Ma kilencvenhárom éve, 1919. április 7-én született Gábor Miklós. Születésnapja nekem azt is jelenti, hogy kis blogomnak is évfordulója van, hiszen tavaly ehhez a dátumhoz igazodva indítottam, így a blog első születésnapját ünnepelheti.
Az alkalom indokolja, hogy végre megmutassam Gábor Miklós szülőházát:
Az alkalom indokolja, hogy végre megmutassam Gábor Miklós szülőházát:
Zalaegerszeg, Ady Endre utca 9. |
Aki nem ismerős a zalai megyeszékhelyen, itt van egy kis térkép, zöld nyíl jelöli a pontos helyet:
Egyébként nagyon könnyen megtalálható: a város közepén, az Arany Bárány oldalában a templomnak hátat fordítva induljunk el, majd forduljunk balra: a keresztutca szemben levő oldalán hamarosan meg is pillanthatjuk a házat.
Itt született Gábor Miklós 1919. április 7-én. Édesapja, Gábor Béla 26, édesanyja, Czukelter Ilona 21 éves volt. Amúgy elég bizonytalan idők járhattak akkor, alig két héttel a Tanácsköztársaság kikiáltása után. Láttam az egerszegi Megyei Levéltárban Gábor Miklós születésének anyakönyvi beírását – innét tudom szülei életkorát –, a következő rubrikába egy vöröskatona kislányának születését jegyezték be...
Csak érdekesség, hogy 1919-ben az én 4 éves anyukám az Ady, akkoriban Wlassicsnak nevezett utcával párhuzamos Síp utcában lakott, talán az elkövetkező öt évben gyerekként látták is egymást...
Gábor Béla tehát mozitulajdonos volt – erről már írtam itt egy több részes sorozatot. 1926 körül a család Székesfehérvárra költözött, ám a családfő egerszegi moziját nem adta fel.
Gábor Miklós 1983-ban visszatért szülővárosába: Ruszt József rendezésében az újonnan alapított zalaegerszegi színház állandó épületének megnyitó előadásán Lucifer szerepét játszotta Az ember tragédiájában. 1982–84 között a színház művészeti tanácsadója is volt.
A szülőházán elhelyezett emléktábla domborműve ebben a szerepében, legendássá vált modern, puhakalapos Luciferként örökítette meg:
A szülőházán elhelyezett emléktábla domborműve ebben a szerepében, legendássá vált modern, puhakalapos Luciferként örökítette meg:
A dombormű alatt Mészöly Dezső verssorai olvashatók:
MÉSZÖLY DEZSŐ: "PRINCE OF HUNGARY"
Gondolatok "halványra betegítők"
Áldását-átkát hordoztad fejedben.
Balsorsnak "nyűgét s nyilait" veretlen,
Oly némán tűrted a végső menetben:
Riadtan kérdjük egymástól mi élők,
Miféle kór, milyen kivédhetetlen,
Irgalmatlan csapás ütött le végül?
Köd ül reánk – "festett ég" sose kékül –
Leng gyászos szuffitánk a szín felett...
Ó, magyar Hamlet, "Prince of Hungary",
Sötét a roppant színpad nélküled!
Gondolatok "halványra betegítők"
Áldását-átkát hordoztad fejedben.
Balsorsnak "nyűgét s nyilait" veretlen,
Oly némán tűrted a végső menetben:
Riadtan kérdjük egymástól mi élők,
Miféle kór, milyen kivédhetetlen,
Irgalmatlan csapás ütött le végül?
Köd ül reánk – "festett ég" sose kékül –
Leng gyászos szuffitánk a szín felett...
Ó, magyar Hamlet, "Prince of Hungary",
Sötét a roppant színpad nélküled!
Béres János alkotását 2002-ben avatták fel. Végezetül íme egy kép az eseményről - ami voltaképpen két fénykép egymás mellé másolva. Az elsőn Gábor Miklós özvegye, Vass Éva és Mészöly Dezső látható. A másodikon a leleplezés aktusát Zalaegerszeg akkori polgármestere, Gyimesi Endre végzi :
Forrás: Zalai Hírlap archívum |
Köszönjük,Kati!
VálaszTörlés