2017. november 19., vasárnap

Rómeó, 1954 (2. rész)

Az Irodalmi Újságba (az ÉS elődébe) Mátrai-Betegh Béla írt kritikát Gábor Miklós Rómeójáról. Neki, az előzőleg mutatott Demeter Imre-cikkel ellentétben nagy elismerése mellett azért vannak fenntartásai. Tulajdonképpen nagyon érdekes olvasni, hogy a kor ideológiájának levegője hogyan tör be még még egy klasszikus színészi alakítás értékelésébe is. Mátrai-Betegh szerint a párbajig még rendben van, hogy Gábor Miklós Rómeója az ifjúságot, a kamaszságot helyezi előtérbe, de a párbajtól kezdve jobban kellett volna érzékeltetnie, hogy a kor társadalmi viszonyai mekkora súlyt raknak a fiatalember vállaira, s így  hiányzik alakításából a társadalmi hangsúly...

A kritikus mond azért értékes dolgokat is, amelyek segítenek elképzelni az előadást és benne Gábor Miklóst így mindenképpen érdemes megismerni :)

Előtte mutatok egy gyönyörűséges fényképet, forrása a Magyar Szemle képgalériája: 



Most pedig olvassuk Mátrai-Betegh Béla "osztályharcos" kritikáját az Irodalmi Újság 1954. október 9-i számából, a Színházi Adattár jóvoltából:

2017. november 14., kedd

Rómeó, 1954 (1. rész)

Gábor Miklós 1954 őszétől lett a Madách Színház tagja. Majdnem egy évtizedet a Nemzeti Színházban játszott, ahova közvetlenül a háború befejeződése után szerződtették. Az a korszaka külön elemzés tárgya lehet, párttitkári "szerepével" együtt. Ezzel a későbbi évtizedekben ő maga is sokat birkózott... Mindenesetre 1954-ben gyökeresen változtatott életén: lemondott a párttitkárságról és a Nemzetiből átszerződött a Madách Színházba. Ott egy egészen páratlan korszaka vette kezdetét, mely ugyancsak fontos fejezet a színház, sőt az egész 20. századi magyar színháztörténet életében.

Új színházában Rómeóként lépett először színpadra. Ez még nem saját bemutatója volt: Pártos Géza rendezését előző év májusa óta játszotta a színház, a címszerepekben Ladányi Ferenccel és Darvas Ivánnal, illetve Tolnay Klárival és Váradi Hédivel. Gábor Miklós, mint a színház új tagja ebben az előadásban mutatkozott be. A korabeli színházi hetilap, a Színház és Mozi őszi számaiban közölt színházműsorokat böngészve ez a bemutatkozás, az ő saját külön premierje minden bizonnyal 1954. szeptember 18-án, pénteken este történhetett Tolnay Klári partnereként.

A népszerű képes hetilap aznap megjelenő, 38. számának címlapján is ők szerepeltek:



Ahhoz képest, hogy az előadásról, a rendezésről már írt a sajtó 1953-ban, Gábor Miklós "beállása" is keltett sajtófigyelmet. A Színház és Mozi október 1-jén megjelent 40. számában Demeter Imre szép, egyes jelenetek megoldásait is rögzítő beszámolóját olvashatták a korabeli érdeklődők. Nekünk is érdemes tüzetesen elolvasni!



2017. november 4., szombat

Nem félünk a farkastól, 1967 (4. rész)

Előkerült egy megírt, ám nem közzétett posztom a Blogger bugyraiból :) Ez még a Nem félünk a farkastól 1967-es előadásáról szól. Azóta a blog foglalkozott az 1984-es, Nemzeti Színház-beli előadással is, amit még folytatni fogok, de most ugorjunk vissza kicsit az időben, ne hagyjuk veszni ezt a posztot :)

A Népszava kritikája következik. Rajk András írása a lap 1967. december 29-i számában jelent meg. Kritikájának mintegy háromnegyed részében az íróval és a darabbal foglalkozik ez annyiban érthető, hogy ez az előadás volt a dráma magyarországi bemutatója. De szerintem ez az arány akkor is túlzott... A színikritikusok egyébként is hajlamosak arra, hogy írásaikban nem kapott/kap (szerintem) elég terjedelmet az előadás és a színészi alakítások értékelése...

Én most Rajk András írásából csak az érdemi részt másolom ide, és még mutatok két fényképet a Magyar Színházi Adattár gyűjteményéből.





2017. október 16., hétfő

A "magyar Clark Gable"

Fogom folytatni a családfát, sőt, még adós vagyok néhány kritikával a Nem félünk a farkastól 1984-es előadásáról is.

De most, kihasználva egy új lehetőséget, jó minőségben tudom megmutatni a Gábor Miklósról szóló legelső igazi sajtó-anyagot. Megjelent a Film Színház Irodalom című képes hetilap 1941. évi 14. számában, április 4-én. Mintegy két héttel korábban, március 19-én mutatták be a mozik Radványi Géza EURÓPA NEM VÁLASZOL című filmjét, az írás ennek kapcsán született és benne két szereplőre tér ki: Titkos Ilonára és az élete első filmszerepét játszó Gábor Miklósra.

A filmről már volt szó a blogban ITT (az a kis hír szerintem éppen e képes cikk alapján íródott). Ez a cikk sem igazi kritika, inkább egy népszerűsítő, kicsit sztárolós, de jó ízlésű sajtó-anyag. Gábor Miklósról korábban csak a színiakadémiai vizsgaelőadások kapcsán írtak le néhány jelzőt és közöltek pár képet. Ezeket ITT megnézhetjük. Benne kép is van a Heidelbergi diákélet öreg tanáráról, amit ebben a kis riportban Gábor Miklós meg is említ.

Jöjjön akkor az első igazi megjelenés. Benne meg is szólaltatják, érdekeseket mond pályakezdéséről - azt gondolom, hogy nagy valószínűséggel tényleg hitelesen idézhették a szavait.

Bár a történelem már kezdte előrevetíteni árnyékát, de ekkor arra még biztos nem gondolt, hogy nem is olyan sokára a fronton találja magát...

A jobb olvashatóság kedvéért az egyoldalas cikket szétvágtam. Kezdjük a lap alján elhelyezett kis portréval, kinagyítva :) A "kis színész" kitétel a címben még nyilván az ismeretlenségére utal, nem bántó éllel írták, inkább csak hatáselemként (szerintem):





2017. szeptember 25., hétfő

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 3.

Legutóbb édesapja szüleivel foglalkoztunk a blogban. Adataik között vannak még fehér foltok és minden bizonnyal így lesz ez ma is, amikor Gábor Miklós édesanyjának szüleit próbálom szemügyre venni, bár az ő oldalukról több irat maradt meg, amelyeket Gábor Júlia jóvoltából ismerhetek és amelyek alapján aztán tovább tudtam nyomozni anyakönyvekben és régi újságokban. Ezekből szerencsére több új adat is előjött, amelyek árnyalják, pontosítják a képet. Az apai ág a nehezebb ügy, ott máris egy olyan akadályra bukkantam, amin nem biztos, hogy át tudok vergődni. Persze egy családfakutatásban a felső határ amúgy is a csillagos ég...

Tehát az anyai ág:

Gábor Miklós édesanyja Gábor Béláné Czukelter Ilona. Az ő eddig fellelt alapvető adatait a sorozat első részének végén, ITT rögzítettem.

Gábor Miklós rajza édesanyjáról (Pannon Tükör 2003.3.)

Ma az ő szülei következnek.




CZUKELTER GÁBOR



Gábor Miklós anyai nagyapja

Született 1871. január 16-án Zalaegerszegen

Szülei: Czukelter József és dozmati Horváth Mária

Házasságot kötött: 1895. szeptember 22. Zalaegerszeg

Felesége: Nagy Ilona

Bruck-Újfalun (ma Bruckneudorf, Ausztria magyarul Királyhida) élt a család, ott volt Czukelter Gábor vasúti tiszt.

Ott születtek gyermekei:

1896. június 23-án ifj. Czukelter Gábor (róla egyelőre csak annyit tudok, amennyit Gábor Miklós írt, hogy fiatalon halt meg)
 és
1898 március 6-án Czukelter Ilona Gábor Miklós édesanyja. Az ő születésének bejegyzését múltkor még nem tudtam megmutatni, azóta sikerült megtalálni. Érdemes megnézni!

Bruckújfalu születési anyakönyvéből

A család később a közeli Zurány nevű helységbe költözött (ma Zurndorf, Ausztria), ahol Czukelter Gábor vasúti állomásfőnök volt.

1909-ben felesége, Nagy Ilona súlyos betegség következtében elhunyt (lásd lejjebb, az ő adatainál).

1912. május 25-én Czukelter Gábor újra megnősült. Házasságkötésének helye Miklóshalma (ma Nickelsdorf, Ausztria), de érdekes módon a zurányi anyakönyvi hivatalban jegyezték be. (Még szerencse, különben nem valószínű hogy megtaláltam volna...) Felesége neve Bilicska Jolán, nevelőnő volt korábban.

A zurányi állami anyakönyv bejegyzése

Egy lányuknak találtam nyomát: Czukelter Mária 1913. február 19-én Zurányban született és 1972. december 16-án halt meg Budapesten.

Czukelter Gábor második házasságáról Gábor Miklós úgy emlékezett meg A színész árnyéka című könyvében, hogy a mostohaanya inkább csak megkeseríthette az akkor éppen bakfiskorba lépő édesanyja életét... ITT visszaolvashatjuk.

A család későbbi lakhelye valószínűleg Hegyeshalom, ugyanis ott volt Ilona és Gábor Béla esküvője 1918-ban.

Az az adat még hiányzik, hogy Czukelter Gábor mikor és hol hunyt el.



CZUKELTER GÁBORNÉ NAGY ILONA

Ő Gábor Miklós anyai nagyanyja bár a nagymama-kort nem érte meg...

Született 1877. december 24. Zalaegerszeg

Szülei: Nagy Sándor és Háry Flóra

Házasságot kötött: 1895. szeptember 22. Zalaegerszeg

Férje: Czukelter Gábor

Gyermekei:


Gábor (1896)
Ilona (1898)

Elhunyt 1909. október 2. Budapest (VIII. kerület, Üllői úti sebészeti klinika), méhrákban, műtét után, nem egészen 32 évesen:

Budapest, VIII. kerületi halálozási anyakönyv

 
Zala 1909. október 7.




Sajnos, fényképet egyikükről sem ismerek, pedig de jó lenne...

Legközelebb Czukelter Gábor családjáról, szüleiről és testvéreiről fogom megosztani mindazt, amit eddig sikerült kikutatni róluk.



2017. szeptember 16., szombat

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 2.

Az első részben a szülőkig jutottunk el, az ő szüleiket csak röviden érintve. Most következzen a nagyszülői nemzedék, ma az apai ág. Vannak hiányosságok az alapvető adatokban, de majd még próbálkozom erre-arra a fehér foltok eltüntetésében.

GOLDBERGER REZSŐ

Gábor Miklós apai nagyapja. Néhány forrásban keresztnevét Rudolf alakban említik

Született 1865 körül, születési helye Csetnek (ma Stitnik, Szlovákia)
Szülei: Goldberger Márton, Stern Eszter

Fiatalon megjárta az Egyesült Államokat. Egyéb kalandjai mellett, amiről csak családi legenda maradt fenn, ott tanulta ki a fényképészetet. Hazatérve, 1887 körül, tehát harmincas évei elején Siklóson találjuk fényképészként. Később átvette Siklós legelső moziját, így ő az első mozis a családban.

Házasságot körülbelül 1889 elején (vagy 1888 végén) kötött, valószínűleg Szantován (ma Hercegszántó, Bács-Kiskun megye).
Felesége az odavalósi Freudiger Róza.

Gyermekeit lásd lejjebb.

Elhunyt 1931. március 21-én egy budapesti szanatóriumban, mint balassagyarmati lakos, az ottani mozi üzemeltetője (unokája, Gábor Miklós ekkor 12 éves). 


GOLDBERGER REZSŐNÉ FREUDIGER RÓZA

Gábor Miklós apai nagyanyja

Lánykori nevét láttam Freidiger, Freidinger, Freudinger alakban is. Róla egyelőre mindössze annyit tudok, hogy szántói földbirtokos lánya volt, apja neve Freudiger Simon. Születési (és halálozási) adataira egyelőre nem sikerült rábukkannom.

Vajon hol találkozott leendő férjével? Siklós és Hercegszántó nincs közel...

A Siklós és Vidéke lap 1888. december 16-i száma közölte eljegyzésük hírét:


Eljegyzés. Goldberger Rezső helybeli jeles fényképészünk eljegyezte Szántón Bács megye Freidiger Simon földbirtokos kedves leányát, Róza k. a.
Ebből, illetve első gyermekük születési idejéből valószínűsíthető, hogy 1889 elején, vagy még 1888 december második felében köthettek házasságot.

Mint írtam, halálozási adatait sem ismerem. Úgy tűnik, ő Zalaegerszegen élt idősebb korában. Lehet, hogy elvált a férjétől, aki balassagyarmati lakosként halt meg?
Ismeretes egy fénykép, amelyen valószínűsíthetően ő is szerepel, ő lehet az ősz hajú hölgy. A háta mögött álló Gábor Miklós talán színiakadémista (esetleg még csak gimnazista?) volt ekkor. A kép a zalaegerszegi szülőház udvarán készült a családról (Megyeri Anna kedvességéből mutathatom meg):





Goldberger Rezső és Freudiger Róza gyermekei:

Leó
született 1889. október 30. Siklós

Leó születésének anyakönyvi bejegyzése

elhunyt 1891. december 28. Siklós

Az alábbi két képen az ő elhunytának bejegyzése. A halál oka: roncsoló toroklob. 2 éves múlt és az édesanya ekkor már várandós volt második gyermekével, Bélával...




Béla
született 1892. június 11. Siklós ő Gábor Miklós édesapja

Béla születésének anyakönyvi bejegyzése


Goldbergeréknek valószínűleg volt még legalább egy lányuk is, de a siklósi anyakönyvekben, ahol abban az időben a család élt, nem akadtam rá.

Lábjegyzet: Látható, hogy sokszor milyen állapotú anyakönyvi bejegyzéseket kell böngészgetni... nem csoda, ha nehezen lehet neveket, dátumokat kiolvasni... De ezek legalább megvannak és sikerült megtalálni őket :)
Folytatása következik! 

2017. szeptember 9., szombat

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 1.

Hosszú távú tervem, hogy megpróbáljam felvázolni Gábor Miklós családfáját. Igaz, már írtam itt a blogban szüleiről és nagyapjáról. De azok inkább "mesélős" posztok voltak, bár azért adatokat is tartalmaztak.
Itt vissza lehet őket olvasni:

Édesanyjáról
Édesapjáról, zalaegerszegi mozija kapcsán egy hosszú sorozatot írtam 
Apai nagyapjáról négy poszt szól

Most viszont megpróbálom adatszerűen, úgy, ahogyan egy családfában meg szokták adni az adatokat. Egyelőre a családfa-szerű ábrázolást mellőzöm, mert, mint ki fog derülni, azért lesz még szükség kutatásokra. De amit eddig tudok, azt megpróbálom rögzíteni.

Kezdjük a kályhánál:


GÁBOR MIKLÓS
1919. április 7-én született Zalaegerszegen.
Elhunyt 1998. július 2-án Budapesten.

Édesapja Gábor Béla, édesanyja Czukelter Ilona.






GÁBOR BÉLA

Gábor Miklós édesapja.

Eredeti neve Goldberger Béla. Született 1892. június 11-én Siklóson.
Szülei neve: Goldberger Rezső és Freudiger Róza.

Az 1917. évi 66158-VII számú belügyminiszteri rendelettel nevét Goldberger-ről Gábor-ra magyarosította.

Házasságot kötött 1918. június 18-án.
Helyszíne: Hegyeshalom. 
Felesége neve Czukelter Ilona.

Gyermekeik:
Miklós (1919. április 7. Zalaegerszeg - 1998. július 2. Budapest)
Tamás (1920. június 13. Zalaegerszeg - 1922. február 20. Zalaegerszeg)

Gábor Béla az eddigi adatok szerint 1948-ban (egyedül) az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Ott hunyt el, becslésem szerint 1950 körül. Sajnos, sem a pontos dátumot, sem elhunytának helyét eddig nem sikerült megtudnom. 

Forrás: Pannon Tükör 2003.3


CZUKELTER ILONA

Gábor Miklós édesanyja

Született: 1898. március 6. Bruckújfalu (ma Bruckneudorf - Ausztria, Burgenland, magyarul Királyhida néven ismert település)

Szülei: Czukelter Gábor és Nagy Ilona

Házasság, gyermekek - lásd Gábor Bélánál.

Elhunyt 1970. július 16. Budapest 

Folytatom a korábbi nemzedékekkel!