2017. május 27., szombat

Előtte az élet...

Kincslelet!!!!

Megjelent a MOZI ÉLET című hetilap 1947. június 27-i, 26. számában.





2017. május 19., péntek

Gábor Miklós a Film Színház Muzsika címlapjain

Ma azt vesszük számba, hogy Gábor Miklós az 1957-től fennálló közkedvelt és sajnos megszüntetett Film Színház Muzsika címlapjaira mikor és milyen apropóból került fel. A képek segítségével gyors áttekintést is nyerhetünk pályájának erről a részéről.

Annyi felületes ránézésre is látható, hogy a Film Színház Muzsika szempontjából a csúcs 1957 és 1967 közti korszaka, amikor évente átlagosan 2 címlapon szerepelt, összesen 21-szer, míg 1968 és 1990 közti sokkal hosszabb időszakban  összesen 5-ször volt címlapon... Az okok messzire vezetnek és persze nem is biztos, hogy a címlapra kerülés bármilyen szempontból is objektív fokmérő. Bár azért talán jelez valamit.

Mindenesetre mi most csak gyönyörködjünk és emlékezzünk:


1957. 11 szám
Gábor Miklós és Ruttkai Éva Balatonvilágoson piheni ki az évad fáradalmait:




1957. 30. szám
A Madách Színház bemutatta Hartog: Családi ágy című kétszereplős vígjátékát. A partner Tolnay Klári:





1957. 33. szám
Az Éjfélkor című film karácsonyi bemutatója alkalmából, Bánki Zsuzsával:




1958. 36. szám
Beaumarchais: Figaro házassága című darabját próbálják a Madách Színházban: Gábor Miklós (Figaro), Tolnay Klári (grófné) és Vass Éva (Cherubin):




1958. 39. szám
Jelenet a Figaro házassága előadásából Tolnay Klárival:




1959. 1. szám
Shaw: Az ördög cimborája premierje kapcsán Dudgeon Richárd szerepében Tolnay Klárival:




1960. 23. szám
Az Igazgató és a Szomorúszemű lány (Vass Éva) A fák állva halnak meg című spanyol darabban:




1960. 53. szám
Musset: Lorenzaccio című drámájának premierje alkalmából egy montázs Ilosvay Katalinnal:




1961. 13. szám
Bemutatták az Alba Regia című filmet, főszereplői Gábor Miklós és Tatjana Szamojlova:




1961. 22. szám
A színházi évad nagy eseménye Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című drámájának ősbemutatója, Sebők Zoltán pedig színészi életének egyik legfontosabb szerepe. Partnere Váradi Hédi (Mira):
 



1961. 43. szám
Négy hónap után újabb címlap Váradi Hédivel, Gibson: Libikóka című darabjának bemutatója alkalmából:




1962. 2. szám
A Hamlet bemutatója a Madách Színházban. Ophelia szerepében Vass Éva:




1963. 6. szám
Shaw: Tanner John házassága című darabja is rendkívül sikeres előadás lett. Tanner John Gábor Miklós, Anna Vass Éva:




1964. 11. szám
Shakespeare születésének 400. évfordulója alkalmából egy írását közölte a lap:





1964. 16. szám:
A 400. évforduló jegyében szerkesztett Shakespeare-emlékszám címlapján Ophelia és Hamlet:





1964. 35. szám:
Ebben az évben harmadszor címlapon Gábor Miklós. Apropója egy nagy riport, amely már a következő nagy szerepről, Füst Milán Negyedik Henrik-jéről szól:





1965. 20. szám
Szerb Antal: Ex című vígjátékának ősbemutatója, melyben I. Sancho király szerepét játszotta. Partnere Vass Éva (Marcelle):




1966. 20. szám
Ismét egy Hamlet-címlap Vass Évával a Madách Színház moszkvai vendégszereplése kapcsán:





1966. 41. szám
Hubay Vas Ránki: Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiájának premierje. Gábor Miklós (Bálint), Vass Éva (Júlia):




1967. 1. szám
Új sorozat indul a lapban Színészarcok címmel. Gábor Miklósról Sándor Iván írt nagyszerű tanulmányt. Ez a fénykép, Fejes László felvétele, nagy valószínűséggel akkor készült, mint az 1964. 35. szám címlapja...





