2018. május 18., péntek

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 5.

A családfában az anyai ágon haladunk tovább. Emlékeztetőül itt az ábra a családnak erről a részéről:


Eddig foglalkoztunk már a szülőkkel (Gábor Béla és Czukelter Ilona), az apai (Goldberger Rezső és Freudiger Róza) és anyai (Czukelter Gábor és Nagy Ilona) nagyszülőkkel, valamint az anyai nagyapa szüleivel (Czukelter József, dozmati Horváth Mária).
A posztok visszaolvashatók a fenti mondat linkjeire kattintva.

Ma az édesanya, Czukelter Ilona anyai nagyszülei következnek. Esetükben egyelőre több adat hiányzik; sok érdekesség és alapvető dokumentum viszont előkerült. Ezeket meg is mutatom.


NAGY SÁNDOR

Gábor Miklós egyik dédapja.

Született: 1843-ban - az évszám sírkövének feliratából tudható.

Apja: Nagy Farkas
Születési helye és anyja neve egyelőre nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a zalaegerszegi anyakönyvben nincs bejegyezve az 1843-as születésűek között; de nincs semmi fogódzó a későbbi dokumentumokban, hogy akkor hol keressem...

Ő és apja szerepelnek azon a nagy családfán, amelyet Gábor Júliától kaptam, és amelyről már ejtettem szót. Ez a családfa az apa, Nagy Farkas vonalát további négy nemzedékre vezeti vissza, de évszámok és helységnevek nélkül. Maga a "Nagy" család nemesi família, Kempelen Béla alapvető könyve szerint előnevük "hóttói és bonczodföldi", nemesi levelet III. Ferdinándtól 1649-ben nyertek. Nagy Farkas, és fia, Nagy Sándor ága a "hóttói" ág.

Mi egyelőre maradjunk Nagy Sándor személyénél, akinek testvérei voltak: János, József, Mária, György és Antal.

1877. február 3-án kötött házasságot Felső-Nemesapátiban. Felesége neve: Háry Flóra.

Ez itt házasságuk eredeti anyakönyvi bejegyzése:


Házasságkötésükről létezik egy később elkészíttetett hiteles igazolás, azt a feleség adatainál mutatom meg.

Gyermekük Ilona, 1877 karácsonyán született. Ő lett Czukelter Gábor felesége, majd kétgyermekes édesanyaként nagyon fiatalon, 1909-ben meghalt.
Nagy Sándor további gyermekei Malvin és Irma.

Zalaegerszegen éltek saját házukban, a mai Ady utca 13. alatt egykor állt házban. Nagy Sándor hatósági végrehajtó volt. Elnézve az ügyeket, amelyekkel foglalkozott, s melyekből sokat megtalálhatunk hivatalos közlemények alakjában régi zalai újságokban, hagyatéki eljárásokat, árveréseket bonyolító hatósági jogász lehetett. 

1919-ben (dédunokája, Gábor Miklós születésének évében) hunyt el, 76 éves korában. Halálának bejegyzését sem találtam meg a zalaegerszegi anyakönyvben, pedig hosszú évtizedeken át ottani lakos volt - esetleg ő is a fővárosban próbálta gyógyíttatni magát, mint tíz évvel korábban Ilona lánya? Az ismert történelmi események miatt a Zala megyei újságoknak az 1919-es évfolyama meglehetősen hiányos, azokban sem sikerült pontosabb adatra bukkanni és gyászjelentése sem került elő. Ismert viszont sírköve: a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben abban a sírban nyugszik, ahol fiatalon meghalt lánya; később oda temették feleségét is. 






NAGY SÁNDORNÉ  

Leánykori neve Háry Flóra, nemesi előneve: "hári".

Született: 1854. november 24. (a nap valószínűleg megkeresztelésének napja, pár nappal előtte születhetett)
Születési helye: Nemesapáti

A helybeli katolikus anyakönyvet nem vonalazták meg rendesen, egymásba érnek a rendkívül szűk rubrikák. Ezért csak a bejegyzés elejét mutatom (a másik felén a keresztszülők eléggé olvashatatlan nevei vannak) Pirossal megjelöltem Flóra és szülei nevét:


 Szülei: Háry Antal és Balásy Klára

Házasságot kötött 1877. február 3-án Felső-Nemesapátiban.
Férje: Nagy Sándor

Itt van a külön igazolás házasságkötésükről (Gábor Júlia bocsátotta rendelkezésemre):



Gyermekei: Ilona (1877. 12. 24.), Malvin, Flóra.

A családi hagyomány szerint saját gyermekeik mellett Háry Flóra és férje nevelték a férj testvérének, Nagy Jánosnak árván maradt fiait, Jánost és Istvánt.

Háry Flórának meg kellett érnie 1909-ben Ilona lánya halálát, majd 1919-ben özvegyen maradt. Ő maga 77 éves korában, 1931. január 19-én hunyt el a zalaegerszegi kórházban.

Itt a zalaegerszegi állami anyakönyv bejegyzése:


  
Haláláról a következő hír jelent meg a Zalamegyei Újság 1931. január 20-i számában:


Végére jutottunk az anyai dédszülők áttekintésének. Az őket megelőző nemzedékből egyelőre csak neveket tudok, még azt sem mind. Az apai ágon ennél rosszabb a helyzet, ott csak a nagyszülőket tudtam valamennyire bemutatni. Az ő életük olyan településekre vezet vissza (Csetnek és Hercegszántó), amelyeknek anyakönyveit eddig nem sikerült elérnem. 

Így egyelőre befejezem az egyenesági ősök részletesebb áttekintését - a kutatást persze nem! Vannak még információim néhány oldalági rokonról a Czukelter-ágból. Próbálok keresni hozzájuk további adatokat. Érdemes lesz foglalkozni velük, mert már most látszik, hogy bizony a gének működtek: közöttük több kiváló műkedvelő versmondó és énekes volt 🙂



2018. május 5., szombat

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 4.

Még ősszel kezdtem el Gábor Miklós családfájának kutatását és feldolgozását. Akkor három részben tettem közzé a hozzá legközelebb álló nemzedékek: szülei, apai, illetve anyai nagyszülei legfontosabb adatait.

A szép és érdekes munkát azóta is folytattam (sokszor olyan izgalmas ám, mint egy nyomozás!) és alig egy hete az összes eddig fellelt adatot rajzos családfán rögzítettem. Ezen korábbi nemzedékek is szerepelnek, mint az írásos jegyzetekben, legalább is az anyai ágból. Az apai ág tekintetében egyelőre megrekedtem: Goldberger nagypapa szüleinek neve még kiderült, de semmi több. Olyan helységekbe vezetnek ugyanis a nyomok, amelyeknek anyakönyvei egyelőre nem hozzáférhetők.

