Gábor Miklós, az író 3.

Folytassuk Gábor Miklós önálló köteteinek számbavételét:

1990

KOS A MÉRLEGEN
Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1990. 364 oldal + 28 tábla (fekete-fehér fotók)
A borítón Szász Endre rajza Gábor Miklósról:

 Fülszöveg:

Gábor Miklóst nem kell bemutatnunk - egyik legjobb és talán legnépszerűbb, ragyogó intellektusú színművészünk. Zseniális örökkamasz - mint ő is írja: valahogy mindig, minden szerepében kócos marad. Mintegy százötven szerepet játszott, több könyvet írt. Új kötete színházról, előadásokról, szerepértelmezésekről, társulatokról és persze Gábor Miklósról szól.

   Vissza-visszatérő témája Shakespeare és a Shakespeare-szerepek. Mindenekelőtt a Hamlet. Ezerféleképpen elemzi, s a konklúzió, ahova eljutott, legalábbis evidensnek tűnik: "Hamlet 'titka' nem a zseni, hanem annak az embernek a titka, akibe szerelmesek vagyunk."

  "Óriási állatkert ez a drámai oeuvre" - mondja tiszteletlen pontossággal Shakespeare színházi népéről. "Engem Shakespeare clownjai, ezek a rögszerűen nehéz, szinte a tragikus határán álló alakok Beckett és Ionesco alakjaira emlékeztetnek. Bemondásaikkal, monoton bohóctréfáikkal a fizikai és szellemi lét végső, földhözragadt nyomorát képviselik."

És mégis: "Engem Shakespeare-ban az izgat, hogy lehet túljutni Becketten. Most örüljek, hogy sehogy?!" Brookék előadásai felkavarják, megrázzák és kétségbeejtik. "Kegyetlen színház? Ügyes, sőt használható jelszó. De igénytelenül egyértelmű."

Az Oszlopos Simeon. Találkozás Sarkadival. Találkozás a lélek mélyével, a maga démonaival. "Megértem, hogy Sarkadi megijedt a maga sötét röhögésétől. Ő is érezte, hogy az emberekre vigyázni kell. De szeretném megmondani szegénynek - könnyel és haraggal képtelen sorsa miatt - hogy én a Simeon olvasása után úgy éreztem, megtisztultam."

    Szerelmeslevél Bajor Gizihez, aki mindvégig olyan kifinomultan élvezte a színpadi csókot. "Mi pedig azokban az években elárultuk, el akartuk árulni Gizit... Könnyű ma már őszintén szeretni őt. Már nem él."

Szerep és színész. "Mint csigának a háza, nélküle mi marad? Eby darab alaktalan és visszataszító - bár talán szánalmas - meztelenség... a csiga azért csiga, hogy házat termeljen."

    Sikerek mellett kudarcok, talán bukás is... Vagy ellenkezőleg: új utak, tartományok meghódítása? "A gondolatszabadság valóban gondolatszabadság, bármi eszembe juthat, és el is kell fogadnom minden ötlet kihívását. Hogy ne gondoljam, az nem lehet. Nem félhetek a saját gondolataimtól."

"Kedves Jóska!" "Kedves Miklós!" Távozás Vass Évával Pestről. A kecskeméti színház. Találkozás Ruszt Józseffel.

"Nyugtatókat szedek, de még így is nehezen alszom. Szüntelenül a Henriken jár az eszem, de ez nem jó." A rendező naplója: a régi nagy szerepet, Füst Milán Henrik király-át rendezi a budai Várszínházban. Rengeteg munka, görcsös erőfeszítés után: siker, a nyugalom perce. "Íme elkezdődik egy színház..."

    "Ezek az írások - írja Gábor Miklós könve előszavában - csak magukért felelnek. Mondatonként." Ezek a megrendítően őszinte írások - ígérjük az olvasónak - az olvasás - és a színház! - nagyszerű szellemi kalandjával ajándékoznak meg. Egészében is, mondatonként is.

                                                                              1995

EGY CSINOS ZSENI
Bp. Magvető, 1995. 282 oldal. A kötetben szereplő illusztrációk a szerző 1954-es rajzai

Ismertetőszöveg a borító hátoldalán:

A jó könyveket nem várja taps, zajos siker. De ha egy színész könyve? És ilyen jó? Ha színházról, szerelemről, politikáról, sikerről és bukásról, az élet örömeiről és szégyeneiről így tud írni? Ilyen szenvedélyesen, okosan, ironikusan és bátran? Ez nem egyszerűen egy nagy színész naplója - ez egy jó könyv. De mert nagy színész írta, tapsot érdemelne. Igazi, zajos, színházi sikert.

Fülszöveg:

"... a könyveim is elárulják, hogy nagyon is földhözragadt vagyok, hogy az életről semmit nem tudok, nem is mondok semmit, csak amit átéltem, amit végigcsináltam. Igaz, van egy barátom, aki szerint olyan vagyok, mint viharban a tengerész: csapkodnak körülöttem a hullámok meg az istennyila, de közben időnként feltűnik a pofám, és azt mondom: 'Itt rend van!' És hozzátette: 'És, rend is van!' Akik azt mondják, hogy benne vannak az életben, rendszerint nem tudnak úszni, átcsapnak a fejük felett a hullámok, a szájuk, az orruk tele a tenger sós ízeivel, és azt hiszik, hogy a tenger arra való, hogy az ember nyelje, nem pedig arra, hogy ússzon vagy halásszon benne."

