Garas Dezső és Gábor Miklós

Az elmúlt év utolsó előtti napján 77 éves korában elhunyt Garas Dezső. Élőben nem sokat volt módom látni, ám egy nagy előadásra mégis visszaemlékezhetek: Kaposvárra hívták meg a Mester és Margarita Woland szerepére. Abban az időben, ami egyúttal a kaposvári színház nagyon fontos korszaka is volt, a stúdióelőadásokat kivéve minden fontos produkciójukat bemutatták városomban, Nagykanizsán, méghozzá három egymást követő estén. Nekem az első estére szólt a bérletem, ám voltam olyan jóban a népművelő kollégákkal, hogy a legtöbb előadást minimum még egyszer megnéztem, de olyan is volt, amikor mindhárom este ott ültem a nézőtéren. A Mester és Margaritát is kétszer láttam :) Soha el nem felejtem, ahogyan Garas az előadás elején előrejött a színpad legszéléig és hosszú percekig semmi más nem történt, mint némán nézte, azaz hipnotizálta a közönséget...

Mivel a Gábor Miklósról szóló blogban emlékezem meg erről a nagy színészről és tiszta emberről, megpróbálom összeszedni közös munkáikat. Garas, aki másfél évtizeddel volt fiatalabb Gábornál, 1965-ben, harmincas évei elején szerződött a Madách Színházba, ahol mintegy tíz évig kollégák voltak. Ehhez képest nem túl sokszor játszottak együtt, sőt, tulajdonképpen csak két előadást találtam, ahol partnerek voltak. Azt hiszem, ez nem véletlen, hiszen nagyon különböző habitusú színészek voltak. Másrészt Gábor Miklós addigra már  beérkezett, míg szerintem a fiatalabb Garasról a hatvanas években még nem gondolták a rendezők, szereposztók, hogy nemcsak mulatságos, jól használható és népszerű, hanem egy igazi nagy színész rejlik benne.

Az egyik közös munkájuk Molière Mizantrópja, amelyben Garas Dezső Cléante-ot, az önhitt költőt formálta meg. Rádióban is hallottam, televízióban is láttam annak idején ezt az előadást, csak sajnos  részletet nem tudok mutatni. Ám itt egy rendkívül jellemző kép, amely mindent elmond Garas alakításáról:

Van viszont filmes illusztrációm a Madách Színházban 1965-ben bemutatott Koldusoperából, amelyben Gábor Miklós Bicska Maxit alakította. A játékot Leprás Mátyás szerepében Garas Dezső indította a nevezetes dallal, amelyben felvonult ennek a remek előadásnak teljes szereplőgárdája:

Még egy klasszikus műben szerepeltek együtt: Zsurzs Éva  1964-ben készített tv-változatot Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígeposzából. Garas Dezső volt "a helybéli lágyszívű kántor", szenzációs alakítást produkált, ugyanúgy mint Major, Bessenyei és a többiek, szinte lubickoltak a filmben Gábor Miklóssal együtt, aki a "lantos", azaz a költő szerepében a produkció narrátora és játékmestere volt. Ez a tüneményes fél órás produkció még nem is olyan régen megtalálható volt a Magyar Televízió videotárában, ám sajnos azóta leszedték onnét, ki tudja, miért :((


E néhány közös munka után a két művész útja elvált, bár időnként egy-egy rádiójáték felvételén még összefutottak...