Szellemidézés 2.

Mielőtt beleolvasunk az 1972-es előadás kritikáiba, olvassuk el a legilletékesebb, az író véleményét Gábor Miklós Donáti Sándor-alakításáról. Karinthy Ferenc duplán is illetékes, hiszen a darab nem csak fikció, hanem apjáról és a korról szól, amelyet ő végigélt - és aztán megírt.

Magáról a darabról az előző posztban szóltam részletesebben.

Karinthy Ferenc levele körülbelül fél évvel a premier után jelent meg a Film Színház Muzsika 1973. május 26-i számában. Csak azt érdemi részt mutatom belőle, a mellette levő képpel:

Múltkor már ajánlottam a televíziós felvételt, ajánlom most is - szerencsére még megvan. A Karinthy Ferenc által említett jelenet, a főhős nótájával 1 óra 8 percnél kezdődik:

Szellemidézés 1.

Karinthy Ferenc kamaszkori élményeiből először irodalmi történeteket írt, aztán drámát. A drámában már - legalábbis név szerint - elszakadt apjától, Karinthy Frigyestől, akit a színpadon Donáti Sándorra nevezett át. Anyjából, Arankából Csilla lett, a zseniális titkárból, Grätzer Józsefből pedig (aki elmúlt annyi, biztosan emlékszik SICC-könyvére) Holczer József. Testvéréből, Karinthy Gáborból Dezső, ő maga pedig, Cini helyett Öcsi-ként emlegetve jelenik meg a darabban. Persze e névváltoztatások ellenére is simán rá lehetett ismerni Karinthy Frigyes életére és környezetére.

A színmű ősbemutatóját a Katona József Színházban tartották 1957-ben, Bessenyei Ferenc játszotta benne a főszerepet. Karinthy Ferenc nem sokkal később, az első színpadi tapasztalatok után jelentősen átdolgozta darabját. Az új változat bemutatóját a Madách Kamaraszínházban Lengyel György rendezte 1972 őszén.

Először egy próbára látogatunk el a Film Színház Muzsika november 4-én megjelent száma segítségével és még többet megtudhatunk rendezőtől a való élet, valóságos személyek és a darab viszonyáról. Megmutatom a próbán készült képeket is :)

 

Gábor Miklós és Psota Irén

Gábor Miklós és Balázsovits Lajos

Gábor Miklós és Piros Ildikó

Az előadásról szerencsére megmaradt egy fekete-fehér televíziós felvétel:

Legközelebb a kritikákkal folytatjuk.

Nem félünk a farkastól, 1967 (4. rész)

Előkerült egy megírt, ám nem közzétett posztom a Blogger bugyraiból :) Ez még a Nem félünk a farkastól 1967-es előadásáról szól. Azóta a blog foglalkozott az 1984-es, Nemzeti Színház-beli előadással is, amit még folytatni fogok, de most ugorjunk vissza kicsit az időben, ne hagyjuk veszni ezt a posztot :)

A Népszava kritikája következik. Rajk András írása a lap 1967. december 29-i számában jelent meg. Kritikájának mintegy háromnegyed részében az íróval és a darabbal foglalkozik – ez annyiban érthető, hogy ez az előadás volt a dráma magyarországi bemutatója. De szerintem ez az arány akkor is túlzott... A színikritikusok egyébként is hajlamosak arra, hogy írásaikban nem kapott/kap (szerintem) elég terjedelmet az előadás és a színészi alakítások értékelése...

Én most Rajk András írásából csak az érdemi részt másolom ide, és még mutatok két fényképet a Magyar Színházi Adattár gyűjteményéből.

Nem félünk a farkastól, 1967 (3. rész)

Ma a Népszabadságból olvashatjuk el Molnár Gál Péter kritikáját, megjelent az 1967. január 5-i számban.

Igaz, nem az egészet mutatom, csak körülbelül a felét – onnét, ahol a darabról való elmélkedések után végre rátér az előadás értékelésére.

A képeket a Magyar Színházi Adattár gyűjteményéből válogattam.

Nem félünk a farkastól, 1967 (2. rész)

A próbák után az első kritikai visszhangot is a boldog emlékezetű Film Színház Muzsika hasábjairól idézem, méghozzá teljes terjedelmében. Sándor Iván remek írása a népszerű hetilap 1967. 51., karácsonyi számában jelent meg. Kicsit szétvágtam a könnyebb olvashatóság kedvéért, de ugyanazokat a képeket mellékelem hozzá, mint amelyek az írást kísérték.

Martha, Honey és George (Tolnay Klári, Vass Éva, GM)

George és Nick (GM és Linka György)

Nem félünk a farkastól, 1967. (1.rész)

A Madách Kamaraszínházban 1967-ben kerülhetett színre Edward Albee nagyszerű kortárs (New York-ban 1962-ben bemutatott) drámája. 1966-ban, Elbert János műfordításában kötetben is megjelent.

A magyarországi bemutató szereposztása:

Martha: Tolnay Klári

George, Martha férje: Gábor Miklós

Honey: Vass Éva

Nick, Honey férje: Linka György

Díszlettervező: Jánosa Lajos
Jelmeztervező: Mialkovszky Erzsébet
Rendezte: Lengyel György

A premier napja: 1967. december 15.

A boldog emlékezetű Film Színház Muzsika segítségével először a próbákra látogatunk el.