"Az ember fiatalkorában azért választja a színpadot, mert szép akar lenni. És az ember még vén fejjel is szeretne egyszer-egyszer szép lenni. Persze a színház a képzeleté elsősorban. Nem az igazán szépek lesznek a szerelmes színészek és a szexkirálynők, hanem azok, akik el tudják képzelni és hinni magukról, hogy szépek."

"... hajlok arra, hogy a bohócokat jobban szeressem, mint a drámai színészeket. Jobban irigylem őket."

"... én se a pályámon, se a politikában nem találok olyan társulatot, hogy szenvedéllyel, odaadással tudnék hozzá csatlakozni. Elég baj, de elvégre az én koromban? Legjobban talán a szövegszerkesztőm érdemel most. Ma is vezetek naplót, ha nem is úgy, mint régen. Ez a napló, ez a sok oldal úgy sorakozik a polcaimon, mint a nyersanyag, amivel dolgozhatok, amivel dolgoznom kell."

"Itt állok egy óriási tömegű szöveggel, jó pár kosárnyi mondattal, amelynek meg kell találnom a nyitját. A szövegszerkesztő csodálatos masina, szabadon elválaszthatok, egyesíthetek, átalakíthatok szövegeket, egyik mondat magyarázza a másikat, évek távolán át is, remek foglalkozás. És végül a személyessége teljesen elvész, az ember élete puszta szöveggé válik."

(Részletek a Beszélőben 1994-ben megjelent interjúból)

                                                                                   1997

SÁNTA SZABADSÁG
Bp. Magvető. 1997. 579 oldal

Ismertetőszöveg a borító hátoldalán:

Az Egy csinos zseni, Gábor Miklós 1954-es naplóiból írott könyve az elmúlt év egyik legnagyobb sikere lett. Most itt a folytatás: 1955, 1956, 1957 - három, reményekkel, a szabadság mámorával és a bukás tragédiájával terhes és teljes év története.

Különleges könyv - az író könyve a színészről, aki mindig, minden porcikájában érzi, hogy a legnagyobb bukás után is játszani kell. Hogy játszani akar.

Fülszöveg 1. [Részlet a könyvből]

"De hisz a Rómeót levettük a műsorról, az előadás szétzüllött, a díszletek szakadozottak, rokkantak voltak már, aztán meg mindenki érezte, hogy nem így kellene ezt már játszani. Saskia megnézte a talán utolsó előadást, és azt mondta, hogy nagyon szép volt, mint egy mély húron szóló, fájdalmas zene - valami ilyesmit mondott, de vigyázzak, figyelmeztetett -, mert már a határán járok annak, hogy ne legyek már Rómeó, hanem sápadt arcommal, sötétre festett szememmel egy Rómeónál keserűbb, sötétebb valaki. Na már most: éppen ezen az előadáson éreztem meg, hog már nem Rómeó az én szerepem, hanem mondjuk a Hamlet, hogy az eltelt év alatt fiúból férfivá lettem, megváltoztam. - Veszélyes, ha az ember rámegy a saját szexepiljére - mondta Saskia az én Rómeómról még ezt is. - Én is azt hittem, hogy már a csúcson vagyok, hogy már mindent tudok - mondta -, de most már azt is tudom, hogy holnap is lesz nap. Szerényebb lettem."

Fülszöveg 2. [Részlet a könyvből]

"Az asztalról leesik egy könyv. Mindenütt másutt udvariasan felvenném - most nem mozdulok, hagyom, hogy a főhadnagy előmásszon az asztal mögül, és lehajoljon érte. (Saskia meséli később, hogy az ő kihallgatása alatt egy tollszár esett le, de ő felvette. Tudniillik másutt férfitársaságban semmi esetre se vette volna fel. Reflexeink nem működtek természetesen.) Keresztbe vetem a lábam, épp, amikor a pasas lehajol, és akkor látom, hogy feltűnően tarka, piros meg zöld, imperialista zokni van rajtam. Alig tudom megállni, hogy székem alá ne húzzam szerényen a lábam, aztán csak azért is otthagyom, szem előtt. Milyen primitív ez az egész! Itt dől el minden, ezekben a poros szobákban meg tömlöcökben."

2003

NYOMOZOK MAGAM UTÁN
Naplók
A kötetet Vass Éva szíves közreműködésével sajtó alá rendezte és az utószót írta Kelecsényi László
Bp. Palatinus, 2003. 309 oldal. Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Ismertetőszöveg a borító hátoldalán:

A naplóíró Gábor Miklós hagyatéka rejteget még meglepetéseket.

Miért hagyta ott régi sikerei színterét, a pesti Madách Színházat és szegődött el a kecskeméti társulathoz?

Miért lett botrányszagú Shakespeare A velencei kalmár című drámájának várszínházi előadása?

Mekkora szerepe lehetett hosszas betegeskedésében az őt ért támadásoknak?

Mi újat hozott a politikai rendszerváltás a színész életében?

A több ezer oldalas naplójegyzetekből készült válogatás az életét folyton újragondoló, régi cselekedeteit elemző, remek tollú írót állítja elénk. A Nyomozok magam után méltó folytatása a színész életében megjelent korábbi köteteknek (Egy csinos zseni, Sánta szabadság).

A könyv az öt éve elhunyt Gábor Miklós emléke előtt tiszteleg.

