Ma 50 éve, 1962. január 14-én volt a Hamlet premierje a Madách Színházban. A heti Film Színház Muzsika a fenti címlappal jelent meg.
A hamarosan az európai színháztörténetbe is bevonult előadás alkotógárdája és kezdő szereposztása a következő volt:
Rendező: Vámos László
Kísérőzene: Kurtág György
Díszlet: Síki Emil
Jelmez: Mialkovszky Erzsébet
Vívás: Kárpáti Rudolf
Claudius, Dánia királya: Greguss Zoltán
Gertrud királyné: Simor Erzsi
Hamlet, az előbbi király fia, a mostaninak unokaöccse: Gábor Miklós
Horatio, Hamlet barátja: Avar István
Polonius, főkamarás: Pécsi Sándor
Laertes, Polonius fia: Lőte Attila
Ofélia, Polonius lánya: Vass Éva
Rosencrantz: Árva János
Guildenstern: Tallós Endre
Voltimand: Máté István
Cornélius: Nagy Béla
Osrick, udvaronc: Körmendi János
Nemes: Kiszely Tibor
Pap: Bányai János
Hamlet atyjának szelleme: Basilides Zoltán
Fortinbras, norvég királyfi: Harsányi Frigyes (f.h.)
Első sírásó: Kőmíves Sándor
Második sírásó: Gyenge Árpád
Marcellus, tiszt: Szénási Ernő
Bernardo, tiszt: Vándor József
Francisco, katona: Bay Gyula
Első színész (Színészkirály): Ujlaky László
Második színész (Lucianus): Bakay Lajos
Harmadik színész (Prológ): Nyerges Ferenc
Színésznő (Színészkirálynő): Kelemen Éva
Gertrud királyné: Simor Erzsi
Hamlet, az előbbi király fia, a mostaninak unokaöccse: Gábor Miklós
Horatio, Hamlet barátja: Avar István
Polonius, főkamarás: Pécsi Sándor
Laertes, Polonius fia: Lőte Attila
Ofélia, Polonius lánya: Vass Éva
Rosencrantz: Árva János
Guildenstern: Tallós Endre
Voltimand: Máté István
Cornélius: Nagy Béla
Osrick, udvaronc: Körmendi János
Nemes: Kiszely Tibor
Pap: Bányai János
Hamlet atyjának szelleme: Basilides Zoltán
Fortinbras, norvég királyfi: Harsányi Frigyes (f.h.)
Első sírásó: Kőmíves Sándor
Második sírásó: Gyenge Árpád
Marcellus, tiszt: Szénási Ernő
Bernardo, tiszt: Vándor József
Francisco, katona: Bay Gyula
Első színész (Színészkirály): Ujlaky László
Második színész (Lucianus): Bakay Lajos
Harmadik színész (Prológ): Nyerges Ferenc
Színésznő (Színészkirálynő): Kelemen Éva
A későbbiekben a legnagyobb változást az hozta, hogy – nagyrészt a Royal Shakespeare Company budapesti vendégjátékának hatására – 1964-ben Vámos László újrarendezte a produkciót. Ekkor mutatkozott be Claudius szerepében Bessenyei Ferenc, Gertrudként Tolnay Klári és Poloniusként Ajtay Andor. Néhány kisebb szerepátvételen kívül 1966 őszétől a Madáchból elszerződött Avar István helyett Linka György játszotta Horatiót. A krónikához tartozik, hogy az előadás nagy sikert aratott 1966 májusában a Madách Színház moszkvai vendégszereplésén, ami egyúttal hatalmas személyes sikere volt Gábor Miklósnak is – erről majd még beszámolok. 1967 nyarán három estén eljátszották a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az előadás Szeged után került le a Madách Színház műsoráról – ha jól tudom, éppen Gábor Miklós személyes kérésére. 1962-ben meglehetősen kezdetleges technikájú televíziós felvétel, majd – az évszámot pontosan nem tudom – rádiófelvétel készült az előadásról. A televíziós felvételt soha nem sugározták. Videokazettán szerencsére napvilágot látott, bár egyáltalán nem reklámozták, ezért sokan máig nem tudják, hogy létezik. A rádiófelvételt az 1960-as években, sőt később is többször sugározták, majd megjelent bakelit hanglemez alakjában. A monológok közül néhányat Gábor Miklós stúdiókörülmények között hanglemezre mondott. Kislemez formátumban, de 33-as fordulatszámmal, ami valamivel nagyobb terjedelmet tett lehetővé, 1966-ban jelent meg mint a Vastaps nevű sorozat kezdő darabja. Itt van a hátsó borítója a részletekkel:
Nem sokkal később az egyszerűen "Gábor Miklós" címmel a Hungaroton által kiadott nagylemezen Gábor Miklós újra lemezre mondta a nagymonológot, illetve Hamletnek az emberről szóló szavait.
Befejezésül nézzünk meg egy jelenetet az első részből: Hamlet találkozik apja szellemével:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése