2017. szeptember 25., hétfő

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 3.

Legutóbb édesapja szüleivel foglalkoztunk a blogban. Adataik között vannak még fehér foltok és minden bizonnyal így lesz ez ma is, amikor Gábor Miklós édesanyjának szüleit próbálom szemügyre venni, bár az ő oldalukról több irat maradt meg, amelyeket Gábor Júlia jóvoltából ismerhetek és amelyek alapján aztán tovább tudtam nyomozni anyakönyvekben és régi újságokban. Ezekből szerencsére több új adat is előjött, amelyek árnyalják, pontosítják a képet. Az apai ág a nehezebb ügy, ott máris egy olyan akadályra bukkantam, amin nem biztos, hogy át tudok vergődni. Persze egy családfakutatásban a felső határ amúgy is a csillagos ég...

Tehát az anyai ág:

Gábor Miklós édesanyja Gábor Béláné Czukelter Ilona. Az ő eddig fellelt alapvető adatait a sorozat első részének végén, ITT rögzítettem.

Gábor Miklós rajza édesanyjáról (Pannon Tükör 2003.3.)

Ma az ő szülei következnek.




CZUKELTER GÁBOR



Gábor Miklós anyai nagyapja

Született 1871. január 16-án Zalaegerszegen

Szülei: Czukelter József és dozmati Horváth Mária

Házasságot kötött: 1895. szeptember 22. Zalaegerszeg

Felesége: Nagy Ilona

Bruck-Újfalun (ma Bruckneudorf, Ausztria magyarul Királyhida) élt a család, ott volt Czukelter Gábor vasúti tiszt.

Ott születtek gyermekei:

1896. június 23-án ifj. Czukelter Gábor (róla egyelőre csak annyit tudok, amennyit Gábor Miklós írt, hogy fiatalon halt meg)
 és
1898 március 6-án Czukelter Ilona Gábor Miklós édesanyja. Az ő születésének bejegyzését múltkor még nem tudtam megmutatni, azóta sikerült megtalálni. Érdemes megnézni!

Bruckújfalu születési anyakönyvéből

A család később a közeli Zurány nevű helységbe költözött (ma Zurndorf, Ausztria), ahol Czukelter Gábor vasúti állomásfőnök volt.

1909-ben felesége, Nagy Ilona súlyos betegség következtében elhunyt (lásd lejjebb, az ő adatainál).

1912. május 25-én Czukelter Gábor újra megnősült. Házasságkötésének helye Miklóshalma (ma Nickelsdorf, Ausztria), de érdekes módon a zurányi anyakönyvi hivatalban jegyezték be. (Még szerencse, különben nem valószínű hogy megtaláltam volna...) Felesége neve Bilicska Jolán, nevelőnő volt korábban.

A zurányi állami anyakönyv bejegyzése

Egy lányuknak találtam nyomát: Czukelter Mária 1913. február 19-én Zurányban született és 1972. december 16-án halt meg Budapesten.

Czukelter Gábor második házasságáról Gábor Miklós úgy emlékezett meg A színész árnyéka című könyvében, hogy a mostohaanya inkább csak megkeseríthette az akkor éppen bakfiskorba lépő édesanyja életét... ITT visszaolvashatjuk.

A család későbbi lakhelye valószínűleg Hegyeshalom, ugyanis ott volt Ilona és Gábor Béla esküvője 1918-ban.

Az az adat még hiányzik, hogy Czukelter Gábor mikor és hol hunyt el.



CZUKELTER GÁBORNÉ NAGY ILONA

Ő Gábor Miklós anyai nagyanyja bár a nagymama-kort nem érte meg...

Született 1877. december 24. Zalaegerszeg

Szülei: Nagy Sándor és Háry Flóra

Házasságot kötött: 1895. szeptember 22. Zalaegerszeg

Férje: Czukelter Gábor

Gyermekei:


Gábor (1896)
Ilona (1898)

Elhunyt 1909. október 2. Budapest (VIII. kerület, Üllői úti sebészeti klinika), méhrákban, műtét után, nem egészen 32 évesen:

Budapest, VIII. kerületi halálozási anyakönyv

 
Zala 1909. október 7.




Sajnos, fényképet egyikükről sem ismerek, pedig de jó lenne...

Legközelebb Czukelter Gábor családjáról, szüleiről és testvéreiről fogom megosztani mindazt, amit eddig sikerült kikutatni róluk.



2017. szeptember 16., szombat

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 2.

Az első részben a szülőkig jutottunk el, az ő szüleiket csak röviden érintve. Most következzen a nagyszülői nemzedék, ma az apai ág. Vannak hiányosságok az alapvető adatokban, de majd még próbálkozom erre-arra a fehér foltok eltüntetésében.

GOLDBERGER REZSŐ

Gábor Miklós apai nagyapja. Néhány forrásban keresztnevét Rudolf alakban említik

Született 1865 körül, születési helye Csetnek (ma Stitnik, Szlovákia)
Szülei: Goldberger Márton, Stern Eszter

Fiatalon megjárta az Egyesült Államokat. Egyéb kalandjai mellett, amiről csak családi legenda maradt fenn, ott tanulta ki a fényképészetet. Hazatérve, 1887 körül, tehát harmincas évei elején Siklóson találjuk fényképészként. Később átvette Siklós legelső moziját, így ő az első mozis a családban.

Házasságot körülbelül 1889 elején (vagy 1888 végén) kötött, valószínűleg Szantován (ma Hercegszántó, Bács-Kiskun megye).
Felesége az odavalósi Freudiger Róza.

Gyermekeit lásd lejjebb.

Elhunyt 1931. március 21-én egy budapesti szanatóriumban, mint balassagyarmati lakos, az ottani mozi üzemeltetője (unokája, Gábor Miklós ekkor 12 éves). 


GOLDBERGER REZSŐNÉ FREUDIGER RÓZA

Gábor Miklós apai nagyanyja

Lánykori nevét láttam Freidiger, Freidinger, Freudinger alakban is. Róla egyelőre mindössze annyit tudok, hogy szántói földbirtokos lánya volt, apja neve Freudiger Simon. Születési (és halálozási) adataira egyelőre nem sikerült rábukkannom.

Vajon hol találkozott leendő férjével? Siklós és Hercegszántó nincs közel...

A Siklós és Vidéke lap 1888. december 16-i száma közölte eljegyzésük hírét:


Eljegyzés. Goldberger Rezső helybeli jeles fényképészünk eljegyezte Szántón Bács megye Freidiger Simon földbirtokos kedves leányát, Róza k. a.
Ebből, illetve első gyermekük születési idejéből valószínűsíthető, hogy 1889 elején, vagy még 1888 december második felében köthettek házasságot.

Mint írtam, halálozási adatait sem ismerem. Úgy tűnik, ő Zalaegerszegen élt idősebb korában. Lehet, hogy elvált a férjétől, aki balassagyarmati lakosként halt meg?
Ismeretes egy fénykép, amelyen valószínűsíthetően ő is szerepel, ő lehet az ősz hajú hölgy. A háta mögött álló Gábor Miklós talán színiakadémista (esetleg még csak gimnazista?) volt ekkor. A kép a zalaegerszegi szülőház udvarán készült a családról (Megyeri Anna kedvességéből mutathatom meg):





Goldberger Rezső és Freudiger Róza gyermekei:

Leó
született 1889. október 30. Siklós

Leó születésének anyakönyvi bejegyzése

elhunyt 1891. december 28. Siklós

Az alábbi két képen az ő elhunytának bejegyzése. A halál oka: roncsoló toroklob. 2 éves múlt és az édesanya ekkor már várandós volt második gyermekével, Bélával...




Béla
született 1892. június 11. Siklós ő Gábor Miklós édesapja

Béla születésének anyakönyvi bejegyzése


Goldbergeréknek valószínűleg volt még legalább egy lányuk is, de a siklósi anyakönyvekben, ahol abban az időben a család élt, nem akadtam rá.

Lábjegyzet: Látható, hogy sokszor milyen állapotú anyakönyvi bejegyzéseket kell böngészgetni... nem csoda, ha nehezen lehet neveket, dátumokat kiolvasni... De ezek legalább megvannak és sikerült megtalálni őket :)
Folytatása következik! 

2017. szeptember 9., szombat

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 1.

Hosszú távú tervem, hogy megpróbáljam felvázolni Gábor Miklós családfáját. Igaz, már írtam itt a blogban szüleiről és nagyapjáról. De azok inkább "mesélős" posztok voltak, bár azért adatokat is tartalmaztak.
Itt vissza lehet őket olvasni:

Édesanyjáról
Édesapjáról, zalaegerszegi mozija kapcsán egy hosszú sorozatot írtam 
Apai nagyapjáról négy poszt szól

Most viszont megpróbálom adatszerűen, úgy, ahogyan egy családfában meg szokták adni az adatokat. Egyelőre a családfa-szerű ábrázolást mellőzöm, mert, mint ki fog derülni, azért lesz még szükség kutatásokra. De amit eddig tudok, azt megpróbálom rögzíteni.

Kezdjük a kályhánál:


GÁBOR MIKLÓS
1919. április 7-én született Zalaegerszegen.
Elhunyt 1998. július 2-án Budapesten.

