2020. január 21., kedd

Körözött Gábor Miklós-tévéfilmek

Nem csak elfelejtett mozifilmjei vannak Gábor Miklósnak, amelyek évek, sőt évtizedek óta hozzáférhetetlenek. Ugyanígy, sőt a mozifilmeknél nagyobb arányban vannak hiánylistámon ezer éve nem látható televíziós filmjei is.



Az alapvető baj ezen a téren az, hogy a Magyar Televízió, ahogy régen hívták, az évtizedek során maga selejtezett ki rengeteg felvételt, köztük pótolhatatlan színházi közvetítéseket és fontos televíziós filmeket; ez nem csak a Gábor Miklós közreműködésével készült alkotásokat ritkította meg, de azokat is jócskán... 

A kékszakállú herceg vára

Mellette itt is működik az a jelenség, mint a filmeknél, hogy a televíziós szerkesztők szeretik csak a már bejáratott, többször ismételt filmeket elővenni. Igaz, nem leszek igazságtalan: amikor belépett az m3 csatorna, nekik köszönhetően több olyan tv-filmet sikerült látnom és legalább a magam számára rögzítenem, amelyekről nem is gondoltam, hogy megvannak. Ilyen hatalmas meglepetés volt például a A vak című 1962-es tévéfilm, és még tudnék néhányat említeni. De szerintem vannak még olyan felvételek, amelyek az archívumban lapulnak, csak elő kellene kotorni őket. Talán meglátja ezt a listát egy televíziós filmszerkesztő...

Hiánylistámban időrendben sorolom fel a filmeket. Alapvető adataik elolvashatók a többnyire a tévéújságból kimásolt képeken. Megpróbáltam utánakeresni, hogy első sugárzásuk óta műsorra kerültek-e, és mikor, különösen azt, hogy utoljára mikor, mert ez meghatároz egy időpontot, amikor a film még biztosan megvolt a tévé archívumában.

Mellette kalóz módon a Magyar Televízió berkeiből hozzájutottam egy listához, amely felsorolja Gábor Miklós valamennyi, még létező televíziós felvételét, köztük a televíziós filmeket is. Csak azt nem tudom pontosan, mert nincs rajta, hogy maga a lista mikor készült, s hogy azóta történt-e e téren változás, magyarul, selejteztek-e azóta felvételek közül. Ezzel a bizonytalansággal írom oda a felsorolt filmek közül azokhoz, amelyek ezen a jegyzéken rajta vannak, hogy TV ARCH; ez azért mégis egy támpont, hogy ma is meglévő felvételekről lehet szó, és lehet várni, hogy egyszer mégiscsak láthatjuk őket valamelyik Duna, az m5, vagy a mára jócskán tönkretett m3 műsorán.

Következik tehát a negatív lenyomat. A pozitív, azaz Gábor Miklós hozzáférhető filmjeiról, tévéfilmjeiről és színházi közvetítéseiről, illetve egyéb felvételeiről  készített két listám pedig itt van:

Gábor Miklós Filmklub 1.

Gábor Miklós Filmklub 2.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺


Fent már béke van 

Első sugárzás: 1959. december 6.
Azóta valószínűleg nem tűzték műsorra. Nincs az említett listán, így megtalálás szempontjából a "reménytelen" kategóriába tartozik.


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Az aranyfácán 

Első sugárzás: 1960. augusztus 27.
Az 1960-as években néhányszor ismételték, majd hosszú szünet után 1979. január 30-án vetítették újra. 
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

A szerző ma meghal

Első sugárzás: 1961. augusztus 26.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Honfoglalás
3 részes filmsorozat 

Első sugárzás: 1963. október 15., 17., 20. 
A Magyar Televízió utoljára 1985 márciusában vetítette le.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Négyszemközt

Első sugárzás: 1964. július 26., azóta nem tűzték műsorra.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Garfunkel és a többiek

Első sugárzás: 1966. május 21. 
Ismételték 1981. augusztus 8-án.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Oly korban éltünk
4 részes filmsorozat

Első sugárzás: 1967. március 4. és 11. között. 
Utoljára 1986. júniusában tűzték műsorra.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

A Bellac-i Apolló

Első sugárzás: 1967. április 3. 
Azóta valószínűleg nem ismételték.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Úton

Első sugárzás: 1967. október 15.
Utolsó sugárzás: 1982. március 5. 
TV ARCH




📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Szerencsevadászok 1. Egy napi kvártély