Az eddigi legteljesebb ábrát ide másolom, ebben az apai ág is szerepel:

Látszik, hogy az anyai ág időben mélyebbre vezet. Most az ebben szereplő ősökről szeretnék szólni: a korábbi jegyzetekhez hasonlóan több folytatásban fogom rögzíteni a dédszülők, ükszülők legfontosabb adatait.

Azt még elmesélem, hogy Gábor Júliától kaptam egy hatalmas családfát, de az az anyai ágból a négy közül csak egyetlen vonalat követ, Nagy Farkas vonalát; igaz, azt legalább tíz nemzedékre visszamenően. Sajnos csak a puszta neveket tartalmazza; évszámok egyáltalán nincsenek benne, és földrajzi helyek sem. Eredetileg nyilván voltak hozzá adatok mellékelve, hiszen évszámok és helységnevek nélkül nem lehet kikutatni egy család történetét, de talán elkallódtak... Ezért úgy igazán nem tudtam felhasználni ezt a hatalmas munkát; a most következőkben kilencvenkilenc százalékban a saját kutatásaimra kellett támaszkodnom. 

Kezdjük akkor az anyai ág szemrevételezését, haladjunk korban visszafelé. Ez itt a rajzos családfából csak a Czukelter-ág:





Gábor Miklós édesanyja, Czukelter Ilona szüleiről (Czukelter Gáborról és Nagy Ilonáról) ITT szóltam. Ma folytassuk Czukelter Gábor szüleivel.


CZUKELTER JÓZSEF

Gábor Miklós egyik dédapja.
Született Pápán, 1827. június 8-án (a nap lehet, hogy nem születésének, hanem megkeresztelésének napja).
Szülei Czukelter István és Hánus Rozália.

Ez itt a pápai anyakönyv bejegyzése 1827-ből:



Házasságot kötött 1850. február 3-án Zalaegerszegen. Felesége neve dozmati Horváth Mária.
(A házassági anyakönyvet majd felesége adatainál mutatom meg.)

Gyermekei: Gyula, Lajos, Mariska, Hermin, Béla, Gábor.

Legfiatalabb gyermeke, a házasságának huszonegyedik évében, 1871-ben született Gábor lesz majd Czukelter Ilona apja.

Házasságkötésekor József fiatal gazdatiszt volt. Az 1860-as években Zala vármegye szolgálatába állt először mint alszámvevő, később pedig ő lett a megyei főszámvevő. Akkoriban egy főszámvevő a megye élén álló főispán legközelebbi munkatársai közé tartozott: a vármegye vagyonának legfőbb gondviselőjeként ő készítette a költségvetéseket és ellenőrizte a számadásokat.

Elhunyt 1894. március 9-én Zalaegerszegen, életének 68. évében.





Gyászjelentése szerencsére megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtárban:


Gábor fia ekkor még nőtlen fiatalember volt, másfél év múlva lesz az esküvője.

Néhány mondat Czukelter József nekrológjából, megjelent a kanizsai Zala című hírlap 1894. április 4-i számában. Amúgy a kanizsai újság sokkal szebben és részletesebben emlékezett meg róla, mint a vármegye lapja...
A megboldogult a vármegyét 1867 óta szolgálta mint annak egyik legbuzgóbb és s fáradságot nem ismerő s páratlan becsületes jellemű tisztviselője, ki ezen hosszú szolgálati ideje alatt minden erejét s idejét kizárólag a közügynek szentelte, s legfőbb törekvése volt a vármegye közönségének és feljebbvalóinak elismerését s megelégedését kiérdemelni. Mely célját méltón el is érte, mert nem volt a vármegyében senki, aki ismerve őt s működését, a legnagyobb elismeréssel ne adózott volna jellemének s munkásságának.

Sírját megpróbálom majd megkeresni, gyaníthatóan a Göcseji úti temetőben nyugszik, feleségével együtt.

Folytassuk vele a család történetét. Ő Gábor Miklós egyik dédanyja.

CZUKELTER JÓZSEFNÉ


Lánykori neve Horváth Mária Anna, nemesi előneve: dozmati

Született 1831. december 26-án. A nap az ő esetében is lehet, hogy a keresztelés napja. Születési helye a ma Zalaegerszeghez tartozó Neszele.
Szülei: dozmati Horváth Antal földbirtokos és Csányi Anna.

Születésének bejegyzését másodszori nekifutásra találtam meg, de csak előkerült 🙂 Szerencsére a neszelei születéseket is a zalaegerszegi katolikus anyakönyvbe vezették be; úgy látszik, ugyanahhoz a plébániához tartoztak. A hosszú csíkot kettévágtam, hogy jobban olvasható legyen:



Házasságot kötött 1850. február 3-án Zalaegerszegen Czukelter József gazdatiszttel.

Fiatal pár voltak, a hivatalos bejegyzés szerint 22, illetve 17 évesek. Azonban az anyakönyv mindkettőjüket kicsit tovább fiatalította: a menyasszony valójában már elmúlt 18, a vőlegény pedig már sokkal közelebb volt a 23-hoz, mint a 22-höz...




Horváth Mária gyermekei: Gyula, Lajos, Mariska, Hermin, Béla, Gábor. Született még két kisfia, akik egy, illetve öt éves korukban meghaltak.

Legfiatalabb gyermeke, az 1871-ben született Gábor lesz majd Czukelter Ilona apja.

Czukelter Józsefné dozmati Horváth Mária 1904. november 27-én Légrádon hunyt el. Tíz évvel élte túl férjét. Az egyelőre nem derült ki, hogy halála miért Légrádon következett be. Halotti anyakönyve zalaegerszegi lakosnak mondja talán látogatóban járhatott arra és hirtelen halt meg, szívszélhűdésben.
Amúgy pedig itt sem stimmel teljesen az életkor, sőt, a családi gyászjelentésben sem. Mindkét helyen az szerepel, hogy élete 75. évében hunyt el; valójában egy hónap múlva, 1904 karácsonyán még csak a 73. születésnapját ünnepelhette volna.





A kiterjedt rokonság ezt a gyászjelentést adta ki:




Gábor fia ekkor már nős és megszülettek gyermekei is: ifjabb Gábor és Ilona tizenöt év múlva ő lesz Gábor Miklós édesanyja.

Folytatása következik!











2018. április 29., vasárnap

Itt a családfa rajzos változata

Foglalkoztam már Gábor Miklós családjának történetével. Sok infó előkerült, de még mindig vannak erős hiányok; ez az ilyen jellegű kutatások velejárója, hiszen felső határ a csillagos ég...