Az előző, és a mai részben is a könyvborítók képeinek forrása az antikvarium.hu weboldal. Ott ezek a könyvek nagyrészt meg is rendelhetők, ha valaki most szeretné beszerezni őket.

Gábor Miklós, az író 2.

A múltkori bevezető után ma Gábor Miklós önálló könyveit kezdem sorban megmutatni, megjelenésük ideje szerint. Rögzítem a legfontosabb könyvészeti adatokat, idemásolom a borítókat és begépelem a fülszövegeket. Hogy ne legyen egyszerre túl sok az olvasnivaló, az anyagot két részre bontom, így a későbbi kötetek legközelebb következnek.

1963

TOLLAL
Naplójegyzetek
Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1963. 295 oldal, 24 tábla (fekete-fehér fotók)
A borítón Gábor Miklós egyik grafikája Hamletről:

Fülszöveg:

"Ezeknek a jegyzeteknek főszereplője tulajdonképpen Shakespeare, életem egyik legnagyobb, legállandóbb élménye. Ő mutatta meg nekem legvilágosabban, mit jelenthet a művészet egy ember - általában az emberek életében" - írja Gábor Miklós mintegy összefoglalásnak és bevezetőnek. Valóban, ezeknek a naplójegyzeteknek a vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színészi felkészülés legrejtettebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

1968

TOLLAL
Naplójegyzetek
2. átdolgozott és bővített kiadás
Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1968. 326 oldal, fekete-fehér fotókkal
A borítón ugyanaz a grafika, mint az első kiadásban
 
Fülszöveg:

A Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet; gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel.

E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színészi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

1972

A SZÍNÉSZ ÁRNYÉKA
Gábor Miklós műhelyében
Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1972. 316 oldal, 16 tábla (fekete-fehér fotók)
Megjelent a Műhely című sorozatban

Fülszöveg 1.

A nagy szerep magába zárja a színészt: ha Gábor Miklósra gondolunk, a Hamletre gondolunk. Pedig a Hamlet csak egyik csúcspontja ennek a színészi pályának. Hiszen Gábor nem egyoldalúan tragikus színész. Remek, felszabadult komédiázó kedvvel játszott a legkülönbözőbb fajsúlyú vígjátékokban is Eduardo De Filippo Vannak még kísértetek című burleszkjétől Szerb Antal Ex-én, és Molnár Ferenc egyfelvonásosain át a fanyar Shaw-alakításokig és az Ahogy tetszik már-már tragikus méla Jacques-jáig. Sőt éppen a komédiázó kedv varázsolta sokarcúvá, dinamikusan feszültté Hamletjét és a többi Hamlet-szabású szerepet. Gábor Miklós majdnem mindig olyan hősöket alakít, akiknek létét szertefeszítik az ellentétes indulatok, akik a diadalmas jókedvből szempillantás alatt hullanak a legmélyebb kétségbeesésbe. Az elkeseredett szenvedélyt hűvös úriember-külsővel takaró Metellust Füst Milán Catullus-ából, a finom, hideg, csak belülről lobogó Robespierre-t Büchner klasszikus tragédiájából, a Danton halálá-ból. És a nagy királyok sorát, akiknek alakjához "a hatalmas, szörnyűséges hozzátartozik", de a magány is, a fenség magánya és a zsarnok magánya, a fenség szédülete, a zuhanás szédülete, bukás "akár a semmibe": Richárdot, Oidipuszt és Henriket. Meg azt, aki királyoknál bőkezűbben dobja oda a nihilnek az egész világot és saját magát, az önpusztítás iszonyú szentjét, Kis Jánost, korunk Oszlopos Simeonját.

Gábor Miklós 1919-ben született. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Madách Színházhoz, majd a Nemzeti Színházhoz szerződik. 1954 óta a Madách Színház művésze. Jelentősebb szerepei, a fent említetteken kívül: Hlesztakov (Gogol: A revizor), Trench (Shaw: Szerelmi házasság), Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem), Ruy Blas (Hugo: A királyasszony lovagja), Musset: Lorenzaccio, Bicska Maxi (Brecht: Koldusopera), George (Albee: Nem félünk a farkastól). Egyik legkorábbi sikerét a Valahol Európában című filmben aratta. Azóta számos film főszereplője volt. Kossuth-díjas, kiváló művész. Első könyve, a Tollal 1963-ban jelent meg. 

Fülszöveg 2.

"Nem a csupasz arc az igazság, hanem a maszk: az idegen isten a lelkünk mélyén. Nem a vallomás, csak a maszk képes valóban nevén nevezni a dolgokat. Nem érzelem, nem intelligencia, csak a mimikri, az 'úgy teszek, mintha': ez teszi a színjátszást filozófiává."