1967. 41. szám
Molnár Ferenc: Színház című három egyfelvonásosát mutatta be a Madách Színház, Gábor Miklós mindháromban főszerepet játszott. Ez a második, a Marsall című darab, partnere Gombos Katalin:





1970. 47. szám
Az Oidipusz király címszerepére készül:




1972. 6. szám
Csehov: Sirály című drámájának premierje kapcsán. Gábor Miklós (Trigorin), Tolnay Klári (Arkagyevna):




1974. 41. szám
Kecskeméten vendégként Fülöp királyt fogja játszani a Don Carlosban:





1975. 36. szám
Vass Évával Racine: Bereniké című tragédiáját próbálják Kecskeméten:





1977. 6. szám
Németh László VII. Gergelyének címszerepét játssza Kecskeméten. Vagy elfelejtették a szerkesztők, hogy ez a kép 1974-ben már volt címlap náluk, vagy nem volt új képük az eseményhez...




1985. 28. szám
Gábor Miklós ekkoriban kapta meg A velencei kalmár Shylock alakításáért a legjobb férfialakítás díját az V. Országos Színházi Találkozón, valószínűleg ezért kapott végre olyan hosszú idő után címlapot:




1987. 16. szám
Súlyos betegségből felépülve újra játszik. A lap interjút közölt vele ebben a számban:




1989. 14. szám
Hetvenedik születésnapján címlappal és remek anyagokkal köszöntötte a Film Színház Muzsika:




1989. 37. szám
Mrozek: Arckép című drámáját rendezi a Várszínházban:





1990. 4. szám
Az utolsó címlap...
Eörsi István Lukács Györgyről szóló, Interjú című darabjában Törőcsik Marival:



2017. május 13., szombat

Gábor Miklós a Színiakadémián 4.

Aki egyben szeretné átfutni az egész minisorozatot, itt vannak az előző részek:

1. rész
2. rész
3. rész


Most pedig térjünk rá az utolsó, hatodik vizsgaelőadásra. Ez voltaképpen két darabot jelent, amelyet egy este mutattak be. Azaz, pontosabban egy délelőttön, ugyanis a színiakadémiai vizsgaelőadások akkoriban a Nemzeti Színház színpadán kerültek színpadra, általában vasárnap délelőtt fél 11-kor. Bár a Népszava recenzense délutánt ír... De nekünk ez már annyira nem fontos, mert nem késhetünk le róla :)

Molière és Rostand egy-egy vígjátékában vizsgáztak nyilvános előadás keretében szombaton délután a Nemzeti Színházban az Országos Színművészeti Akadémia növendékei. Molière "A kényeskedők" című egyfelvonásosát és Rostand "A regényesek" című háromfelvonásos vígjátékát adták, dicséretesen jó rendezésben, gyorsan pergő előadásban, kitűnő összejátszással. Mind a két darabban megint különösen kitűnt Naszódi Sándor, Galamb György, Gábor Miklós és Gáti György. 

Ezt a kritikarészletet egyszer régen már megmutattam, de akkor nem volt hozzá képem. Most van, több is, a Délibáb színházi hetilap 1940. 20 számából. Ebből megtudhatjuk, hogy a végzős hallgatók mellett a női főszerepet az elsőéves Nizsinszky Tamara játszotta. Ő Márkus Emília unokája volt, első házasságából született lánya, Pulszky Romola és a legendás balett táncos, Vaclav Nizsinszky színi pályára készülő lánya.

Itt a teljes újságoldal ...



... és mutatom külön a lényeget:


GM és Nizsinszky Tamara

A sorozat befejezéseként pedig egy tabló-szerű kép, ugyanerről az oldalról, kinagyítva: a végzős színiakadémisták és osztályfőnökük.

Felső sor:
Gábor Miklós, Galamb György, Lehotay Árpád tanár, Hangay Márta, Vereczkei Zoltán
Alsó sor:
Ilosvay Katalin, Naszódi Sándor, Bíró Anna







2017. május 7., vasárnap

Gábor Miklós a Színiakadémián 3.

1939/40-ben járunk,  Gábor Miklós végzős hallgató...

Folytassuk az eddig megtalált hat színiakadémiai vizsgaelőadás képes áttekintését a negyedik és ötödik produkcióval (az első háromról ITT írtam).

Kis sorozatom első részében ugyan már szóltam a következő dupla előadásról, de most megteszem újra az időrend teljességének kedvéért.
1940 február vége március eleje körül egy estén mutatták be Hugo von Hofmannstahl: A balga és a halál című drámai költeményét és Schöntan verses vígjátékát, melynek címe Arany asszony (Aranyasszony formában is emlegetik).

Ezt a Népszava írta 1940. március 2-án:

Az előadások hibátlanok, gyorsan gördülők voltak és megismertettek egynéhány sok reményre jogosító színészjelölttel. Mindkét darabban nagy szerepe volt Gábor Miklósnak, aki izmos tehetségnek mutatkozott s játékáért meleg tapsokat kapott.

Képet az Aranyasszonyból tudok mutatni, a Délibáb színházi hetilap 1940. 9. számából. Ebben "Péter legény" szerepét játszotta.
Ha jobban megnézzük, itt még elírták a keresztnevét. De hamarosan megtanulják :) 




Külön kinagyítva Romváry Gertruddal


Következett A heidelbergi diákélet, egy szintén akkor már régóta nagy népszerűségnek örvendő német vígjáték. Szerzője Wilhelm Meyer-Förster. A darabot többször is megfilmesítették, később amerikai operett, majd zenés film is készült belőle The Student Prince címmel (a nagykanizsai születésű Sigmund Romberg zenéjével).

Ebben Gábor Miklós egy igazi karakterszerepet, az idős Jüttner professzort játszotta. Így értékelte az előadást a Népszava kritikusa.



Külön is ideírom, ami nekünk a legfontosabb belőle:

Most is, mint a legutóbbi vizsgaelőadáson feltűnt Gábor Miklós alakítása egy öreg tanár szerepében: mértéktartó, jól beszélő, nagyon intelligens színésznek látszik.

Akárki is volt az "r"-rel jelzett recenzens, már ebben a korai pillanatban remekül "beletrafált" Gábor Miklós színészi egyéniségének jellemzésébe...

Itt egy kép, Naszódi Sándorral a Délibáb 1940. 19. számából. Úgy tűnik, egy rajongója már akkor akadt, aki ebben a példányban ceruzával körberajzolta a fejét :)



Az előadást június 25-én a rádió is közvetítette:




Még egy előadás van hátra, legközelebb folytatom!

2017. április 30., vasárnap

Gábor Miklós a Színiakadémián 2.

Másfél éve írtam Gábor Miklósnak a színi pályára való felkészüléséről, a színművészeti akadémián eltöltött éveiről. Akkor úgy fejeztem be, hogy jó lenne a Délibáb című színházi képes folyóirat megfelelő régi számait is tanulmányozni ez ügyben, de talán majd egyszer...

Nos, ez az "egyszer" eljött, nemrégen két egész napot csücsültem a Szabó Ervin Könyvtár központi épületében és reggeltől estig a Délibáb számait lapozgattam. Találtam is több vizsgaelőadást, amelyekben Gábor Miklós szerepelt igaz, csak képeket, minimális információkkal. Nem közölt a lap pontos szereposztást, semmilyen értékelést, kritikát, csak képriport-szerűen számolt be az előadásokról. Ráadásul, bár lefényképeztem a megfelelő oldalakat, a képek nem sikerültek túl jól. Egyrészt, mert ezek az újságokat féléves, ritkábban negyedéves vaskos kötetekbe kötötték, s emiatt bizony a lapoknak a gerinc felőli oldala nagyon rosszul látszik a képeken. Egy fokkal jobbak lehettek volna szkenneléssel, de csak egy fokkal, mert maguk a képek élesebbek lennének, de a belső oldalaik úgy is eldeformálódtak volna. 
Hát mindegy, ezzel kell beérnünk.

Az előző alkalommal két vizsgaelőadásról tudtam szót ejteni, a Délibáb-számok átnézése után viszont ma már összesen hat olyan előadást tudok regisztrálni, amelyekben Gábor Miklós játszott. Sajnos, nagyrészt nem tudom, hogy milyen szerepeket, mert maguk a darabok is jórészt ismeretlenek Mindenesetre amit eddig sikerült kiderítenem, azt most itt elkezdem összefoglalni és a képeket is megmutatom.