Tükör 1966. november 1. hátsó borító - csonka változatban találtam meg

Amit eddig sikerült előbányászni, három folytatásban, szöveges formában megírtam. Itt vissza lehet olvasni őket:

1. rész: A "kályha": Gábor Miklós és szülei

2. rész: Az apai ág

3. rész: Az anyai ág



Már akkor ígértem, hogy megpróbálok összehozni egy rajzos formát is, hogy még szemléletesebb legyen a téma. Ennek most jött el az ideje, kipróbáltam egy erre való programot: betápláltam a személyeket, földrajzi helyeket, eseményeket és kíváncsian szemlélgettem az egyre lombosodó családfát. Ez időben egyébként még távolabb megy vissza, mint a leírt anyag.

A jobb olvashatóság kedvéért félbevágva is megmutatom.  A képekre kattintva valamennyire tovább is lehet őket nagyítani.

Teljes kép:


 Bal oldal:


Jobb oldal:


Egyelőre itt tartok...

Részletesebb tájékozódáshoz továbbra is ajánlom a fenti három linket, ahol egy-egy személy adatai részletesebben és együttesen áttekinthetők.

2018. április 21., szombat

Gábor Miklós kitüntetései

Ebben a posztban megpróbálom számba venni Gábor Miklós elismeréseit, kitüntetéseit.

Előtte egy fénykép 1962-ből, az Érdemes Művész-díj átvétele utáni fogadáson készült (Lázár Mária, Both Béla és Kiss Manyi társaságában):

MTI fotó III. évf. 14. sz.


Kitüntetéseinek jellege és listája természetesen tökéletesen tükrözi a kort, amelyben élt, a kor magyar történelmét. Pályája ugyan elindult a Horthy-korszakban, ám a háború miatt érdemben csak 1945 tavaszán kezdődhetett meg a Nemzeti Színházban, amelynek később párttitkára is lett. 
1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat Visnyevszkij: A feledhetetlen 1919 című színművében Sztálin alakjának megformálásáért. Pályájának mondhatni tragikuma, hogy amikor úgy igazán és teljesen megérdemelte volna ezt a legfontosabb kitüntetést, megtagadták tőle, mintegy büntetésből. Ugyanis nem csak elszerződött a Nemzeti Színházból (1954), lemondva a párttitkárságról, hanem 56 után a pártból is kilépett. Ezt a kádári konszolidáció idején soha nem bocsátotta meg neki a politikai vezetés. Hasonlíthatatlan sikereit azért nem lehetett figyelmen kívül hagyni, kapott is Érdemes és Kiváló Művész kitüntetést, de Kossuth-díjat nem (pedig, ha megnézzük azt a korszakot, több kimagasló színészt és rendezőt nem csak egyszer jutalmaztak vele). Idővel az a tény, hogy Kossuth-díját Sztálinért kapta, elfelejtődött, de aztán később mégis előkerült, negatív felhanggal. Pedig ő, a kritikák tanúsága és saját magával szemben mindig a legkíméletlenebb értékrendje szerint is bizony jól játszotta Sztálint, tehát az 1953-as díj mögött minden bizonnyal szakmai elismerés is volt. Ezt bizonyítja, hogy Rajczy Lajos, a második szereposztás Sztálinja nem kapott kitüntetést (zokon is vette, de ez egy másik történet). De kétségtelen, hogy Gábor Miklós Kossuth-díja mögött ott volt a politika; ezért szomorú, hogy Hamletért, Henrikért és további nagy alakításaiért, amik mára nem csak színháztörténeti legendává, hanem a magyar művelődéstörténet nagy értékeivé váltak, nem kaphatta meg.  Azért a rendszerváltás előtti utolsó pillanatokban, 1989-ben kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével, 70. születésnapja alkalmából, de az akkoriban szokás volt, hogy ilyen kerek születésnap alkalmából a kimagasló személyiségek kapjanak valamilyen szintű (párt)állami elismerést.

Az idők változását jól mutatja jelölése a már akkor is sok vitát kiváltó Erzsébet-díjra.
Kifejezetten szakmai, a szakma által alapított és odaítélt díjat szerintem nem kapott annyit, mint amit pályája megérdemelt volna. Igaz, az "átkosban", az ő leginkább csúcs-korszakának számító időszakban csak állami díjak léteztek, szakmai díjakat csak a rendszer "puhulása" idejében lehetett létrehozni (kivéve talán a rádiós nívódíjakat, amiből többször kapott - ezeket viszont ma nem igazán lehet visszakeresni). Szakmai díjak lettek az országos színházi találkozókon a különböző kategóriákban kiosztott elismerések.  A III. ilyen rendezvényen, 1984-ben nyerte el a legjobb férfialakítás díját zalaegerszegi Luciferéért, majd már tényleg nagyon későn, évtizedekkel filmes pályafutásának befejeződése után, 1995-ben kapta meg a Filmszemlén az Életmű-díjat.
A rendszerváltás után, 1994-ben is kapott egy nagy állami kitüntetést, hetvenötödik születésnapja alkalmából. 1996-ban a közönség szeretetét bizonyította, hogy a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, rögtön első alkalommal. Szerintem az elsők között lett volna helye a Nemzet Színészei között is, de ezt az elismerést halála után alapították.
Aminek pedig ő maga valószínűleg a legjobban örült, az a Füst Milán-díj volt, amelyet íróként vehetett át a halála előtti évben.

Nézzük akkor díjait, kitüntetéseit kronológiai sorrendben, dokumentumokkal alátámasztva azokat is, amelyekről ebben az összefoglalóban külön nem szóltam. Remélem, valamennyit sikerült megtalálni!


1949

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

A Valahol Európában film legfontosabb alkotóinak sorában kapta a kitüntetést  (a rendező, Radványi Géza ekkor már újra nem Magyarországon élt, azért nincs a listán). 

Magyar Közlöny 1949. 59. március 17.

1952
Sztanyiszlavszkij-plakett 

A Magyar-Szovjet Társaság adta át Visnyevszkij: A feledhetetlen 1919 című darabjában Sztálin alakjának megformálásáért.
 
Szabad Nép 1952. június 10.

Ilyen volt Sztálin szerepében


1953
Kossuth-díj, 2. fokozat

Sztálin-alakításáért

Magyar Közlöny 1953. 8. március 16.

Színház és Mozi 1953. 12.



                                                                               1955

Szocialista Munkáért érdemérem

A felszabadulás tizedik évfordulója alkalmából kapta.


Magyar Közlöny 1955. 43. április 17.

