Gábor Miklós lexikon - "B"

Folytatódik a lexikon a B betűvel, de még előtte egy fénykép:

 

A lexikon első része itt találtató:

Gábor Miklós lexikon – "A"

Gábor Miklós lexikon - "A"

A Gábor Miklós lexikon munkálatai eljutottak arra a pontra, hogy úgy nagyjából teljesnek mondható színházi előadásainak, mozifilmjeinek és tévéfilmjeinek a feldolgozása. 

 

A facebookon már nagyon sok mindent megmutattam ebből. Most, kísérleti jelleggel megpróbálom itt a blogban is közzétenni egy részét.

Azért csak egy részét, mert a teljes lexikont, ha majd egyszer nagyjából késznek lesz mondható, könyv formában szeretném megjelentetni. Ha ennek anyagi akadályai lesznek, akkor digitálisan, például egy önálló honlap keretében.

A facebookon azt az egyszerűsített megoldást alkalmaztam, hogy az egyes szócikkekből jpg formátumú képeket készítettem, és ezeket szeretném itt a blogban is megmutatni. Ennek hátránya természetesen az, hogy szövegszerűen nem lehet benne keresni. De olvasásra azért jó, és végülis egy nyomtatott könyv is olvasásra készül, az sem kereshető digitálisan. 

Amiket itt mutatni fogok, azok a legfontosabb, alapvető szócikkek, amelyek a színművek és filmek címeit jelentik. A teljes lexikonban lesznek még szócikkek az egyes szerepnevekről is, és még sokminden más, de azt gondolom, hogy azért a törzsanyag ez, amit most elkezdek megmutatni.

Kezdjük is az A betűvel, amivel minden rendes lexikon kezdődik - de még előtte a címlappal. A címlapon többfajta logó látható, ezek közül az került a szócikk képére, amelyik kategóriába tartozik - tehát színházi előadásról, mozifilmről vagy tévéfilmről szól.

A képeket a szöveg jobb olvashatósága miatt felnagyítottam, így a jobb szélén egy kicsit belelógnak az oldalsó csíkba ahol a címkék vannak, de ez talán annyira nem zavaró. 

És még annyi, hogy legjobb szándékkal természetesen ugyanarra a sablonra szerettem volna készíteni - színezés szempontjából is - a képeket, ám valamiért ez mégsem sikerült, ezért lett kétfajta árnyalat... De olyan sok munka volt akkor már mögötte, hogy mire ez kiderült, már nem volt energiám változtatni rajta. Ez úgyis csak egy "főpróba", az "előadás" jobb lesz!

Most már tényleg kezdem:

 

 

Lesz Gábor Miklós lexikon!

Tavaly novemberben írtam egy posztot GÁBOR MIKLÓS LEXIKON címmel. Abban elmeséltem, hogyan, milyen előzmények után jutottam arra a gondolatra, hogy Gábor Miklós életművét a lexikon műfajában próbáljam meg feldolgozni, és azt is megmutattam, hogy rövid két nap alatt mire jutottam. Persze ennek a két napnak a háta mögött évtizednyi intenzív gyűjtő- és dokumentáló munka állt.

Film Színház Muzsika 1967/1

 

Közvetlenül akkor még nem folytattam a projektet, mert nagyon benne voltam a nagykanizsai szimfonikus zenekar történetéről írt könyvem utolsó simításaiban. Aztán tavasszal többheti intenzív munkával egyesítettem a magyar és külföldi zenei emlékhelyekről vezetett blogjaimat, melynek címe ZENEVÁNDOR lett. Amint azt sínre került, elgondolkodtam, hogy akkor most mi következzen? Mert annyi tervem van... Majdnem készen van a Nagykanizsai zenei lexikon című munkám, amiből - úgy néz ki - talán az év vége felé vagy jövőre lehet nyomtatott könyv, de azért még fog igényelni utolsó kiegészítéseket, simításokat; folytatni kellene a legfontosabb kanizsai muzsikusokról szóló portrésorozatomat, mert ebből majd szintén szeretnék egy könyvet; de annyi kanizsai téma után már tényleg nagyon itt az ideje, hogy végre úgy igazán érdemben foglalkozzam Gábor Miklóssal.

Azért is, mert a róla szóló, már több mint tíz éves blogomat is bizony meglehetősen elhanyagoltam az utolsó két-három évben... pedig igazán nem lazsálok... De most, másfél hónapja szinte semmi mást nem csinálok, csak a Gábor Miklós lexikont! És nagyon szépen haladok, jobban, mint reméltem!

A lexikonnak először is van egy word-ben megírt, csak szöveges változata, amin naponta dolgozom. (Nemrég, körülbelül két órán keresztül azt hittem, hogy az egész addigi munkám elszállt... na azt az érzést nem kívánom senkinek... de hepiend lett, azóta aztán duplán ügyelek a biztonsági mentésre...) De hogy már most tudjak valamit mutatni a nyilvánosságnak, elkezdtem ugyanazt a formát, amit már csináltam a nagykanizsai zenei lexikon kapcsán. Ez pedig az, hogy az egyes szócikkekről Power Point-tal diaképeket készítek, azokról egyesével képernyőfotókat, és ezeket mutatom meg kisebb adagokban a Facebook "In memoriam Gábor Miklós" oldalán.

Ez persze nem a nyilvánosságnak szánt végleges változat, csupán ízelítő, figyelemfelkeltés. Bár igyekszem szisztematikusan csinálni, a képeket albumokba rendezem – most még az abc elején tartva: Gábor Miklós lexikon A-F címmel. Első menetben csak a színházi előadásokkal foglalkozom, de majd jön a többi terület is.

Mutatok néhány ilyen diaképet, hogyan is képzelem el; aki többre kíváncsi, érdemes követni a Facebook-on az említett "In memoriam Gábor Miklós" oldalamat.

Még annyi megjegyzés előtte, hogy ezt a külalakot kifejezetten a facebook számára barkácsoltam házilag. Ha lehet az anyagból később könyv, nem feltétlenül így fog kinézni, sőt, biztosan nem így.

 

  

Itt a borítóképen látható logók az egyes szócikkeknél meg fognak jelenni attól függően, hogy színházi előadás, film, tv-film, könyv, vagy más egyéb a téma. Első körben még csak a színházi előadásokkal foglalkozom, azért van minden kép felső sarkában a színházat megjelenítő képecske. 

Akkor most tényleg, jöjjön négy véletlenszerűen kiválasztott szócikk. Bár az első kettő választásban van némi szándékosság, mert ugyanaz a darab, sőt szerep, majdnem húsz év különbséggel – és még több ilyen is volt Gábor Miklós pályáján 😊

Természetesen a Power Point-tal létrehozható diaképek mérete behatárolja a rájuk írható szöveg mennyiségét. Az eredeti kéziratomban ez szinte minden esetben több, mert például tartalmaz egy forrásjegyzéket is, hogy az illető témáról még hol olvashatunk. Sokszor a kritikai idézetek közül is válogatnom kellett, és csak a legjellemzőbbeket feltüntetni a diaképen. De ez a facebook-os változat, mint mondtam, amúgy is csak válogatás a készülő lexikon teljes anyagából.

A teljes lexikonban lesznek bőven utalók, például a szerepneveknél:

JACQUES 

lásd:

AHOGY TETSZIK (1949), AHOGY TETSZIK (1964)

Mivel egy lexikon mechanikus betűrendben tartalmazza anyagát, lesznek benne összefoglaló utalók, ahol az egy témáról szóló szócikkeket gyűjtöm össze, ezek majd segítik a betűk szerint széttördelt szócikkek közötti kapcsolatok megteremtését.

Függelékként készíteni fogok hozzá egy részletes kronológiát is, amely tartalmazni fogja Gábor Miklós életének fő eseményeit, színházi, filmes szerepeit, rendezéseit, könyveit és még sok mindent – s mindezt egy jól áttekinthető elrendezésben, ahol szinkronban láthatjuk majd a különböző területeket.