A megtalált első vizsgaelőadásról 1939. évi 51. számában adott hírt a Délibáb, tehát valamikor karácsony előtt mutathatták be. Ez Henry Kistemaeckers: Az ösztön című drámája volt. A flamand szerző darabját Ábrányi Emil fordításában 1906-ban játszotta Magyarországon először a Nemzeti Színház Márkus Emília és Ódry Árpád főszereplésével. Szerelmi háromszög történet, féltékenységi dráma, amelyben egy orvos végül is megmenti felesége halálosan megsebesült szeretőjének életét. Az 1939-es színiakadémiai vizsgaelőadás szereplői voltak Gábor Miklóson kívül: Romváry Gertrud, Naszódy Sándor, Gáti György, Hangay Márta, Hegedűs Éva  ám, hogy Gábor Miklós melyik szerepet játszotta, egyelőre nem állapítható meg.
Nézzük a képeket, először a teljes újságoldalt, utána Gábor Miklóst és partnerét, kinagyítva:



GM, Romváry Gertrúd


Következett Gárdonyi Géza: Falusi verebek című színdarabjának előadása, melyről 1939. évi 52. számában közölt képeket a Délibáb; tehát ez is december körül kerülhetett színpadra. Magát a darabot most is a Nemzeti Színház repertoárjából vették, ott volt az ősbemutató 1909-ben és játszották 1927-ben is. A képek alapján úgy sejtem, Gábor Miklós a "Kapitány" kisebb szerepét játszotta. Akit érdekel a darab, ITT elolvashatja. 

Képek:

GM, Ilosvay Katalin Vereczkey Zoltán, Hegedűs Éva, Szakáts István

1940. január-február körül mutathatták be vizsgaelőadásként Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabját. Ez már ismerősebb számunkra. Gábor Miklós a kép szerint a Mircse nevű cigányprímást játszotta benne, ami egy kicsi karakterszerep. Viszont könnyen lehet, hogy ennek alapján kapta meg korai filmszerepét, Peti cigányt az 1941-ben bemutatott, Szigligeti Ede népszínművéből készült "A cigány" című filmben.



Naszódy Sándor, Sallay Kornélia, GM

Legközelebb innét folytatjuk, még három színiakadémiai vizsgaelőadás van hátra.



2017. április 19., szerda

Gábor Miklós-díj 2017: Pál András

Megvan a legújabb díjazott!

Április 17-én a Radnóti Színház Téli rege előadása után vehette át a Gábor Miklós-díjat PÁL ANDRÁS az ebben az előadásban nyújtott alakításáért. Leontes szerepét formálta meg, akit szinte őrületbe kerget a féltékenység. Amúgy a szerepet egykor Gábor Miklós is játszotta Kecskeméten...



A díjat Ascher Tamás nyújtotta át, ő most a díj kuratóriumának elnöke. Másfél évtizedig Koltai Tamás volt az elnök, aki 2015 nyarán váratlanul hunyt el. A kuratórium további tagjai, a pontos dokumentálás kedvéért: Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő-műfordító, Spiró György író és Stuber Andrea színikritikus.

Pál András fiatal, 35 éves színművész. A klasszikus kaposvári "fészek" neveltje, az első színészosztályban Babarczy László növendékeként végzett. Pályáját a pécsi színházban kezdte 2006-ban. 2010-ben szerződött Budapestre. Először a Pesti Magyar Színházban játszott, 2013 óta pedig a Radnóti Színház tagja.



Megnézhetünk vele egy hosszabb beszélgetést, ami 2014 nyarán készült, közben belekukkanthatunk több előadásba is:


Így, a lezser beszélgetésben is érzékelhető nagyon kellemes orgánuma; remélem, egyszer színpadon is hallhatom :)

Szakmai életének nem a Gábor Miklós-díj az első elismerése: nyert már Junior Príma-díjat, két alkalommal volt POSZT-díjazott, kapott díjat a Vidéki Színházak Fesztiválján, a Radnóti Színházban pedig egymás után háromszor is az évad legjobb színésze lett.

Tanít a Pesti Magyar Színház színiakadémiáján, és dolgozik egy konfliktuskezelő tréningben is, ahol eljátssza a nehezen kezelhető ügyfeleket, rosszul kommunikáló embereket... Ha ideje engedi, kosárlabdázik és dobol :) 

ITT egy friss interjút olvashatunk vele, hogy kiegészítsük a televíziós beszélgetést. EZ ITT pedig a Radnóti Színház honlapján az ő oldala. Végignézhetjük máris impozáns szereplistáját, a díjak között pedig már a tegnap kapott elismerés is ott van, igazán gyors volt a színház :) Az oldal ugródeszka-szerűen működik, mert például a "Sajtó"-ra kattintva fontos interjúkat találhatunk. Például EZT, ahol Pál András rendkívül érdekes és fontos dolgokat mond éppen Leontes alakjáról.

A Téli regét másfél hónapja mutatta be a Radnóti Színház, ITT az előadás stáblistája. Ha megnyitjuk, több kisebb anyagot megnézhetünk kedvcsinálóul, de az egyiket külön is ide másolom, ezzel fejezzük be a mai posztot. És egy nagy gratulációval!!!!


A fényképek forrása a színház.org

2017. április 3., hétfő

Gábor Miklós-díj

Gábor Miklós 1998. július 2-án hunyt el. 2000-ben Vass Éva felesége, és gyakori színpadi partnere Shakespeare darabjaiban is , megalapította a Gábor Miklós-díjat, az évad legjobb Shakespeare-alakításának díjazására.


A bronzplakett Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása:  egyik oldalán Shakespeare, másik oldalán Gábor Miklós arcképe látható.





A díj odaítéléséről szakmai kuratórium dönt, amelynek elnöke Koltai Tamás volt, 2015 nyarán tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig; tagjai Ascher Tamás, Meczner János és Spiró György.

Az elismerést Gábor Miklós április 7-i születési évfordulóján, vagy egy ahhoz közeli időpontban a színpadon, előadás után szokták átadni.

A 2009-es díjátadás: Szegezdi Róbert és Koltai Tamás (forrás. zaol.hu)

Mivel közeledik erősen április hetedike, nézzük meg együtt, hogy lassan két évtizedes története során eddig kik, mely színházak tagjai vehették át a díjat, és milyen Shakespeare-alakításukért. Mint majd látni fogjuk, nem osztják ki kötelezően minden színiévadban, hanem csak akkor, ha igazán kiváló színpadi teljesítményt ismerhetnek el. Eddig összesen két alkalommal, 2003-ban és 2010-ben történt meg, hogy a kuratórium nem talált kitüntetésre méltó Shakespeare-alakítást. Nem is rossz arány ez :)



2000
László Zsolt
A velencei kalmár / Antonio
Merlin Színház
2001
Varga Zsuzsa
Vízkereszt / Viola
Kaposvári Csiky Gergely Színház
2002
Herceg Zsolt
Szentivánéji álom / Puck
Britten operájának prózai szerepéért
Szegedi Nemzeti Színház
2004
Blaskó Péter
Titus Andronicus / címszerep
 Gyulai Várszínház
2005
Kulka János
III. Richárd / címszerep
 Nemzeti Színház
2006
Balázs Zoltán
Hamlet / címszerep
Bárka Színház
2007
Pogány Judit
Vízkereszt vagy bánom is én... / Bolond
Örkény Színház
2008
Hajduk Károly
Macbeth / címszerep
Katona József Színház
2009
Szegezdi Róbert
Hamlet / Claudius
Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház
2011
Hatházi András
Mértéket mértékkel [Szeget szeggel] / Herceg és Pompeius kettős szerepe
Kolozsvári Állami Magyar Színház
2012
Rába Roland
Hamlet / Polonius
Nemzeti Színház
2013
Gálffi László
Vihar / Prospero
Örkény Színház
2014
Cserhalmi György
Lear király / címszerep
Székesfehérvári Vörösmarty Színház
2015
Hegedűs D. Géza
Julius Caesar / címszerep
Vígszínház
2016
Bajomi Nagy György
Hamlet / címszerep
Szombathelyi Weöres Sándor Színház


Kíváncsian várjuk az idei döntést!