1962
Érdemes Művész

Indoklás: Eddigi kimagasló színészi teljesítményeinek elismeréséül, különös tekintettel a Hamlet címszerepére. (A poszt tetején mutatott fénykép ennek átvétele után készült.)

Magyar Közlöny 1962. 22. április 5.
Film Színház Muzsika 1962. 14.


                                                                           1967
Kiváló Művész

Ezt a kitüntetést azok nyerhették el, akik már legalább öt éve Érdemes művészek voltak. Gábor Miklós pontosan öt év múlva meg is kapta a Hamlet, a IV. Henrik  címszerepének megformálásáért és a Koldusopera főszerepében nyújtott alakításáért.

Magyar Közlöny 1967. 20. április 2.


1979

Munka Érdemrend arany fokozata 

Hatvanadik születésnapja alkalmából, művészi munkássága elismeréséül tüntette ki az Elnöki Tanács. 


Magyar Közlöny 1979. 18.


                                                                        1984
Legjobb férfi alakítás

A III. Országos Színházi Találkozó díját zalaegerszegi Lucifer-alakításáért kapta.



Film Színház Muzsika 1984. június 23.


1989

A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 

Indoklás: Kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréséül, április 4. alkalmából. Az alkalom 70. születésnapja volt.

Magyar Közlöny 1989. 24. április 24.


1990

A Színikritikusok díja: Legjobb férfialakítás az 1989/90-es évadban

Lukács György szerepéért Eörsi István: Az interjú című darabjában (Játékszín)

Színház 1990. 10. (MTI)


Erzsébet-díj jelölés

Vámos László ajánlása alapján. A Spéter Erzsébet által alapított díjat végül abban az évben Huszti Péter nyerte el.


Népszabadság 1990. szeptember 6.



1991

November 11-én, az Erzsébet-díj Operaházban megtartott gálaestjén Gábor Miklós Életműdíjat vehetett át Czeizel Endre kuratóriumi elnöktől. 


Kurír 1991. november 11.


1993

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lesz.


1994

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal

Magyar Közlöny 1994. 108. november 2.


Népszabadság 1994. 12. 13.


1995

A XXVI. Magyar Filmszemle Életműdíja

Magyar Nemzet 1995. február 4.



Csillagok Fala

George F. Hemingway, magyar származású amerikai üzletember hozta létre a Csillagok Falát az akkori Pizza Hut gyorsétteremben (az Erzsébet körút és a Király utca sarkán). Gábor Miklós és Vass Éva 1995. március 17-én örökítették meg kezük lenyomatát. 2003-ban ezek az emlékek az Uránia moziba kerültek át, sajnos, nem igazán méltó körülmények közé... 

Kurír 1995. március 17.
 

1996
Pro Urbe Budapest-díj

Magyar Nemzet 1996. november 16.


A Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja

A Halhatatlanok Társulatát a Magyar Televízió egykori kulturális műsorszerkesztősége, a Stúdió kulturális hetilap alkotói, Érdi Sándor és Szegvári Katalin hozták létre 1996-ban. Rögtön az első alkalommal, Benkő Gyula, Darvas Iván és Kállai Ferenc társaságában Gábor Miklós is Örökös Tag lett. A kitüntetettek lábnyomát a televízió nyilvánossága előtt rögzítették az Operettszínház előtti parkosított részen.


Díjátadó gálaműsorra is sor került, később pedig a Magyar Televízió portréfilmet készített a művészekről. Gábor Miklós filmjét Felvidéki Judit rendezte és ő volt a beszélgetőtárs is.


1997
Füst Milán Prózai Díj

Sánta szabadság című regényéért és a Füst Milán-életmű színreviteléért nyerte el. A díjat 1975-ben Füst Milán özvegye alapította.

Népszabadság 1997. november 29.


Halála után emléktáblával jelölték meg zalaegerszegi szülőházát és azt a budapesti épületet, amelyben évtizedeken át lakott. Egy (nem igazán sikerült) portrédombormű a mostani Nemzeti Színháznál található, legutóbb pedig utcát neveztek el róla Zalaegerszegen. Ezek legtöbbjéről már szóltam itt a blogban, a linkelt szavakra kattintva a posztok visszaolvashatók.



2018. április 14., szombat

(Majdnem) minden rádiójáték 2.

Folytassuk a Gábor Miklós közreműködésével készült rádiójátékok számbavételét, az első sugárzás sorrendjében. Az 1970 előtti adások adatait ITT nézhetjük vissza; ebben az első részben írtam a listakészítés problémáiról, műhelytitkairól is.

Először néhány kép sajnos, nem tudom, milyen produkciók felvételekor készültek, ezért a poszt elején mutatom meg őket; a beazonosíthatókat lejjebb, az illető műsor felsorolásánál mutatom meg. Ezek mind a közelmúltban elhunyt Szalay Zoltán felvételei, forrásuk "A Rádió fénykora, képekben, hangokban" nevű facebook-csoport.


Komlós Jucival és Felföldi Anikóval
Földi Terivel

Vass Évával


1970


1970. május 16.
HATÁRIDŐNAPLÓ Max Gundermann
GM (Dr. Ellinger), Gordon Zsuzsa (a barátnője), Csernus Mariann (A titkárnője), Tomanek Nándor (az orvosa), Váradi Hédi (Behrend kisasszony)
Rendezte: Cserés Miklós


1970. június 13.
ALLAHNAK SZÁZ NEVE VAN Günter Eich
GM (Hakim), Ruttkai Éva (Fatime), Nagy István (A próféta hangja)
Rendezte: Gál Péter


1970. július 20.
A TEREPSZÍNŰ Radványi Ervin
GM (Az író), Szuhay Balázs (Stec Jocó), Juhász Jácint (Hodulai Géza)
Rendezte: Horváth Tibor


1970. szeptember 14.
II. JÓZSEF Németh László
GM (II. József), Lukács Margit (Lichtenstein Ferencné hercegnő), Ruttkai Éva (Lichtenstein Eleonóra hercegnő), Makay Margit Kiskyné), Piros Ildikó (Erzsébet főhercegnő), Ajtay Andor (Kaunitz herceg), Bessenyei Ferenc (Pálffy Károly gróf)
Rendezte: Varga Géza


1970. november 9.
ÚT A HIDEG VACSORÁIG Csurka István
Vass Éva (Nő), GM (Férfi)
Rendezte: Varga Géza

 
1971


1971. február 16.
ALFA Ivo Michiels
Mensáros László (Író), GM (Katona), Vass Éva
Rendezte: László Endre