Első sugárzás: 1968. január 21.
Azóta egyszer tűzték műsorra, 1974. január 10-én az író, Jack London születésének centenáriuma alkalmából.
TV ARCH


   
📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Rend a lelke mindennek

Első sugárzás: 1968. március 17.
Azóta nem ismételték.
TV ARCH




📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Ezüstlakodalom: Utójáték 
a Szentivánéji álomhoz

Első sugárzás: 1968. szeptember 26.
Azóta valószínűleg nem ismételték.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Napos oldalon

Első sugárzás: 1968. december 26.
Azóta valószínűleg nem ismételték.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Én, Prenn Ferenc
3 részes filmsorozat

Első sugárzás: 1969. március 20., 21., 22. 
Többszöri ismétlés után az eddigi adatok szerint utoljára 1985 márciusában vetítette a televízió.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Petőfi Mezőberényben

Első sugárzás: 1969. július 18.
Azóta nem ismételték meg.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Játékok olasz módra 2. Eperfagylalt habbal

Első sugárzás: 1979. szeptember 29. 
Azóta nem ismételték.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

A kékszakállú herceg vára

Első sugárzás: 1970. december 24. 
Azóta sem ismételték meg. Valószínűleg kiselejtezték...



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Nocturne

Első sugárzás: 1971. augusztus 27.
Adataim szerint azóta nem tűzték műsorra, valószínűleg kiselejtezték.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Halálos döfés

Első sugárzás: 1974. szeptember 4-re tűzték ki, de valamivel előtte vetítették le, mert műsorváltozás volt a müncheni olimpia miatt.
Azóta sem ismételték meg. Nincs a tv-listán, valószínűleg kiselejtezték.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Véletlenek

Első sugárzás: 1973. július 18.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Állomás

Első sugárzás: 1973. július 27.
A rendelkezésre álló források szerint azóta nem ismételték.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Délelőtt a Szigeten
jelenet a Hegynek fel című Kellér Andor-emlékműsorból

Első sugárzás: 1973. augusztus 19., azóta nem ismételték.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Drágám, egy szót sem hallok, 
amikor zubog a víz

Első sugárzás: 1974. július 13. 
Azóta nem ismételték.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Egy nap Jersey szigetén

Első sugárzás: 1985. május 29. 
Jelenleg csak a TV GO "Moziklub" csomagjára előfizetők érhetik el. Így egész biztosan megvan.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Ősbemutató

Első sugárzás: 1976. január 6. 
Utoljára 2019. április 7-én tűzte műsorra az m3 televízió. Jelenleg a nava-pontokon korlátozottan érhető el.
TV ARCH

  

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Infarktus

Első sugárzás: 1977. április 15.
Azóta valószínűleg nem tűzték műsorra.
TV ARCH




📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Néró és a VII. A

Első sugárzás: 1977. július 1.
Azóta valószínűleg nem tűzték műsorra. Néhány éve egy akkori kábeltévé-szolgáltató előfizetői számára még elérhető volt.
TV ARCH


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Ha mi, halottak, feltámadunk

Első sugárzás: 1978. március 17.
Azóta valószínűleg nem tűzték műsorra.
TV ARCH



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

Privát kopó 6. 
Az egyszer volt gyilkosságok

Első sugárzás: 1993. március 25.
Utoljára: 2014. október 1. Duna TV.  Jelenleg a nava-pontokon korlátozottan érhető el.

  

                   📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺


2019. december 28., szombat

Körözött Gábor Miklós-mozifilmek

Már kilenc éve, a blog indulása után hamarosan írtam Gábor Miklós három elfelejtett filmjéről pontosabban rejtvénynek adtam fel kitalálásukat. Ám filmes életművéből nem csak ez a három filmje nem látható sehol, van még jónéhány ilyen. Bár a Duna és a Duna World napjainkban is rendszeresen tűz műsorra régi magyar filmeket, Gábor Miklós tekintetében az a tapasztalatom, hogy mindig ugyanazokat veszik elő. Ugyanez volt a helyzet abban az időben is, amikor a magyar közszolgálati televíziónak mindkét csatornája normálisan működött, és ugyanígy tett még fénykorában a mára lenyomorított m3 is. Gyanítom, ha más színész vagy rendező filmjeit figyelném meg ebből a szempontból, velük is nagyon hasonló lenne a helyzet. Érdemes is lenne egy felmérést készíteni ebből a szempontból a teljes magyar filmtermésről...