Az álmom természetesen az, hogy ha majd nagyjából teljes lesz a lexikon, akkor megjelenhessen könyv alakban. Ez, a mai helyzetet tekintve eléggé vágyálomnak tűnik, de ki tudja... Viszont, ha nem sikerülne, akkor sem hiába dolgoztam-dolgozom, mert a világhálón mindenképpen nyilvánosságra hozom valamilyen, a facebook-nál teljesebb formában. Ehhez úgy érzem, még a blog lehetőségei sem elegendők, így foglalkoztat a gondolat, hogy legyen egy saját honlapom, és akkor majd ott. Az ugyan szintén igényel némi anyagi ráfordítást (tárhely, domain-név megvétele, stb.), de korántsem annyit, mint egy nyomtatott könyv kiadása. Úgyhogy nem céltalan a munka, dolgozom is rajta ezerrel! 

Igazából ezt már a Gábor Miklós-centenáriumra meg kellett volna csinálnom, de valahogyan csak mostanra érett meg bennem az elképzelés. Nagyon szeretném a blog mellett ilyen módon is rögzíteni és megőrizni az utókornak az ő csodálatos pályáját és életművét. 

A Gábor Miklós-díj története

A Gábor Miklós-díjat férje 1998 nyarán bekövetkezett halála után alapította felesége, Vass Éva színművésznő az évad legjobb Shakespeare-alakítását nyújtó művész jutalmazására. A bronzplakett Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása:  egyik oldalán Shakespeare, másik oldalán Gábor Miklós arcképe látható.

Odaítéléséről szakmai kuratórium dönt, amelynek elnöke 2015 nyarán tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig Koltai Tamás volt; tagjai Ascher Tamás rendező, Meczner János rendező és Spiró György író. 2016-ban az elnök Kelecsényi László, 2017-től Ascher Tamás. Jelenleg a kuratórium tagjai: Meczner János, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, Spiró György, Stuber Andrea színikritikus. 

2019 májusában az alapító Vass Éva is elhunyt, az alapítói jogokat végrendeletileg Alföldi Róbertre hagyományozta.

Az elismerést Gábor Miklós április 7-i születési évfordulóján, vagy egy ahhoz közeli időpontban a színpadon, előadás után, általában a kuratórium elnöke szokta átnyújtani.

 

 A DÍJAZOTTAK

2000 — László Zsolt 

A velencei kalmár / Antonio (Merlin Színház)

2001 — Varga Zsuzsa

Vízkereszt / Viola (Kaposvári Csiky Gergely Színház)

2002 — Herczeg Zsolt

Szentivánéji álom / Puck - Britten operájának prózai szerepéért (Szegedi Nemzeti Színház)

2004 — Blaskó Péter

Titus Andronicus / címszerep (Gyulai Várszínház)

2005 — Kulka János

III. Richárd / címszerep (Nemzeti Színház)

2006 — Balázs Zoltán

Hamlet / címszerep (Bárka Színház)

2007 — Pogány Judit

Vízkereszt vagy bánom is én / Bolond (Örkény Színház)

2008 — Hajduk Károly

Macbeth / címszerep (Katona József Színház)

2009 — Szegezdi Róbert

Hamlet / Claudius (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház)

2011 — Hatházi András

Mértéket mértékkel [Szeget szeggel] / Herceg és Pompeius (Kolozsvári Állami Magyar Színház)

2012 — Rába Roland

Hamlet / Polonius (Nemzeti Színház)

2013 — Gálffi László

Vihar / Prospero (Örkény Színház)

2014 — Cserhalmi György

Lear király / címszerep (Székesfehérvári Vörösmarty Színház)

2015 — Hegedűs D. Géza

Julius Caesar / címszerep (Vígszínház)

2016 — Bajomi Nagy György

Hamlet / címszerep (Szombathelyi Weöres Sándor Színház)

2017 — Pál András

Téli rege / Leontes (Radnóti Színház)

2018 — Csuja Imre

IV. Henrik I.-II. / IV. Henrik és Falstaff (Örkény Színház)

2019 — Nagypál Gábor

Macbeth / címszerep (Jászai Mari Színház)

2020 — Görög László

A velencei kalmár / Shylock (Miskolci Nemzeti Színház)

2022 — Pallag Márton

Vízkereszt vagy bánom is én / Böföghy Tóbi (Szombathelyi Weöres Sándor Színház és Forte Társulat)

2023 — Takács Katalin

Szentivánéji álom / Pukk (Kőszegi Várszínház)

2024 — Orth Péter

Macbeth / címszerep (Kecskeméti Katona József Színház) 

2025 megosztva — Korodi Janka / Ariel és Pálffy Tibor / Prospero 

Vihar (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy)

A díjat 2003-ban és 2021-ben nem adták ki. A névsort a Wikipédián is megtalálhatjuk.