1971. június 5.
BALESET AZ M7-ES MŰÚTON Berkesi András
Benkő Gyula (Bálint őrnagy), GM (Otto Huber), Lukács Margit (Mészárosné)
Rendezte: Solymosi Ottó


1971. június 21.
BARBÁROK Gorkij
GM (Cserkun), Domján Edit (Anna)
Rendezte: László Endre


1971. július 11.
ÉJJELI MENEDÉKHELY Gorkij
A Madách Színház vendégjátéka a stúdióban
Pécsi Sándor (Luka), GM (Szatyin), Mensáros László (Báró), Dégi István (Színész), Vass Éva (Násztya)
Rendezte: Ádám Ottó
Az éjjeli menedékhely rádiófelvételén


1971. december 25.
A KIS HERCEG Antoine de Saint-Exupéry
GM (Író), Grünwald Kati (Kis herceg), Halász Judit (Virág), Tahi Tóth László (Róka), Balázs Péter (Király), Márkus László (Hiú), Basiides Zoltán (Iszákos), Haumann Péter (Kígyó)
Rendezte: Marton László

Hanglemezen is megjelent

 
1972


1972. január 17., 19., 23.
LÉGY HŰ MAGADHOZ Eric Knight
GM (Clive), Vass Éva (Prudence), Sinkovits Imre
Rendezte: Cserés Miklós


1972. március 13.
AZ A BIZONYOS NARANCSHÉJ 4 kishangjáték egy műsorban
1. Colette: A betörő (Agárdi Gábor, GM, Kiss Manyi)
2. Maugham: Ashenden nyomoz (Balázs Samu, Benkő Gyula, GM, Rajz János)
3. Capek: A költő (Csákányi László, GM, Harkányi Endre)
4. Rejtő Jenő: A detektív, a cowboy és a légió (Agárdi Gábor, Balázs Samu, Domján Edit, GM)
Rendezte: Bozó László


1972. június 12. és augusztus 18. között, 30 részben
AZ ELMÉS NEMES DON QUIJOTE Cervantes
GM (Don Quijote), Horváth József (Sancho Panza), Bodrogi Gyula (Író)


1972. augusztus 17.
DELLA ROVERE TÁBORNOK Indro Montanelli
GM (Bertone), Somogyvári Rudolf, Őze Lajos
Rendezte: Vadász Gyula


1972. november 27.
HÉTFŐI HUMANIZMUS Sós György
GM, Sinkovits Imre, Koncz Gábor, Gobbi Hilda
Rendezte: Marton Frigyes


1972. december 10.
KÁLVÁRIA Andries Poppe
GM (A férfi), Vass Éva (A nő)
Rendezte: Barlay Gusztáv

 
1973


1973. január 1.
BUCI KIRÁLYFI, AZ ÜVEGGOLYÓ Hárs László
Vass Éva (Buci), GM (Mesélő), Oszvald Marika (Pirók Zsuzsi), Gyurkovics Zsuzsa (Pirók Zsuzsi üveggolyója)
Rendezte: Csajági János


1973. február 5.
A NÉHAI ANTONIO TORTILLA Hegedűs Géza
GM (a költő), Váradi Hédi (a költő nagy szerelme)
Rendezte: Varga Géza


1973. február 14.
A SZONETTEK FEKETE HÖLGYE — G. B. Shaw
GM (Shakespeare), Domján Edit
Rendezte: Vadász Gyula


1973. július 26.
EMLÉKEZÉS EGY NYÁRI ÉJSZAKÁRA Zoltán Péter
GM, Almási Éva, Somogyvári Rudolf


1973. november 7.
ÚTKÖZBEN Leonyid Belokurov, Pausztovszkij elbeszélése nyomán
Latinovits Zoltán (Az író), GM (Kuzmin), Vass Éva (Olga Andrejevna), Kállai Ferenc (Nyikolaj Nyikolajevics), Bara Margit (Sura)
Rendezte: Alekszej Sipov

 
1974


1974. március 8., 15., 22., 29. (4 részben)
FELTÁMADÁS Lev Tolsztoj
GM (Nyehljudov herceg), Váradi Hédi (Katyerina)
Rendezte: Gál István


1974. április 28.
KEDVES JANET ROSENBERG, MR. KOONING Stanley Eveling
Béres Ilona (Janet Rosenberg), GM (Mr. Kooning), Tolnay Klári (Janet anyja)
Rendezte: Bozó László

 
1975


1975. január 8.
A CSODATEVŐ Mezei András
Latinovits Zoltán (Lebovits Sámuel), Stella Attila (Jóska), GM (a Beszélő és az Angyal)


1975. március 18.
HOGYAN HALLGASSUNK RÁDIÓT Gyárfás Miklós
Rátonyi Róbert (A bemondó), Tolnay Klári (A bemondónő), Sinkovits Imre (Ádám), Vass Éva (Éva), GM (Hamlet)
Rendezte: Bozó László


1975. március 24.
A SZIVATTYÚ James Cameron
GM (John), Vass Éva (Margaret), Ajtay Andor (Apa), Balázs Samu (Weitz professzor)
Rendezte: Varga Géza


1975. május 25.
A LEGSZEBB NYÁR Vladimir Andric
GM (Mesélő), Pertl Gábor (Lale), Nyikos Annamária (Gordana)
Rendezte: Boda Markovic


1975. november 26.
DUETT AZ ÉJSZAKÁBAN Theodor Weissenborn
GM (Alf), Bánki Zsuzsa (Ruth)
Rendezte: Barlay Gusztáv

 
1976


1976. február 4., 5.
AZ UTOLSÓ HÁBORÚ Kirill Bulicsov
GM (Zagrebin, a Szegezsa űrhajó kapitánya), Sinkovits Imre (Bakov, első tiszt), Koncz Gábor (Lescsuk, főgépész)
Rendezte: Bozó László


1976. április 12.
OIDIPUSZ MEGVAKUL Sarkadi Imre
GM (Oidipusz), Almási Éva (Antigoné)
Rendezte: Török Tamás


1976. április 19.
BOLDOGSÁGKERESŐK Svetozar Vlajkovic
Mécs Károly (1. férfi), GM (2. férfi), Szegedi Erika (Izabella)
Rendezte: Barlay Gusztáv


1976. augusztus 12.
KISZÁLLÁS VÍZÖZÖN ÜGYBEN Hegedűs Géza
GM (Gábor főangyal), Lorán Lenke (Micike), Páger Antal (Ámor), Komlós Juci (Mámor néni), Kőmíves Sándor (Noé)
Rendezte: László Endre


1976. október 6.
UTÓHANGOK Rolf Schneider
GM, Kautzky József, Mécs Károly


1976. december 26.
FANTOMAS BALLADÁJA Robert Desnos
Bessenyei Ferenc (Énekes), Bárdi György (Fantomas), GM (Belügyminiszter)
Rendezte: Bozó László

 
1977


1977. január 1., 2. (2 részben)
A DZSUNGEL KÖNYVE Kipling
Végvári Tamás (Maugli), Fülöp Zsigmond (Szürke Testvér), Mádi Szabó Gábor (Bagira), GM (Akela), Greguss Zoltán (Sir Kán), Básti Lajos (Ká)
Rendezte: Csajági János


1977. 05. 08.
MINT A FÜGGŐÓN Mezei András
GM (Férfi), Kaszás Gergő (Fiú)
Rendezte: Siklós Olga


1977. május 29.
EGY FAUN DÉLUTÁNJA Benedikty Béla monodrámája
GM
Rendezte: Cserés Miklós


1977. június 15.
VALLÁSI ÉS MITOLÓGIAI JÁTÉK Devecseri Gábor
GM (az író), Bánki Zsuzsa, Sunyovszky Szilvia, Szilágyi Tibor


1977. július 16.
BUDDHA Gyárfás Endre
GM (Buddha), Béres Ilona (Bajadér), Avar István (Kanthosz)
Rendezte: Bozó László
(Istenek, megváltók, próféták c. sorozatban)


1977. augusztus 12.
HEGY, MOCSARAS SÍKON Benedikty Béla
Bitskey Tibor (Sziszüphosz), GM (Hermész)
Rendezte: Szűcs János


1977. augusztus 20.
TRUTYMÓ Gáll István
GM (Író), Várkonyi Zoltán (Zenész)
Rendezte: Pós Sándor

 
1978


1978. március 18.
SZILÁRD: hangképek egy nagy tudós életéből [Szilárd Leó] Hegedűs Géza
Lukács Sándor (Szilárd), GM (Einstein), Szilágyi Tibor (Fermi), Gelley Kornél (Teller)
Rendezte: Turián György


1978. április 24.
AZ ÖREG HAL ÉS A TENGER Vámos Miklós
GM (A hal), Mádi Szabó Gábor, Benkő Péter
Rendezte: Barlay Gusztáv


1978. július 10.
MIKOR A NAP LENYUGSZIK, SOK HELYEN A MUNKAIDŐ IS ÉGET ÉR Elfriede Jelinek
Borbás Gabi (Gabi), GM (Márk), Béres Ilona (Asszony), Szilágyi János (műsorvezető-riporter)
Rendezte: Pós Sándor


1978. november 11.
RÉSZEG NOVEMBERÉJ, 1918 Miroslav Krlezsa
GM, Lukács Sándor, Inke László

 
1979


1979. január 20.
ETERIÁNI: Abeszálon és Eteri szerelmének története, ford. Képes Géza
GM (Regélő), Venczel Vera (Eteri), Nagy Gábor (Abeszálon)
Rendezte: Varsányi Anikó


1979. január 28.
GERMINAL Emile Zola
Koncz Gábor (Etienne Loudier), Bessenyei Ferenc (Matheu), Szirtes Ági (Catherine), GM (Hennebeau), Vass Éva (Hennebeau-né)
Rendezte: Bozó László


1979. 08. 15.
A GRÁNÁTALMATÜNDÉREK KERTJE Milan Navratil
Lőte Attila (Mesélő), GM (Gulam király), Szakács Eszter (Szeni királyné), Téry Sándor (Dévár), Venczel Vera (Málti)
Rendezte: Gál Ernő


1979. szeptember 7.
KISKUTYA, NAGYKUTYA Gyurkovics Tibor
Tímár Béla (Kiskutya), GM (Nagykutya), Pálos Zsuzsa (Pösze), Vándor József (1. sintér)
Rendezte: Csajági János


1979. szeptember 24.
ELSŐ VIZIT Georges Courteline
GM (Orchidée úr), Ruttkai Éva (Orchidée úr neje), Márkus László (de Bechamel úr)
Rendezte: Varga Géz


1979. október 14.
A MOZGÓLÉPCSŐ VÁNDORAI Tarbay Ede
Csellér Réka (Csipisz), GM (Nagypapa), Sulyok Mária (Nagymama), Rajz János (Toll bácsi)
Rendezte: Csajági János

 
1980


1980. április 4.
KRISTÁLYSZÍV Lev Usztyinov
GM (Doktor), Molnár Tibor (Mester), Várhegyi Teréz (Herceg), Feleki Kamill (Sem Sem király)
Rendezte: Csajági János

1980. november 11.
MAGYAR JAKOBINUSOK Krúdy Gyula
GM (Martinovics Ignác), Vass Éva (Livinska), Inke László (Ferenc császár), Szilágyi Tibor (Saurau), Kovács Károly (Lipót császár)
Rendezte: Csajági János

 
1981


1981. január 25.
ISTEN VELETEK, INDIÁNOK Gyárfás Miklós
GM (Agárdi Zoltán, A Hajnali Sas), Gera Zoltán (Orbán Csaba, A Piros Nap Árnyéka), Kállai Ferenc (Vietorisz Pál Az Ezerszem)
Rendezte: Varga Géza


1981. március 7.
A HIVATALNOK URAK Földes Imre
GM (Barna), Almási Éva (René), Ráday Imre (Róth bácsi), Inke László (Feleki)
Rendezte: Siklós Olga


1981. 03. 09.
LÁTOGATÓBAN WALTER SCOTTNÁL Levendel Júlia
GM (Walter Scott), Simon György, Szersén Gyula, Úri István, Margitai Ági
Rendezte: Siklós Olga

 
1982


1982. március 1.
LONDONIAK Dylan Thomas
GM (Beszélő), Csomós Mari (Lily Jackson), Vajda László (Ted Jackson), Szántó Ildikó (Carola)
Rendezte: Varga Géza


1982. április 11.
AZ ÁRNY Lengyel Menyhért
GM (Igazgató), Szabó Sándor, Bánki Zsuzsa, Nagy Attila
Rendezte: Pós Sándor


1982. június 25.
HANG A TELEFONBAN Mándy Iván
Borbás Gabi (Edit), GM (János), Vass Éva (Gizkó), Garas Dezső (Géza)
Rendezte: Varga Géza


1982 (a pontos dátum eddig nem került elő)
AZ ARANY VIRÁGCSERÉP E. T. A. Hoffmann
GM (Lindhorst), Almási Éva, Kubik Anna, Kováts Adél, Szerencsi Éva