Az általam keresett Gábor Miklós-filmek egy kivétellel az 1960-as években készültek: tehát nem annyira régi alkotásokról van szó, hogy az ember azt feltételezze, mára elkoptak, megsemmisültek, hiszen kortársaik közül sok gyakran látható. S nemcsak a televíziók nem vetítik ezeket, hanem más forrásból sem férhetők hozzá: egy-két kivétellel nem jelentették meg őket annak idején műsoros videokazettán, később DVD-lemezen, s nincsenek, mert ezek miatt nem is lehetnek fent a mára megszaporodott videomegosztó portálokon sem.

A közelmúltban hoztam nyilvánosságra itt a blogban a "Gábor Miklós Filmklub" első részeként egy listát, amelyben felsoroltam Gábor Miklósnak minden olyan filmjét (és színházi előadásainak televíziós közvetítését), amelyek bármikor szabadon online megtekinthetők; a címekhez párosítottam a megfelelő linkeket, ahonnét közvetlenül megnyithatjuk őket. Igazán imponáló az anyag, de ebből nem látszik, hogy melyek azok a filmjei, amelyek viszont egyáltalán nem láthatók sehol. Most ezeknek a filmeknek a jegyzéke következik. 

Keresem tehát ezeket a filmeket, szám szerint tizenkettőt hátha néhányat közösen meg tudunk találni. De legjobb lenne, ha ezt a listát el lehetne juttatni a megfelelő televíziók filmszerkesztőihez, hiszen ők tehetnék a legtöbbet e filmek hozzáférése ügyében. azzal, hogy az elérhetőket műsorra is tűzzék.

Szolgálati közlemény: a filmcímekre kattintva pontosan tájékozódhatunk az illető filmről: stáblista és tartalmi összefoglaló nyílik meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) honlapjáról. Én itt a blogban közvetlenül egy-egy képpel segítem a filmekre való ráismerést. Még annyit, hogy ahol a megjegyzésben általában emlegetem a televíziót, azon a magyar közszolgálati televíziót értem.

KÖVETKEZZEN A LISTA!

                         📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte György István (1940)

A Duna TV utoljára 2007. december 17-én éjjel vetítette. Így ez a film a közelmúltban egyszer előkerült, aztán mégis elfelejtették a televíziós szerkesztők...


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Három epizódból álló, három rendező által jegyzett játékfilm (1960). Gábor Miklós az első epizódban játszott, amelyet Jancsó Miklós rendezett.

Televízióban összesen egy alkalommal vetítették, még 1965-ben. Az 1980-as években a MOKÉP kiadta műsoros videokazettán, talán még valahol megtalálható.


 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Szemes Mihály (1960)

Utoljára (és valószínűleg először is) 2000. május 4-én vetítette a magyar tv 2. csatornája. Azóta ez a film is kikerült a szerkesztők látóköréből, pedig főszerepe Gábor Miklósnak egyik legnagyobb filmes alakítása volt.



📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 



Rendezte Várkonyi Zoltán (1962)

Bemutatása óta nagy valószínűséggel soha nem tűzte műsorára egyetlen magyar televíziós csatorna sem.


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Máriássy Félix (1962)

Nagy valószínűséggel ezt a filmet sem vetítette soha egyetlen magyar televíziós csatorna sem. Videomegosztó portálon ugyan megnézhető, de körülbelül harmada, a Prágában játszódó jelenetek cseh nyelvűek, magyar felirat nélkül.


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Mihályfi Imre (1963)

Kétrészes mozifilm és egyúttal televíziós filmsorozat is volt. A magyar televízió utoljára 1985 márciusában vetítette le.


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Gertler Viktor (1964)

Televízióban utoljára 1995. március 8-án vetítették. 1998 decemberében és 1999 áprilisában tematikus filmklub keretében még vetítették budapesti moziban. Egy nem biztos, hogy hiteles, ám valószínű infó szerint, mivel sokáig volt dobozban, megsemmisítették.


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Zolnay Pál (1964)

Utoljára a Duna TV vetítette 2003. március 25-én


 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Palásthy György (1964)

Televízióban először és utoljára 1966-ban fordult elő. Budapesten még elővette egy mozi 1999 januárjában.


📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Keleti Márton (1964)

Televízióban először és utoljára 1965-ben tűzték műsorra. 1976 augusztusában egy Bujtor István filmjeiből összeállított sorozatban még vetítette Budapesten a Bányász mozi.


 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Bán Róbert (1965)

Televízióban 2000. április 14-én még vetítették, azóta elfelejtették.


 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺



Rendezte Fejér Tamás (1969)

Ez volt az első magyar sci-fi témájú film. 2005 júniusában még műsorra tűzte a Duna TV. 2008. február 15-én vetítéssel egybekötött vitát rendezett róla a Politikai Intézet, azóta nincs nyoma.



 
 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺
   

Legközelebb Gábor Miklós egyelőre elérhetetlen televíziós filmjeiről készítek hasonló listát.

2019. december 5., csütörtök

Könyv készült a centenáriumi kiállítás anyagából!

A könyvbemutató december 17-én lesz:



A Bajor Gizi Színészmúzeumban 2019. június 15-én nyílt meg Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós avagy Gábor Miklós és Bessenyei Ferenc centenáriumi emlékkiállítása. Időszaki kiállítás, de azért elég hosszan, több, mint fél éven át látható, még ezekben a napokban is. Legújabb infó, hogy a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbították 2020. március 1-jéig. Így aki nem látta, még van idő elmenni, bár most valószínűleg zimankósabb napok jönnek.


Én magam ott voltam a megnyitón, majd két hónappal később visszamentem egy jóbaráttal, és akkor tényleg rendkívül alaposan megnéztük, szinte át-tanulmányoztuk a kiállítást bevallom, én elfogultan nagyobb hangsúlyt fektettem a Gábor Miklós részre, de persze Bessenyeit sem hanyagoltam el :)

A kiállítás Gábor Miklós részének az OSZMI munkatársa, Huber Beáta muzeológus a kurátora. Még az anyaggyűjtés, szerkesztés időszakában megkeresett. Mint mondta, sokat segít neki ez a blog erre azóta is nagyon büszke vagyok!!! (Úgyhogy érdemes csinálni, még ha a mindennapokban nincs is túl nagy nézettsége...) Beáta rendkívül alaposan beleásta magát Gábor Miklós életművébe, sokoldalúan közelítette meg alakját. Ez már a kiállítás felületes megtekintésekor is látszik. De aki átolvassa a képfeliratokat és végigböngészi a monitorokon közreadott kiválóan megválogatott és szerkesztett tematikus anyagokat, az erről még inkább meggyőződhet.

És ha véget ér a kiállítás, ennek a nagy munkának a lényege megmarad: a Petőfi Irodalmi Múzeum (amelyhez hivatalosan az OSZMI és a Bajor Gizi Színészmúzeum is tartozik) egy emlék-kötetet jelentet meg, amely e kiállítás anyagára épül. Az egyes fotók mellett a két művész, illetve pályatársaik és barátaik  gondolatai kaptak helyet. A kötetet mindkét művész részletes pályaképe, valamint színházi- és filmszerepeik jegyzéke egészíti ki.




A könyv hátoldalán a következő ismertető lesz olvasható:

A kötet a huszadik századi magyar színháztörténet két nagyformátumú művészegyéniségének, a száz éve született Bessenyei Ferencnek és Gábor Miklósnak állít emléket.
Több mint félévszázados pályájuk során mindketten hivatásnak és szenvedélynek tekintették a színjátszást. Mesterségbeli tudásuk birtokában szinte eggyé váltak szerepeikkel. Bessenyei Ferenc Bánk bán, Othello és Tevje alakításával, Gábor Miklós pedig Hamlet, Tanner John és Lucifer figurájának életre keltésével hosszú időre hagyományt teremtett. Az album megörökíti a két színészlegenda ikonikus szerepeit, és bemutatja páratlanul gazdag és sokszínű pályafutásukat. A fotókat Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós gondolatai kísérik, de kortársaik is szóhoz jutnak.
A sokszólamú elbeszélésből kirajzolódik a színházi műhelymunka gyötrelme, a szerepformálás öröme és nehézsége, a közönség ízlésének változása és a két művész magánélete.

Az előzetes információk szerint nemcsak gazdag, de nagyon szép kötet is lesz ez már a fentebb közölt képek alapján is megítélhető. December 17-én a helyszínen tartják a bemutatóját, ahol Gábor Miklós veje, Szigethy Gábor irodalomtörténész fog beszélni róla és nyilván e két színész-óriáshoz fűződő saját emlékeiről. 



Szerintem ez a könyv kiváló karácsonyi ajándék is lehet sokak számára.  Megvásárolható lesz a Bajor Gizi Színészmúzeumban (a bemutató délutánján 25% engedménnyel) és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Aki nem tud ezekre a helyszínekre elmenni, online is hozzájuthat. Most még nincs fent, de a megjelenés után biztosan megrendelhető lesz a SZÍNHÁZI KÖNYVEK oldalon.