Édesapja Gábor Béla, édesanyja Czukelter Ilona.






GÁBOR BÉLA

Gábor Miklós édesapja.

Eredeti neve Goldberger Béla. Született 1892. június 11-én Siklóson.
Szülei neve: Goldberger Rezső és Freudiger Róza.

Az 1917. évi 66158-VII számú belügyminiszteri rendelettel nevét Goldberger-ről Gábor-ra magyarosította.

Házasságot kötött 1918. június 18-án.
Helyszíne: Hegyeshalom. 
Felesége neve Czukelter Ilona.

Gyermekeik:
Miklós (1919. április 7. Zalaegerszeg - 1998. július 2. Budapest)
Tamás (1920. június 13. Zalaegerszeg - 1922. február 20. Zalaegerszeg)

Gábor Béla az eddigi adatok szerint 1948-ban (egyedül) az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Ott hunyt el, becslésem szerint 1950 körül. Sajnos, sem a pontos dátumot, sem elhunytának helyét eddig nem sikerült megtudnom. 

Forrás: Pannon Tükör 2003.3


CZUKELTER ILONA

Gábor Miklós édesanyja

Született: 1898. március 6. Bruckújfalu (ma Bruckneudorf - Ausztria, Burgenland, magyarul Királyhida néven ismert település)

Szülei: Czukelter Gábor és Nagy Ilona

Házasság, gyermekek - lásd Gábor Bélánál.

Elhunyt 1970. július 16. Budapest 

Folytatom a korábbi nemzedékekkel!



2017. szeptember 2., szombat

Nem félünk a farkastól, 1984 (3. rész)

Térjünk rá végre az előadás kritikáira. Elsőnek a Népszabadság 1984. március 16-i számából olvassuk el Almási Miklós írását.  Természetesen ő sem kerüli meg az 1967-es előadással való összehasonlítást. Írását teljes terjedelmében megmutatom, már csak azért is, hiszen a lap ma már nem létezik, archívuma is csak korlátozottan férhető hozzá.
A színészi alakításokról Almási a cikk utolsó negyedében ír, a számunkra legérdekesebb részt megjelöltem pirossal. Igazán érdemes elolvasni, egészen fantasztikus értékelés!

Képeket az Országos Színháztörténeti Intézet adatbázisából választottam a cikk elé.

Vass Éva, Trokán Péter és Gábor Miklós

Gábor Miklós és Sára Bernadett

Vass Éva és Gábor Miklós







A korábbi posztok itt olvashatók vissza:

1. rész: Bevezetés, stáblista

2. rész: Riport Gábor Miklóssal az 1967-es és az 1984-es előadásról, röviddel a premier előtt

2017. augusztus 26., szombat

Nem félünk a farkastól, 1984 (2. rész)

Legutóbb azt ígértem, hogy az 1984-es előadás kritikáival folytatom. Most mégis más következik: egy rendkívül érdekes interjú részlete Gábor Miklóssal, amelyben Gách Marianne faggatta a Nem félünk a farkastól új előadásáról, a régi emlékeiről és ezek kapcsolatáról, illetve arról, milyen együtt játszani a feleségével. Az interjú aztán a zalaegerszegi Tragédia-előadás felidézésével folytatódott és más, aktuális témákat is érintett. Egyszer majd biztosan sorra kerítem a teljes nagy cikk megmutatását, de most koncentráljunk az Albee-darabra.

A beszélgetés a Film Színház Muzsika 1984. 6. számában jelent meg egy szép képpel, amely az egyik próbán készült Vass Éváról és róla.



2017. augusztus 21., hétfő

Nem félünk a farkastól, 1984

A magyarországi bemutató után alig valamivel több, mint másfél évtizeddel Gábor Miklós életébe újra belépett Edward Albee drámája.
Sok minden történet a két előadás, 1967 és 1984 között az ő és felesége, e darab mindkét előadásában partnere, Vass Éva életében. Közös útkeresésük elvezette őket Kecskemétre. Az ottani, máig kultikusnak számító előadások után a politika egy huszárvágással vidék/főváros viszonylatában újra struktúrálta a színházi életet, így ők is visszakerültek Budapestre. Az 1982-es Olympia után, amelyet Gábor Miklós is rendezett, az új Nem félünk a farkastól lett az első igazán nagy, egyszerre kritikai és közönségsikerük is.

Az előadást az akkor még szinte pályakezdő Mrsán János rendezte, a díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Vágó Nelly tervezte. A premierre 1984. február 20-án került sor a Nemzeti Színház akkori épületében. A négyszereplős darabban a Kecskeméten megismert és ott velük több kiváló előadás során "összeszokott" fiatal művészek voltak partnereik.

Szereposztás:

Martha: Vass Éva
George: Gábor Miklós
Honey: Sára Bernadett
Nick: Trokán Péter

Elsőként nézzük a Film Színház Muzsika 1984. 5. számának képes beharangozóját:


A jobb olvashatóság kedvéért ide gépelem az informatív képaláírást:

Tizenhat évvel első magyarországi bemutatója után a Nemzeti Színház tűzi műsorára Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját. A keserű, kiúttalan értelmiségi sors, az egymást ölő családi dráma, az öncsalás és önpusztítás egyik, a huszadik század drámairodalmában már alapműnek számító alkotását öt esztendővel megszületése után a Madách Színház Kamaraszínházában Lengyel György állította színpadra. A mostani előadás, amelyet Mrsán János rendez, különlegessége, hogy a férj, George szerepét, miként annak idején, most is Gábor Miklós játssza. Honey egykori alakítója, Vass Éva Marthát, a feleséget formázza (az emlékezetes Madách-beli előadáson Tolnay Klári játszotta). A fiatal pár szerepét Sára Bernadette és Trokán Péter jeleníti meg. Képünkön: Gábor Miklós, a háttérben Sára Bernadette. Bemutató: február 14. (Fotó: Sipos Géza)

Legközelebb elkezdünk a kritikák között böngészgetni.

Aki szeretné felfrissíteni emlékeit az 1967-es előadásról, a következő linkeken megteheti:

1. rész

2. rész

3. rész

2017. július 30., vasárnap

Keresztury Dezső emlékei

Keresztury Dezső irodalomtörténész Zalaegerszegről származott, édesapja egy időben a város polgármestere volt.

A gyerek Keresztury Dezső (Zalai Hírlap 2014.09.13.)

Ő maga 1904-ben született, tehát 15 éves gimnazista volt Gábor Miklós születésekor. Szenvedélyesen szeretett moziba járni, innét is ismerte Gábor Bélát, és hát bizony Zalaegerszeg abban az időben kisváros volt, hiába megyeszékhely.... köreiben mindenki mindenkit ismert. Így Keresztury Dezső jól emlékezett az egészen kisfiú Gábor Miklósra is.

Eddig két említést találtam hatalmas életművében, ahol szólt a moziról és róla.

1984-ben megjelent Árnyak nyomában (Magvető, 1984) című könyve előszavában:

Én sem születtem s készültem színházi embernek. Sem bírálóként, sem résztvevőként, sem történészként. Életem és munkám nagy része mégis összefonódik legalábbis a magyar színjátszással. Célzattalan fölkészülésem a zalaegerszegi moziban kezdődik, amelyet Gábor Miklós édesapja formált a régi, kinőtt zsinagógából „Edison Mozgópalotá”-vá, s ahol azzal a mohósággal izgultam végig mindent, ami egy közepes zongora hangjai mellett világgá tágította a poros vetítőfalat, mint amellyel bármilyen könyvet elolvastam, ami kezembe akadt.


Egy részlet Emlékezéseim: Szülőföldeim (Arcanum, 1993) című kötetéből; előtte egy kép a gyermek Gábor Miklósról:

"parádésan öltöztetett kisgyermek" :)

[...] az elemi iskolával szemben volt gyerekkori magánszenvedélyeim másik otthona: a mozi. Szépen kigyönyörített épület volt ez: a régi zsinagóga, amelyet kinőtt a hitközség, s amelyet egy igen ügyes, Gábor nevű vállalkozó alakított át a maga üzemévé, s fel is írta rá szép nagy betűkkel: Edison Mozgókép Palota. Ez a Gábor édesapja volt a színész Gábor Miklósnak, akit nemegyszer láttam is a moziban, parádésan öltöztetett kisgyermekként. Én néhány évig törzsvendég voltam. Egyszer-másszor, ha pénzt tudtam keríteni, meg is váltottam a jegyet az első előadásra, s aztán ott ragadtam az estiig. Már nem is a film érdekelt, hanem a vetítőgép surrogása, a zongora hangja, amellyel a némafilmek elsuhanó képsorait kísérte valaki, s egyáltalán, az egész mozi hangulata. "A polgármester fia", legyintettek a jegyszedők, ha észrevettek. 

Gábor Béla mozijáról sajnos egyetlen kép sem maradt fenn...
De ezt a filmet nagy valószínűséggel mindketten látták benne: 



Később nyilván többször találkoztak, így például Zalaegerszegen és Egerváron is, ahova valamikor az 1960-as évek közepén szervezte Zalaegerszeg a híres elszármazottak találkozóját; csak éppen a technika mondott csődöt és elmaradt az esemény televíziós közvetítése...