Kortársak: Békés Itala

Részlet Békés Itala Égi játszótársak címmel 2012-ben megjelent könyvéből (Argumentum Kiadó).

Előtte egy fénykép az MTVA fotoarchívumából, Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című drámájának egy jelenete a Madách Színházban, 1961 (Bartal Ferenc felvétele).

          Gábor Miklóst 1941-ben A bécsi gyémántokban láttam először a Madách Színházban játszani. Főiskolásként sok-sok darabban megcsodáltam a Nemzeti Színházban. A színész-filozófus Miklóst tevékeny mozgalmi embernek ismertem meg.

          A Madách Színházban 1958-ban egy nagyon visszafogott, töprengő, kissé gátlásosnak tűnő, rendkívül kellemes kollégát láttam viszont.

          Mikor a Madách Színház kamaratermében bemutattam egyszemélyes színházam "NŐ!?" című műsoromat, Miklós óvatosan kérdezte: "Szeretnélek megnézni. Nem zavar?" "Nem Miklós, engem még a Kádár János sem."

          Először azt gondoltam, azért kérdezte meg, mert úgy vélte, hogy az ő személyes jelenléte miatt izgulnék. De nem. Amikor előadás után elismerését fejezte ki, kíváncsian érdeklődött, hogy merek kiállni ilyen kis színpadra két óra hosszat, szemtől szembe a közönséggel, partnerek nélkül. Mert ő hiába kacérkodik a gondolattal, hogy önálló műsort készítsen, nincs hozzá bátorsága.

          Híres Hamlet szerepét ki tudja, hányszor játszotta a Madách Színházban, Mégis, mikor fellépett az Egyetemi Színpadon a Hamlet nagymonológgal, "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés" mondat után elsötétült előtte a világ, óriási szünet... és nem tudta tovább mondani...

 

Itt a könyv címlapja:

 

És itt van a könyvben közzétett illusztráció:

Néhány rövid megjegyzés:

Békés Itala és Gábor Miklós 1958 és 1974 között voltak kollégák a Madách Színházban. Érdekes módon nem sokszor játszottak együtt, mindössze a következő előadásokban:

 

A medikus (Bródy Sándor)

A kaukázusi krétakör (Brecht)

Elveszett paradicsom (Sarkadi Imre)

Danton halála (Büchner)

Az ember tragédiája (Madách)

Az ibolya (Molnár Ferenc)

Ami pedig a Hamlet nagymonológjával történteket illeti, ezt egyszer Lukács Sándor is elmesélte. Megpróbálom megkeresni és közzétenni 😊

 

 

Kortársak: Záray Márta

Meglepő, de volt személyes kapcsolat Gábor Miklós és a magyar könnyűzenei élet nagyasszonya, Záray Márta között - még egészen ifjú korukban.

 

A fiatal Záray Márta (slagermuzeum.network.hu)

 

A tatabányai bányászcsaládból származó tehetséges leendő táncdalénekesnő egyik bátyja, az általa különösen nagyon szeretett, Pubinak becézett Géza 1943-ban bevonult katonának, s együtt katonáskodott Gábor Miklóssal. Ekkor Márta már az Országos Színészképző Egyesület színiiskolájának növendéke volt - 1942 és 1946 között tanult ott. Gábor Miklós, aki 1940-ben végezte el a Színiakadémiát, 1941-ben bemutatott első három filmje után már kezdett ismert lenni, s a színi/énekes pályára készülő Mártának már ekkor kedvence lett. Testvére révén pedig találkozott is vele. Önéletrajzi könyvében elmesél egy esetet, melynek harmadik szereplője testvére Némay Zoltán nevű főnöke. Zoltán udvarolni próbált Mártának, aki rendkívül nagyképűnek találta őt, nem vette komolyan, de azért kacér leányzóként gyakran incselkedett vele és szinte provokálta őt. Márta bátyja Sárszentmihályon volt katona, ahol jóban lett a helyi földesúrral. Szterényi báróék sok karitatív munkát végeztek, a frontra induló katonáknak gyűjtöttek ruházatot és élelmet, s búcsúztatásukra műsoros esteket szerveztek. Ebbe Záray Géza, majd a báróék meghívására Márta is bekapcsolódott. 