1982. július 12.
RAVASZY ÉS SZERENCSÉS Pállya István
GM (Deákius), Végvári Tamás, Sinkovits Imre
Rendezte: Siklós Olga


1982. szeptember 4. - október 2. (4 részben)
A VÖRÖS POSTAKOCSI Krúdy Gyula
GM (Alvinczy Eduard), Almási Éva, Raksányi Gellért
Rendezte: Hámor János


1982. október 3.
A TÖRÖKFEJES KOPJA Kolozsvári Grandpierre Emil
GM (Beszélő), Gáspár Sándor (Dani), Kiss Mari (Borka)
Rendezte: Solymosi Ottó


1982. november 12.
LÉLEKCSERE Saja Kazys
GM (Doktor Novátus), Vass Éva (Erda), Hűvösvölgyi Ildikó (Dainora), Sinkó László (Letardus), Farkas Zsuzsa (Nona)
Rendezte: Varga Géza


1982. december 31. - 1983. január 1. (2 részben)
A FEHÉR SZARVAS Békés Pál, James Thurber meséjéből
Kézdy György (Ró, mezei mágus), Buss Gyula Tódor király), Balkay Géza (Phennen), Tímár Béla (Ghőgön), Tóth Titusz (Jenő), Piros Ildikó (hercegnő), GM (Király), Sztankay István (Qurbli)
Rendezte: Csajági János
   

1983


1983. március 3.
EGÉR, EGÉR KI A HÁZBÓL Andrzej Szypulski
GM (A férfi), Kohut Magda (A nő)
Rendezte: Barlay Gusztáv


1983. március 31.
A CIRKUSZ Jean Thibaudeau
Bánki Zsuzsa, Béres Ilona, Kállay Ilona, Lukács Margit, Vass Éva, GM, Gáti József
Rendezte: Kőváry Katalin


1983. április 30.
A HALHATATLAN Bányai Gábor
GM (Dzsingisz kán), Olsavszky Éva (Börte, a felesége), Tomanek Nándor (Csan, kínai bölcs), Cserhalmi György (Barc, kun vezér), Balázsovits Lajos (Béla herceg)
Rendezte: Bányai Gábor
(Híres történetek, nagy egyéniségek c. sorozatban)


1983. július 6.
A LILIOM APJA [Molnár Ferencről] Kőváry György
GM (Molnár Ferenc), Láng Balázs (a gyermek Molnár Ferenc), Bókay Mária (Vészi Marfit), Andai Györgyi (Fedák Sári), Szabó Éva (Darvas Lili)
Rendezte: Pós Sándor


1983. július 27. - augusztus 17. között (10 részben)
WINNETOU Karl May
Cserhalmi György (Winnetou), Kozák András (Old Shatterhand), GM (Senor Atanazio)
Rádióra alkalmazta és rendezte: Bozó László

 
1984


1984. szeptember 17.
FELSZÁLLÁS A POKOLBÓL Harmath Endre
Fülöp Zsigmond (Misa), Fodor Tamás (Iván), GM (Doki)
Rendezte: Kertész Mihály


1984. november 29.
SIKOLY Veroslav Rancic
Máté Gábor (Az író), GM (Dr. Joakim Krivec), Vass Éva (Anna, a felesége), Kézdy György (Boris Novak)
Rendezte: Kőváry Katalin


1984. április 9.
HANG-JÁTÉK Schwajda György
Csomós Mari (A nő), GM (Rektor), Mécs Károly (Főhadnagy)
Rendezte: Mrsán János

 
1985


1985. június 26.
GYILKOSSÁG A MÚZEUMBAN Bozó László
Sinkó László (Tom Reew filmrendező), Gábor Miklós (Westmore felügyelő), Agárdi Gábor (Walker őrmester), Kálmán György (Jan Dalmado), Esztergályos Cecília (Nancy Dalmado)
Rendezte: Bozó László


1985. július 22.
GYALOGSZERREL Slavomir Mrozek
GM (Úr), Garas Dezső (Apa), Kaszás Gergő (Fiú) Básti Juli (Hölgy)
Rendezte: Zoltán Gábor


1985. október 25.
CATULLUS Füst Milán
Kulka János (Catullus), Bánsági Ildikó (Clodia), GM (Metellus), Sulyok Mária (Flavia)
Rendezte: Székely Gábor

 
1987


1987. április 20.
A VÉDŐSZENT Gyárfás Miklós
GM, Almási Éva, Törőcsik Mari, Andai Györgyi, Pap Vera
Rendezte: Pós Sándor


1987. május 18.
SZIVACSFALIGET Giles Cooper
Sipos András (Edward), Eszenyi Enikő (Muriel), GM (Könyvügynök), Kovács Ágota (Rory)
Rendezte: Zoltán Gábor


1987. július 27.
AZ EZÜSTKEHELY Vészi Endre
GM (Nikodémusz), Pártos Erzsi (Ella néni), Vándor Éva (Suzanne)
Rendezte: Varga Géza

 
1988


1988. április 18.
KUTYASZÍV Mihail Bulgakov
GM (Professzor), Kulka János (Kutya, később proletár), Filipovich Tamás (Bormentál doktor), Sipos András (Svonder elvtárs)
Rendezte: Zoltán Gábor


1988. október 3.
A VÖRÖS MALOM Molnár Ferenc
GM (Magiszter), Márton András (Malacota)
Rendezte: Berényi Gábor

 
1989


1989. március 11.
EGY ÉJ A SVÉD NYÁRBAN Erland Josephson
Darvas Iván (orvos), GM (Josephson)
Rendezte: Vajda István


1989. szeptember 11.
ZSARÁTNOK Samuel Beckett
GM (Henry Bolton), Ruttkai Éva (Ada), Pregitzer Fruzsina (Addie)
Rendezte: Tasnádi Márton


1989. november 4.
GYILKOSSÁG A HUNGARORINGEN Bozó László
GM (Westmore felügyelő), Raksányi Gellért (Walker), Lőte Attila (Szénási őrnagy), Sinkó Lászó (Tom Reew), Hernádi Judit (Flo)
Rendezte: Bozó László

 
1990


1990. május 14.
A HÁZ Spiró György
GM (Mérnök), Garas Dezső (Ügyvéd), Andorai Péter (Orvos)
Rendezte: Székely Gábor


1990. május 31.
SZÉP ERNŐ VOLTAM: Szép Anna naplója
Tolnay Klári (Szép Anna), GM (Szép Ernő), Vallai Péter (Beszélő)
Rendezte: Surányi András


1990. november 10.
BETSABÉ Pap Károly
GM (Dávid király), Bánsági Ildikó (Betsabé), Kozák András (Náthán), Rajhona Ádám (Joáb)
Rendezte: Magos György