A tömören megfogalmazott színészparadoxon - minden művészet alapvető paradoxona - kulcsmondat Gábor Miklós könyvében. De könyvének mégsem a maszk a témája, nem is a színészet. Gábor Miklós kötetlenül és közvetlenül, tárgyi meghatározók nélkül önmagáról vall. A személyiségnek arról a mélyrétegéről, ahol drámaian összecsapnak emberi adottságok és külső élmények, hogy az összecsapásból kiforrjon, kisugározzon mindaz, amit az ember a világnak adhat: gondolat, érzés, tett - és alakítás. A léleknek ebben a mélységében az események csak jelképek. Különleges önéletrajzában Gábor Miklós zárójelbe teszi a történést és az időt; A színész árnyéka egyetlen lírai vallomás. Egyanyagú: legszemélyesebb részletei is a színészetre vonatkoznak, és a tárgyilagos szerepelemzésekben is érezni a kegyetlen kitárulkozást. Hiszen ugyanarra - a teljes azonosulás és a kívülálló figyelem együttes jelenlétére - van szüksége írónak és színésznek, ha játszik. ha szerepeiről ír, ha megfigyeléseit rögzíti vagy önmagáról szól. Önmagáról; az előadás után, letéve a színpadi királyok koronáját, a színpad magányából visszazárkózik naplója magányába, hogy az írás erejénél fogva ismét vérrel töltse meg, akinek a színpadi hősök elszívták húsát és vérét: a színész árnyékát - önmagát.

1976

KICSI-VILÁG-HÁBORÚ
Napló, huszonöt évesen
Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1976. 171 oldal. A szerző rajzaival

Fülszöveg 1.

Gábor Miklóst nem elégítette ki, hogy színész. Meg akarta mutatni "a színész árnyékát" is: önmagát, aki testét, mimikáját, szenvedélyeit, mindazt, ami látszik, szerepeinek adta oda. Az esszéista megfeleléseket keres tárgya és szubjektuma között; kinek lehet jobb esélye erre, mint a színész-esszéistának, aki a maga alakította szerepeket elemezheti. Gábor Miklós izgalmasan okos szereptanulmányai intim közlendőit takarják, a mellékesnek látszó személyes megjegyzésekben viszont színpadi vérrokonairól, Hamletről, Büchner Robespierre-jéről, Sarkadi Kis Jánosáról mond gondolatpattintó igazságokat. A színészet az író Gábor Miklós számára elsősorban téma, közvetítő anyag; mint színész megtehette, hogy áttételek nélkül szóljon önmagáról, és naplójegyzeteivel bevilágítsa a léleknek azokat a tájait is, amelyeket hivatásos író, prózában, csak képzelt alakjai lelkébe plántálva mutathat meg.

Gábor Miklós 1919-ben született. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Madách Színházhoz, majd a Nemzeti Színházhoz szerződik. 1964-től a Madách Színház tagja. Jelentősebb szerepei: Jago, Romeo, Hamlet, III. Richárd, Moliere Don Juanja, Alceste-je, Gogol Hlesztakovja, Musset Lorenzacció-ja, Brecht Bicska Maxi-ja, Füst Milán IV. Henrik-e, Metellus-a, Sarkadi Sebők Zoltán-ja, Kis János-a. Egyik legkorábbi sikerét a Valahol Európában című filmben aratta. Azóta számos film főszereplője volt. Kossuth-díjas, kiváló művész. A kecskeméti Katona József Színház tagja; itt Schiller Don Carlos-ának Fülöp királyát, Racine Bereniké-jének Antiochusát játszotta. Művei: Tollal, 1963, 1968, A színész árnyéka, 1972; Fejegyzések Alceste-ről, 1975

Fülszöveg 2.

A második világháborúról könyvtárnyi könyvet írtak magyarul is. Megírták a háborúba hajszolt ország tragédiáját, a doni front és a táborok szenvedéseit. Megírták a partizánokat, az ellenállókat és a katonát, aki tapasztalatai súlya alatt szembefordul a fasizmussal. De nem írták meg a sokakat, a háború muszáj-katonáit, akik meggyőződésük, akaratuk ellenére tehetetlenül sodródtak a bomló seregek zűrzavarában.

    A kezdő színész 1944 kora őszén kerül ki a frontra. Mint katonáskodásra kényszerített művész a németeket érzi ellenségének, a szovjet csapatokat reménybeli felszabadítónak, ám szégyenkezve vallja be, hogy nem gyűlöli annyira a németeket, mint amennyire fél tőlük; és ahhoz képest, hogy elvben az ő oldalukon áll, eléggé fél az oroszoktól is. Meglepetten kell tapasztalnia, hogy a háború gyakorlatában az elvek szolgálata távolról sem olyan egyszerű, ahogy a naplóírás magányában elgondolta. A második világháború entellektüel-Svejkjeként téblábol a frontok között, nőkről képzeleg és önmagát analizálja. Helyzete kivételes, hiszen nyilván kevesen voltak, akik ilyen gonddal és ennyire kívülről szemlélték önmagukat még életveszélyben is. De amit átélt, azt vele együtt élték át társai, az akkori huszonévesek, mai középkorúak. Így az eseményekkel egyidőben írt (utólag csak tömörített és kommentált) napló egy kicsit Magyarország furcsa háborújának és a történlembe sodródott ifjúságnak a regénye lett.

Gábor Miklós, az író 1.

Olvasóimban, de bennem is felmerült, hogy a korábbi sokrészes kronológia egyik kiegészítéseként lajstromba vegyem Gábor Miklós könyveit: első lépésben saját, önálló köteteit, aztán írásait más könyvekben, antológiákban és írásait folyóiratokban. Ezt majd ki fogja egészíteni egy kutatás, amelyben szeretném, amennyire lehet, átfogni a róla szóló könyveket, írásokat.

