Ma Gábor Miklós korai Nemzeti Színház-beli korszakából egy 1946-os szerepére esett a választásom. Hiláriszt játszotta Heltai Jenő verses vígjátékában, amely az osztrák Johann Nepomuk Nestroy darabjának ötletéből készült.
Képet most tudok mutatni, de csak egy ilyen gyarló minőségűt, így sikerült kikoppintanom a Színház című hetilap 1946. évi 3-4. számából:
A Lumpáciusz Vagabubdusz premierjét 1946. január 17-én tartották a Nemzeti Színházban. Hatalmas szereplőgárdát megmozgató, változatos helyszíneken játszódó, a színrevitel szempontjából bonyolult darab volt. Főrendezője, Nádasdy Kálmán, aki operarendezőként kiválóan értett az ilyen monstre produkciókhoz, így jellemezte a Fényszóró című hetilap 1946. 3. számában:
A bécsi biedermeier-korszak Zauberstückjei, varázsdarabjai, így Nestroy Lumpáciusz Vagabundusa is, egyenes leszármazottjai Mozart Varázsfuvolájának. Ezek a mitologikus és meseszerű elemekkel átszőtt népszínművek tényleg a nép legszélesebb rétegeihez kívántak szólni. Tündérországban kezdődik a darab, majd három aranyos csavargó: Csiriz, a varga, Gyalu, az ács és Cérna, a szabó vándorlásain keresztül megmutatja a nincstelenek életét, egy tabáni kiskocsmában a mesteremberek világát, végül egy váciutcai divatszalonban az arisztokrácia sikamlós parkettjére viszi a szereplőket s ezeket a változatos képeket természetfölötti jelenségek szövik keresztül-kasul. [...] Heltai csak a mesét tartotta meg Nestroy kedves biedermeier darabjából s az eredetileg prózai bohózat káprázatos magyar versekké változott. [...] A főkülönbség Nestroy és Heltai között, hogy Nestroy csak az elő- és utójáték keretében szerepeltet természetfeletti lényeket, Heltai pedig ezt a zseniálisan megütött motívumot végigszövi a darabon, amiből színpompás többszólamúság kelétkezik.
Ha valaki szeretné elolvasni a darabot, nincs könnyű helyzetben, mert Heltai eredeti magánkiadásán kívül összesen egy 1955-ös kiadást találtam a Szépirodalmi Kiadótól... Pedig most már kíváncsi lennék Heltai verssoraira és arra is, hogy Gábor Miklósnak mi volt pontosabban a szerepe, hogy a figura milyen lehetőségeket kínált számára. Csak a nevét tudom, mint írtam, Hilárisznak hívták és nyilván a mesei elemeket képviselő szereplőkhöz tartozott, mint Misztifaksz főmágus fia, de ennél több nem derül ki abból a két kritikából, amihez hozzájutottam. Ezek elsősorban azt emelték ki, hogy az előadás egyfajta revü-szerű, színes látványosság volt irtózatos méretű szereposztással: úgy tűnik, szinte az egész társulat részt vett benne Uray Tivadartól Gobbi Hildán és Bartos Gyulán át Rajczy Lajosig és Ilosvay Katalinig. Így ezek a kritikák éppen csak megemlítették Gábor Miklós nevét.
Azt gondolom, neki személyesen sem volt ez a szerep mérföldkő, inkább csak hozzájárulhatott, hogy nagyobb színpadi rutint szerezzen. Ez akkoriban még nyilván ráfért, bármennyire is tehetséges volt, hiszen a háborús események miatt alig fél éve kezdte csak meg "normális"
színészi életét. Következő szerepe már Hlesztakov lesz a Revizorban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése