosszú időszakban minden egyes nap meglátogatta.

Anyám az, aki itt szenved? Nem, nem ő. Czukelter Ilona az, a tág szemű kislány azon a régi fényképen, most kelt fel a kerti asztal mellől, hogy egyenesen idefeküdjék, ez ágyba...

[...]

A kábítószerektől lusta nyelvvel eldadogja kétpercenként ugyanazokat a szavakat, én becézgetem, ahogy ő becézett nyilván, amikor én voltam ily tehetetlen, mint most ő, szavam nem értelmesebb, mint az övé. Egymáshoz érintjük homlokunkat.

[...]

Itt a homlokom, támaszd neki kopaszodó, barna homlokod... Mami... Nem furcsa, hogy így hívott mindenki, idegenek is? Téged, aki most lettél csak igazán anya, amikor a kislányom lettél, Czukelter Ilona?

(A színész árnyéka, 248. oldal)