Mielőtt a könnyebbik részét, saját könyveinek számbavételét elkezdeném, hangolódjunk rá a témára. Gábor Miklós első önálló kötete, TOLLAL címmel, 1963-ban látott napvilágot. Ennek kapcsán készült vele egy interjú a Film Színház Muzsikában (megjelent a 18. számban). Igaz, ez nem annyira az írásnak az életében betöltött szerepéről szól, hanem könyve alapjául szolgáló naplója segítségével mintegy végigfut a beszélgetés egész addigi pályáján. Elsőként ezt olvassuk el:

Hivatkozás

Többször megtörtént, mindkét blogom esetében, hogy általam írt és kikutatott adatokat, képeket úgy használtak fel újra, hogy nem közölték a forrást - magyarul: ellopták az én szellemi tulajdonomat. Megtörtént ez a Gábor Miklós-blog történetében profi színházi honlappal is, akiknek írtam, hogy legyenek kedvesek hivatkozni a blogomra, mint forrásra, de még csak válaszra sem méltattak...

Hogy is van ez?

Egy blog persze nem doktori disszertáció, de mégiscsak szellemi tulajdona annak, aki írja. Természetesen én magam is többnyire veszem valahonnét az adatokat, képeket, hiszen, ha csak nem verset vagy más szépprózát ír az ember, valahonnét, és ez többnyire sok és különböző forrást jelent, muszáj tájékozódnia, anyagot gyűjtenie.  Ez az anyaggyűjtés az esetek nagy részében sokkal nagyobb munka és sokkal több időt vesz igénybe, mint egy posztnak a megírása. Számtalan esetben egy-egy adat vagy kép kedvéért el is kellett utaznom erre-arra, mert ami érdekelt, azt csak a helyszíneken tudtam kikutatni. Ha Gábor Miklósnál maradunk, akkor az ő nyomában elmentem több napra Székesfehérvárra, Balassagyarmatra, Győrbe, többször szülővárosába, Zalaegerszegre, és természetesen Budapestre, ahol jócskán kutatgattam a Szabó Ervin és a Széchenyi Könyvtárban. És még mindig kell folytatnom látogatásaimat ezekbe a nagy könyvtárakba, bőven van még csak ott átnézhető anyag, amit még könyvtárközi kölcsönzéssel sem lehet megkérni. Természetesen aminek lehetett, annak a kanizsai könyvtárban néztem és nézek utána, de az is sok idő és munka.

Ezek után az ember a begyűjtött anyagokat csoportosítja, értelmezi, átgondolja, és rövidebb-hosszabb írásokat alkot belőlük, amiket nyilvánosságra hoz a blogjában. És akkor időnként azt tapasztalja, hogy kutatásának, munkájának eredményét simán ellopják.

Tévedés ne essék, annak én nagyon örülök, ha olvassák a blogjaimat, különösen, ha szakmai szervezet vagy honlap teszi ezt. Voltaképpen az is rang, ha az embertől így ellopnak valamit, de az a fair, ha ők is közlik, hogy ezt az adatot, leírást vagy képet hol találták, azaz a blogom linkjét vagy nevét.

GM: Tollal c. könyvéből Féner Tamás fotója

Ezt a gyakorlatot szinte most tapasztaltam először egy blogger-kollégától. "Ritkán látható történelem" címmel rengeteg érdekes dologgal foglalkozik a legkülönfélébb területekről. Pár nappal ezelőtt feltett posztja Gábor Miklós Hamlet-alakításáról szól. Nem túl mélyen, csak az esemény szintjén, de ezt nem elmarasztalásképpen mondom, hiszen az ő blogjának más a célja - inkább örülök, hogy bevette ezt is nagyon érdekes témái közé. De a lényeg, amiért ezt az egész szösszenetet megírtam, az, hogy posztja végén ott vannak az általa felhasznált források linkjei, így az én blogomé is. Annak külön is nagyon örülök, hogy odalinkelte a YouTube-on található Hamlet-videót és buzdítja a látogatóját, hogy a téma kapcsán olvassa el Gábor Miklós: Tollal című könyvét.

Így kell ezt csinálni!!

Bár a szövegbe belinkeltem blogja főoldalát és a Hamlet-posztot is, itt is megteszem újra:

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/08/24/hamlet_gabor_miklos

Tartalomjegyzék a kronológiához

Ma újat nem mutatok, viszont készítek egy tartalomjegyzéket a sokrészes kronológiához. Igaz, a blog felületének jobb oldalán található tárgyszavak segítségével visszakereshetők a bármilyen témával kapcsolatban írt régebbi bejegyzések. De úgy tapasztaltam, hogy különösen hosszabb sorozatok esetében, amikor nem is mindig egymás után tettem közzé a friss részeket, hanem közben foglalkoztam más témákkal is, a tárgyszavak, vagy ahogy a rendszer nevezi, "címkék" segítsége mellett is nagyon praktikus egy ilyen összefoglaló tartalomjegyzék.

Pályája egyik következménye, hogy szülővárosában már utcája is van :)

Egy kicsit magamnak is csinálom, saját további munkám megkönnyítésére. Innét könnyebben tudom ellenőrizni, milyen témákkal, alakításokkal foglalkoztam már és melyekkel nem. Bár a blog már negyedik évébe lépett, mégis rettentően kevés szerepére került sor eddig, pedig legalább hetente írom. Úgyhogy sokáig kell élnem, hogy amennyire képes vagyok rá, teljes pályafutását fel tudjam dolgozni :)
Ez persze azért is van, mert nem kizárólag a szerepeiről írok, hanem más vonatkozásokról is; az egyes szerepek közül pedig egy-egy fontos előadással vagy filmmel kiemelten sokat foglalkoztam. Ezek közül az egyik természetesen a Hamlet, a másik pedig a Rettenetes szülők két változata. Ez utóbbi darab esetében abban a megtiszteltetésben lehetett részem nekem is és az olvasóknak is, hogy a filmváltozat rendezője írta meg a forgatással és bemutatással kapcsolatos emlékeit...