Most már tudjuk a kissé szövevényes alapszituációt, adjuk át a szót Mártának. Szavait Sárdi Enikő jegyezte le a Nekünk találkozni kellett című, Záray Mártáról és Vámosi Jánosról szóló könyvében:

Egyszer Tácon volt az egyik frontra induló csapat búcsúztatása, Gézával oda is elmentünk fellépni, a szokásos módon énekeltünk, táncoltunk, műsort készítettünk. Némay Zoli tudomást szerzett a fellépésről és rögtön felajánlotta, hogy majd ő elvisz minket. Tudtam, hogy megint kezdődik az incselkedés, így hát mi mást válaszolhattam volna, mint hogy én sajnos csak négylovas hintóval vagyok hajlandó utazni. Gondoltam nem árt, ha megjátszom kicsit a művésznőt. Zoli erre jó pipa lett, de azért megszerezte, amit kértem. Felszálltunk és elindultunk. Ahogy mentünk, egyszer csak egy katonára lettünk figyelmesek az út szélén. Pubi hátulról is felismerte, Gábor Miklós volt. Nagyon megörültem és azonnal szóltam Zolinak, hogy álljon meg, mert itt megy Miklós. Zoli azonban megmakacsolta magát, és közölte, hogy ő ugyan nem áll meg, esze ágában sincs felvenni, mert Miklósnak nincs rangja. Hallatlan! Sose jutott eszembe, hogy ennek alapján elítéljek valakit, akkor ez az ember hogy veszi a bátorságot hozzá? Mit tudtam én politikáról, közéletről, érdekekről, hogy őszinte legyek, ez engem sosem érdekelt. Szóval nagyon mérges lettem és közöltem Zolival, hogy márpedig nekem ettől az embertől van dedikált fényképem, és vegye tudomásul, hogy Miklós az [színi]akadémiára járt, én meg az egyesületi színiiskolába, és ha nem áll meg és nem veszi fel, akkor én leszállok, mit leszállok, leugrok a hintóról. Meg kellett állnia felvenni Gábor Miklóst, aki Zolival ellentétben nagyon tetszett nekem. Aznap a szokásosnál is nagyobb sikert arattunk, Miklós jelenléte engem centikkel emelt a föld fölé, egészen megtáltosodtam, Zoltán ezek után végképp nem érdekelt.

Márta bátyját Gábor Miklós maga is említi egy alkalommal Kicsi-világ-háború című könyvecskéjében. Az időpont valamikor 1944 október vége/november eleje, már a Szálasi hatalomátvétel után, kint a fronton, valahol Ukrajnában:

És zuhogó esőben ismét útrakelünk, koromfekete éjszakában, a völgy harsog a mindenfelől lezúduló víztől. Megint lőszert cipelünk, csuromvizes kezem sajog, térdig egy vízzel telt árokba csúszom, és kiderül, hogy az egész nem ér, tovább. Zárai Pubi és egy tizedes elvesztek a felderítőben.

Talán tényleg ekkor történhetett, hogy Márta bátyja hadifogságba esett. Az énekesnő könyvében részletesen elmesélte sorsát, miszerint egy kijevi fogolytáborba került, ahol fakitermelésen dolgoztatták. Ott halt meg, agyonnyomta egy teherautóról ráesett fatörzs.

Miután a Záray-Vámosi házaspár elhunyt, készült egy riportfilm hagyatékuk sorsáról. Itt megnézhetjük:

 

 

 

Ebben látszik, 1 perc 3 másodpercnél egy fénykép-gyűjtemény, amelyben ott van Gábor Miklósnak egy 1962/64 körül készült szép műtermi fényképe, amit kimásolva külön is megmutatok:

 

 

Úgyhogy Márta bizonyosan nagyon szerethette és tisztelhette őt, ha kedves fényképei között élete végéig megőrizte...

Itt pedig külön az a bizonyos fénykép, ami főiskolás korában a bloggernek is az íróasztalát díszítette :)