1990. október 14.
A LÁDA TITKA AVAGY A SOKNEVŰ ÓSZERES ESETE Veress Miklós
Papp Dani (Csaba), Kárász Eszter (Zsuzska), Sinkovits Imre (Ószeres), GM (Bunk O. Rezső)
Rendezte: Csajági János


1990. november 27.
GUIGNOL ÉS A TÖBBIEK ismeretlen francia szerző
Hirtling István (Guignol), Mácsai Pál (Gnafron), GM (Pityóka bácsi), Schütz Ila (Madelon)
Rendezte: Csajági János

 
1991


1991. október 8. és 26. között (8 részben)
HÁBORÚ ÉS BÉKE Lev Tolsztoj regényéből Békés Pál
GM (az író), Szabó Sándor (Nyikolaj Bolkonszkij), Balkay Géza (Andrej Bolkonszkij), Götz Anna (Liza), Takács Kati (Marija Bolkonszkaja), Vajda László (Pierre Bezuhov), Udvaros Dorottya (Natasa Rosztova), Vass Éva (Drubeckaja)
Rendezte: Varga Géza


1991. október 22.
LÉPTED A FÖVENYEN Szakonyi Károly
Szoboszlai Éva, Vass Éva, Bánsági Ildikó, Helyey László, GM

 
1992


1992. április 27.
ANNA Jelena Kuzmina-Karavajeva
Varga Mária (Anna), Pusztai Péter (Archimandritta), GM (Bolyongó)
Rendezte: Zoltán Gábor


1992. augusztus 10.
KÉK CSILLAGVIRÁG Cs. Szabó László
Sinkó László (Augustus), Almási Éva (Lívia), GM (Gaius Asinius Pollius, a költő), Rajhona Ádám (Quirinius)
Rendezte: Varga Géza


1992. augusztus 23.
JÓ CSÖND HERCEG BIRODALMA: történelmi találgatások Krúdy Gyula tárcaregénye és egyéb dokumentumok alapján Márton Gábor
GM (Kossuth Lajos), Szilágyi Tibor (Basso doktor), Dunai Tamás (Pulszky Ferenc)
Rendezte: Simonyi János


1992. szeptember 6.
ABÁLTSZALONNA Görgey Gábor
GM (Láng Szilárd színikritikus), Hernádi Judit (Zimonyi Melinda színművésznő), és minden további szerepben Papp Zoltán
Rendezte: Berényi Gábor


1992. december 16.
KÜLÖNÖS RANDEVÚ Forgács István
Vass Éva (Nő), GM (Férfi)
Rendezte: Varga Géza
(Derűre is derű c. sorozat)


1993


1993. január 27.
KÖSZÖNÖM, MORTY Gyárfás Miklós
Kállai Ferenc (Színész), Almási Éva (Színésznő), GM (Morty)
Rendezte: Magaos György
(Derűre is derű c. sorozat)


1993. június 2.
MŰVIRÁGOK KERTJE Szakonyi Károly
Vass Éva (Matild), GM (Geréb)
Rendezte: Vadász Gyula


1993. november 30.
A FELFUVALKODOTT BÁBA Határ Győző
Törőcsik Mari (Özvegy Kehellősné Ispotályos Bába Asszonyság, a Nyanya), Garas Dezső (Bibirtsók, az Ispotály Fő-Fő Feltsere), Gáspár Sándor (Ókumla, az Ispotály Fő Füvész Patikáriusa), Sinkó László (Játékmester), GM (Szerző - távollévő)
Rendezte: Máté Gábor

 
1994


1994. április 4.
LAODAMEIA Babits Mihály
Tóth Ildikó (Laodameia), Gera Zoltán (Jós), Rátóti Zoltán (Hírnök), GM (Iphiklos)
Rendezte: Zoltán Gábor


1994. szeptember 5.- szeptember 19. (7 részben)
SZEPESSÉGI TÖRTÉNET Krúdy Gyula
Benkő Gyula (Az író),  Tyll Attila (Lubomorsky), Szilvássy Annamária (Lubomirska), Szerencsi Éva (Katherina), GM (Egy kesernyés úr)
Rádióra alkalmazta és rendezte: Csajági János


1994. július 25.
A VENDÉGSZEREP - Nagy Ignác
Básti Juli (Nina, theátrista, valamint ezredes és nagynéni), Schütz Ila (Juci, híres végszavazó és öltöztető komorna), Avar István (Rendfalvi, haladó elvű birtokos úr), GM (Konok Sándor, nyugalmazott kapitány, a nemzeti gyökerű hagyomány harcosa)
Rendezte: Csajági János


1994. november 29.
AMÁL - Esterházy Péter
Bánsági Ildikó (Amál, rémhangjáték), Vajda László (Férfi), Básti Juli (Asszony), GM (Herceg), Darvas Ferenc (Haydn)
Rendezte: Magos György


1994. december 1.
A MÁSODIK BESZÉD Krasznahorkai László
GM, Máté Gábor
Rendezte: Magos György

1995


1995. május 6.
KETTŐS SZERELMI GYILKOSSÁG AZ AMIDZSIMA-SZIGETEN Csikamacu Monzaemon
GM (Elbeszélő), Alföldi Róbert (Kamila Dzsihei, papírkereskedő), Tóth Ildikó (Koharu, örömlány, a szerelme), Börcsök Enikő (O-Szan, a felesége), Bezerédy Zoltán (Magoemon, illatkereskedő)
Rendezte: Máté Gábor

 
1996


1996. december 28.
A KÍSÉRTETHÁZ Bárdos Pál
Kézdy György (Az öregember), Koós Olga (Vénasszony), GM (Doktor)
Rendezte: Varsányi Anikó

 
1997


1997. január 27.
KI AZ AZ EMÍLIA? Bárdos Pál
GM (Férj), Vass Éva (Feleség)
Rendezte: Varga Géza

 
1998


1998. április 15.
BÚCSÚ A CSODÁKTÓL Hubay Miklós
GM (Sophokles), Stohl András (Iophon, a fia), Bertók Lajos (Unokája), Kozák András (Alkibiades), Kútvölgyi Erzsébet (Tyche), Szilágyi Tibor (Százados)
Rendezte: Babiczky László


1998. augusztus 20.
ISTEN BOLDOGTALAN SZENTJE Szakonyi Károly
Szilágyi Enikő (Jadviga lengyel királynő), Koncz Gábor (V. László), Béres Ilona (Borbála, Jadviga bizalmasa), GM (Oppeln hercege, Jadviga főtanácsadója és gyámja)
Rendezte: Lengyel György