2019. november 30., szombat

Gábor Miklós szabadtéren 8.6

Búcsúzzunk a Szegedi Szabadtéri Játékok 1977-es Lear király előadásának Bolondjától egy idézet-gyűjteménnyel az eddig nem említett kritikákból. A korábbi posztok tartalomjegyzékét a végén megmutatom.

Film Színház Muzsika 1977/31

Vámos a Bolondot szánta a lear-i magatartás keserű kontrasztjának: a hálás szerepet Gábor Miklós nagy fantáziával, színes skálán bontja ki, minden pillanatban figyelni kell rá.
Nikolényi István (Délmagyarország 1977. július 26.)


Az előadás legszebb pillanatai a Bolondot játszó Gábor Miklóshoz fűződnek.
Gyenes András (Képes Újság 1977/33)

Magyar Ifjúság 1977. 08. 26.


Gábor Miklós Bolondja fájdalmas énekével megrezdíti szívünk, s a királyok és hercegek viaskodása közben a hatalomnélküliek oldalára állít. Az a fajta értelmiségi neuraszténia, amit játéka kifejez, a szerepet úgy értelmezi, hogy számos kitűnő alkalmat teremt a színészi kibontásra, és Gábor Miklós kiemelkedő jelenetsort teremt egészen szerepe súlyának csökkenéséig.
Bulla Károly (Film Színház Muzsika 1977/31)


A színészi játékmód, illetve a rendezői színészvezetés felől közelítve sem találjuk meggyőzőnek a produkciót. Voltaképp valamennyi közreműködő elhozta Szegedre a maga manírjait - kivételt jelent Olsavszky Éva Regan és Gábor Miklós a Bolond szerepében. Olsavszky itt nem tehetett többet az üdvös egyszerűségnél, de ezzel is kiválik az együttesből. Gábor viszont a tőle megszokott invencióval "kitalálja" magát az alakot, a fájdalmas, fehér clown-arctól a kapkodó lábú, ugra-bugra járásig, s jegyezzük meg: jószerével ő az egyetlen ezen a színpadon, aki akkor is jelen van, ha éppen nincs szövege.
Mészáros Tamás: Lear király, ha kirándul (Magyar Hírlap 1977 augusztus 14.)


Fehér arcú, sírós szemű, ironikus bohóc Gábor Miklós Bolondja. A lisztes ábrázat nála valódi sápadságot rejt, a festett könny az elfojtott sírást, az irónia pedig végtelen szomorúságot, gyöngédséget és bölcsességet.
Bogácsi Erzsébet (Magyar Nemzet 1977. augusztus 5.)


Fehérre lisztezett arccal, keserű groteszkséggel, bár némileg humortalanul újítja föl huszonkilenc évvel ezelőtt, Somlay Artur mellett már eljátszott szerepét.
Molnár G. Péter (Népszabadság 1977. július 30.)


Eredetien egyéni Gábor Miklós keserűen bölcs, szinte mai intellektuális vonásokkal elruházott Bolondja.
Lőkös Zoltán (Pestmegyei Hírlap 1977. július 26.)


Az előadás fénypontja Gábor Miklós Bolondja, a sok botor és igazságát ügyefogyottan kereső ember között ő nemcsak szerepe szerint a legbölcsebb, hanem olyankor úgy tetszik, az előadást is kézben tartja. Kár, hogy oly korán el kell tűnnie a színfalak mögött. A nézőtér valósággal felélénkül, amikor ő színen van - mozgása, artikulációja, éneke oly kifejező, olyan mély húrokat zendít meg bennünk, hogy valószínűleg évek múltán az ő szereplésére fogunk elsősorban emlékezni az idei szegedi nyár Learjéből.
Barta András (Tükör 1977. augusztus 14.)

Utolsó képem már előleg a Lear televíziós változatából, ugyanis Vámos László szegedi rendezése alapján néhány év múlva tv-filmet is készített belőle - némileg változtatott szereposztással, ám a címszereplő és a Bolond abban is Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós voltak.




Az alakítással foglalkozó korábbi posztok itt visszaolvashatók:

1. rész: az előadás alap-adatai
2. rész: Mészáros Tamás kritikája a Tükör című hetilapból
3. rész: Szántó Erika kritikájának részletei a Színház folyóirat  1977/10. számából
4. rész: Riport Gábor Miklóssal és Vámos László rendezővel az Esti Hírlapban
5. rész: A Délmagyarország hírlap nagyszerű írása: Trónszéken, csörgősipkában