Akkor kezdem:

1. rész: 1940-1946

2. rész: 1947-1950

3. rész: 1951-1954

4. rész: 1954-1957

5. rész: 1958-1961

6. rész: 1962-1965

7.rész: 1966-1968

8. rész: 1969-1974

9. rész: 1974-1978

10. rész: 1978-1988

11. rész: 1989-1998

De, hogy élmény is legyen ebben az inkább adminisztratív bejegyzésben, ide másolom Gábor Miklós egyik különleges televíziós szerepének hozzáférését. Egyszer régen ugyan már ajánlottam a Sarkadi Imre drámatöredékéből készült feldolgozást, de nem fog megártani, újra ezt teszem :)

Gábor Miklós kronológia 1989-1998

Eljutottunk Gábor Miklós életének és pályájának utolsó évtizedéhez.

Film Színház Muzsika 1996. 1.

 

1989

1989. szeptember 27. Nemzeti Színház  RENDEZÉS

Az arckép

Írta: Slawomir Mrozek. Rend.: GM

Főszereplők: Haumann Péter, Vass Éva, Andorai Péter, Sára Bernadett, Götz Anna

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1990

1990. január 6. Játékszín
Az interjú
Írta: Eörsy István. Rend.: Babarczy László
Főszereplők: GM, Koltai Róbert, Törőcsik Mari, Básti Juli, Egri Kati
Szerepneve: Lukács György

Olvasnivaló a blogban:

Gábor Miklós mint Lukács György
Hogyan születik a figura?
Lukács György, harmadszor

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1990. december 6. Várszínház  RENDEZÉS IS
Sosem lehet tudni
Írta: G. B. Shaw. Rend.: GM
Főszereplők: Vass Éva, Cseke Péter, Kováts Adél, Molnár Zsuzsa, Reviczky Gábor, Agárdi Gábor
Szerepneve: Crampton

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1991

1991. február 8. Vígszínház
A Bernhardi-ügy
Írta: Artur Schnitzler. Rend.: Babarczy László
Főszereplők: GM, Hegedűs D. Géza, Mádi Szabó Gábor, Harkányi Endre, Balázs Péter, Lukács Sándor
Szerepneve: Dr. Bernhardi

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1991. október 7. Független Színpad
Dybuk
Írta: Shalom An-ski. Rend.: Ruszt József
Főszereplők: Juhász Károly, Olasz Ági, Kalocsay Miklós, Kaszás Géza, Bagó Bertalan, Vass Éva, GM
Szerepneve: Reb Aszriel, a miropoli csodarabbi

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1992

1992. január 15. Független Színpad  RENDEZÉS
Oidipusz király
Írta: Szophoklész. Rend.: GM
Főszereplők: Kaszás Géza, Vass Éva, Németh Gábor, Kocsó Gábor, Bagó Bertalan

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1992. november 9. Budapesti Kamaraszínház
Troilus és Cressida
Írta: Shakespeare. Rend.: Ruszt József
Főszereplők: Tyll Attila, Rátóti Zoltán, Nemcsák Károly, GM, Bagó Bertalan, Avar István, Derzsi János, Kerekes Viktória
Szerepneve: Pandarus

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1993

1993. április 23. Játékszín
A feketeleves
Írta: Jean Claude Brisville. Rend.: Balázsovits Lajos
Főszereplők: GM, Haumann Péter, Németh Gábor
Szerepneve: Talleyrand

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1993. december 10. Játékszín
A macska és a kanári
Írta: John Willard. Rend.: Balázsovits Lajos
Főszereplők: Tanay Bella, GM, Bagó Bertalan, Töreky Zsuzsa, Medveczky Ilona, Rátóti Zoltán, Nemcsák Károly, Nádasi Myrtill, Gera Zoltán
Szerepneve: Roger Crosby

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1995

1995. január 7. Budapesti Kamaraszínház  RENDEZÉS
Bunbury
Írta: Oscar Wilde. Rend.: GM
Főszereplők: Kerekes József, Rátóti Zoltán, Vass Éva, Rudolf Teréz, Németh Mónika, Tímár Éva

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1996

1996. január 13. Budapesti Kamaraszínház  RENDEZÉS
Osztrigás Mici
Írta: G. Feydeau. Rend.: GM
Főszereplők: Újváry Zoltán, Vass Éva, Kránitz Lajos, Kerekes Éva, Rudolf Teréz

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

A következő kis "klip" részlet a Felvidéki Judit által rendezett portréfilmből. Bár benne Gábor Miklós köszöni meg a tapsokat, itt a kronológia végén talán jelképezheti a blog minden olvasójának köszönetét és tiszteletét a nagy művész iránt - az enyémmel együtt:

BejegyzésGábor Miklós emlékére által

Egyúttal lehet csatlakozni a facebook-os emlékoldalhoz, ami ennek a videónak is a forrása.

Végül egy kis utószó a teljes sorozathoz:

Azt gondolom, hogy ez a kronológia még további csiszolásra szorul. Egyrészt nem vagyok benne teljesen biztos, hogy színházi munkái közül is mindenre ráakadtam - gondolok itt elsősorban a legkoraibb és a legkésőibb időkre. Aztán pótolgatni kell a hiányzó adatokat - ezek elsősorban dátumok, különösen a televíziós filmek első műsorra tűzésének napja hiányzik sok helyen, de akad más is. Később még be kellene illeszteni a rádiós alakítások közül az olyan fontosakat, mint például A makrancos hölgy, A félkegyelmű, a Feltámadás és még sok más rádiójáték volt, amelyekben nagy színházi alakításaihoz mérhetőt nyújtott. Hiányoznak még hanglemezei, megjelent könyvei és különböző folyóiratokban, antológiákban napvilágot látott egyéb írásai; kiállításai mint képzőművészé és még biztos sok minden más is eszembe fog jutni.
Úgyhogy felső határ a csillagos ég!!!

Gábor Miklós kronológia 1978-1988

Film Színház Muzsika 1982. 52.

1978 őszén az egész magyar színházi élet nagy változáson esett át. "Pártunk és kormányunk" mintegy felrobbantotta a három legkarizmatikusabb vidéki színház társulatát (Kaposvár, Kecskemét, Szolnok), a vezető színészeket és rendezőket Budapestre, különböző színházakhoz szerződtette. Gábor Miklós így került fel újra a fővárosba, Ruszt Józseffel együtt.
Én magamban innét számolom pályájának utolsó korszakát, bár ez az időszak is több részre oszlik és több színházhoz köthető.

Szokás szerint a kronológiában színházi szerepeit és rendezéseit a premier napjához, televíziós és mozifilmjeit a sugárzás, illetve a bemutatás napjához - amennyiben tudom pontosan, de ha nem, igyekszem valamennyire betájolni.

Érdekes módon, itt, időben a legközelebbi korszakában látható a kronológiában a legtöbb a fehér folt - igaz, annyira nem jelentős hiányok, de azért látszik alaplapunk, a Film Színház Muzsika megszűnése miatti hiányérzet...

Akkor folytassuk 1978 őszétől:

1978

1978 ősz  TELEVÍZIÓ
Lear király
Írta: Shakespeare. Rend.: Vámos László
Főszereplők: Bessenyei Ferenc, Szabó Gyula, Cserhalmi György, Velez Olivia, Meszléri Judit, Hámori Ildikó
Szerepneve: Bolond
Az 1977-es szegedi előadás nyomán készült televíziós változat 

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1978. november 24. Várszínház
Doktor Faustus
Írta: Chrisopher Marlowe. Rend.: Ruszt József
Főszereplők: GM, Trokán Péter, Zala Márk, Kézdy György, Farády István, Sára Bernadett
Szerepneve: Doktor Faustus

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1979

1979. november 10. Várszínház  RENDEZÉS
Negyedik Henrik király
Írta: Füst Milán. Rend.: GM
Főszereplők: Andorai Péter, Vass Éva, Farády István, Trokán Péter, Kézdy György, Sára Bernadett

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

                                   1980

1980. augusztus 21.  FILM
Ki beszél itt szerelemről?
Rend.: Bacsó Péter
Főszereplők: Tarján Györgyi, Gálffi László, Csapó Gábor, GM
Szerepneve: az Országgyűlés elnöke

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1980. október 16.  FILM
Circus Maximus
Rend.: Radványi Géza
Főszereplők: Margitay Ági, Máté Gábor, Reviczky Gábor, Páger Antal, Antal Imre
Szerepneve: Civil 

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1980. november 14. Várszínház
A vihar
Írta: Shakespeare. Rend. Vámos László
Főszereplők: GM, Kútvölgyi Erzsébet, Kalocsay Miklós, Hetényi Pál, Farády István
Szerepneve: Prospero

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1981

1981 tavasz  TELEVÍZIÓ
Közjáték Vichyben
Írta: Arthur Miller. Rend.: Hajdufy Miklós
Főszereplők: Kern András, Koltai János, Velenczey István, Garas Dezső, Szilágyi István, GM, Harkányi Endre, Kozák András
Szerepneve: von Berg

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 

1981. május 29. Várszínház
A tribádok éjszakája
Írta: Per Enquist. Rend.: Ruszt József
Főszereplők: GM, Vass Éva, Sára Bernadett, Fülöp Zsigmond
Szerepneve: August Strindberg

Vass Évával: A tribádok éjszakája

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1981. augusztus 8. Szegedi Szabadtéri Játékok
Tell Vilmos
Írta: Friedrich Schiller. Rend.: Ruszt József
Főszereplők: Trokán Péter, Balázsovits Lajos, GM, Balkay Géza, Almási Éva, Tóth Éva, Vass Éva
Szerepneve: Werner von Attinghausen

Olvasnivaló a blogban:

Gábor Miklós szabadtéren 9. - 2 részben

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1982

1982. március 26. Várszínház
A két árva
Írta: Adolphe d'Ennery, Eugene Cormon. Rend.: Vámos László
Főszereplők: Kubik Anna, Peremartoni Krisztina, GM, Vass Éva, Kalocsay Miklós, Psota Irén
Szerepneve: de Linieres gróf

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1982 tavasz  TELEVÍZIÓ
Haláltánc
Írta: A. Strindberg. Rend.: Gaál István
Szereplők: GM, Galambos Erzsi, Bács Ferenc, Tóth Enikő, Pásztor Erzsi
Szerepneve: Edgar
(A forgatás 1980-ban zajlott) 

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1982. november 26. Nemzeti Színház  RENDEZÉS is
Olympia
Írta: Molnár Ferenc. Rend.: GM
Főszereplők: Vass Éva, Tóth Éva, GM, Csernus Mariann, Oszter Sándor
Szerepneve: Plata-Ettingen herceg, tábornok

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1982. ősz  TELEVÍZIÓ
Rettenetes szülők
Írta: Jean Cocteau. Rend.: Felvidéki Judit
Szereplők: Vass Éva, GM, Berek Kati, Tihanyi Péter, Fehér Anna
Szerepneve: Georges

Olvasnivalók a blogban:

Rettenetes szülők - újratöltve 1.

Alap-információk a televíziós változatról, stáblista

Újratöltve 2.

Három országos napilap a filmről

Újratöltve 3.

A három napilap kritikusainak véleménye a szereplőkről

Újratöltve 4.

Ahogyan én láttam - próbálkozás saját véleményem megfogalmazására

A Rettenetes szülők rendezője: Felvidéki Judit

Ez a poszt már az ő saját visszaemlékezés-sorozatát készítette elő

 

FELVIDÉKI Judit:  Visszaemlékezésem a Rettenetes szülők forgatására     

1. rész:

Előkészületek, színészválasztásának indokai

2. rész:

A televíziós filmek készítésének akkori mechanizmusa - Első érdemi találkozás Gábor Miklóssal és Vass Évával

3. rész:

Az első próbák

4. rész

A forgatás folyamata - A filmkészítés korabeli technikája - Gábor Miklós a forgatáson - Búcsú a későbbi együttműködés lehetőségével

5., befejező rész

Forgatás után - Az első közös megtekintés, konfliktusokkal - A film adásba kerülése és hatása - Díjeső a Veszprémi Televíziós Fesztiválon

 

 

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1983

1983. október 11. Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház
Az ember tragédiája
Írta: Madách Imre. Rend.: Ruszt József
Főszereplők: GM, Szalma Tamás, Nemcsák Károly, Rácz Tibor, Fekete Gizi, Képessy József, Egervári Klára
Szerepneve: Lucifer

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1984

1984. február 20. Nemzeti Színház
Nem félünk a farkastól
Írta: Edward Albee. Rend.: Mrsán János
Szereplők: Vass Éva, GM, Sára Bernadett, Trokán Péter
Szerepneve: George

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1984. április 6. TELEVÍZIÓ
A rágalom iskolája
Írta: Sheridan. Rend.: Lengyel György
Főszereplők: GM, Egri Márta, Csomós Mari, Balázsovits Lajos, Sulyok Mária
Szerepneve: Sir Peter Teazle

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1984. április 11.  TELEVÍZIÓ, RENDEZÉS
Tasso
Írta: J. W. Goethe. Rend.: GM és Felvidéki Judit
Főszereplők: Jordán Tamás, Venczel Vera, Vass Éva, Bálint András

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1985

1985. január 11. Nemzeti Színház  RENDEZÉS
Tanner John házassága
Írta: G. B. Shaw. Rend.: GM
Főszereplők: Hirtling István, Kubik Anna, Farády István, Sára Bernadett, Kalocsay Miklós, Trokán Péter, Raksányi Gellért

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1985. szeptember 28. Nemzeti Színház
Tizenkét dühös ember
Írta: Reginald Rose. Rend.: Békés András
Főszereplők: Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Oszter Sándor, Harsányi Gábor, Agárdi Gábor
Szerepneve: 8. esküdt

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1985. december 6. Pesti Színház
Megtört szívek háza
Írta: G. B. Shaw. Rend.: Horvai István
Főszereplők: Halász Judit, Pap Vera, Szegedi Erika, Tábori Nóra, Balázs Péter, Bárdy György, GM
Szerepneve: Shotover kapitány

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1985. december 19.  TELEVÍZIÓ
Villanyvonat
Írta: Vámos Miklós. Rend.: Gát György
Főszereplők: Rudolf Péter, GM, Vass Éva, Götz Anna
Szerepnevei: Apa, Nagybácsi 

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1986

1986. március 20. Nemzeti Színház
A velencei kalmár
Írta: Shakespeare. Rend.: Sík Ferenc
Főszereplők: GM, Rubold Ödön, Funtek Frigyes, Kalocsay Miklós, Mácsai Pál, Kubik Anna
Szerepneve: Shylock

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1986. július 25.
Holtak hallgatása - Rekviem egy hadseregért
Írta: Nemeskürty István, Örkény István. Rend.: Hajdufy Miklós
Főszereplők: Dózsa László, GM, Helyey László, Mensáros László, Mádi Szabó Gábor
Szerepneve: Jány Gusztáv
(Pódiumműsor-szerű televíziós film)

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1987

1987. szeptember 21. Nemzeti Színház
Az ember tragédiája
Írta: Madách Imre
Díszelőadáson a Falanszter-jelenetben Platont játszotta, úgy tűnik, egyetlen alkalommal

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

1987. november 4. Várszínház  RENDEZÉS IS
Tasso
Írta: J. W. Goethe. Rend.: GM
Főszereplők: GM, Venczel Vera, Vass Éva, Hirtling István, Trokán Péter
Szerepneve: II. Alfonz, Ferrara hercege

📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺 📺

És már csak egy évtizedünk maradt Gábor Miklós életéből és pályájából...