Gábor Miklós és Törőcsik Mari együtt a színpadon

Ha ezt a két nevet hallottam együtt, hogy "Törőcsik Mari és Gábor Miklós", akkor eddig Herskó János filmje, az N. N. a halál angyala jutott eszembe, no és esetleg a Kard és kocka, de színházi előadás nem. Ők ketten különböző színházaknál voltak szerződésben egy olyan színházi világban, ahol – legalább is a fővárosban – a társulatok eléggé megbonthatatlanok voltak. Ha mondjuk az 1960-as években jelentős művész máshova szerződött – mint például Váradi Hédi a Madáchból a Nemzetibe –, az meglehetősen nagy port vert fel. Akkoriban inkább csak büntetésből volt példa ilyesmire, mint amikor Sinkovits Imrét száműzték a Nemzetiből a József Attila Színházba. Ritkák voltak a vendégszereplések is. Újra gyerekkori emlékem, hogy mekkora szenzáció volt, amikor Törőcsik Mari a Nemzeti Színház tagjaként egy bájos vígjáték, a Potyautas főszerepében a József Attila Színházban lépett fel.

Így azt hittem, hogy Törőcsik Mari és Gábor Miklós színházban nem is került össze azokban az időkben. Meglepődtem, amikor előkerült, hogy de igen, 1959-ben együtt játszottak Tenessee Williams: Hosszú búcsú című egyfelvonásosában. A Bartók teremben került színre a darab, annyiban inkább Madách-os produkció volt, hogy Ádám Ottó rendezte. A régi kritikát olvasgatva nagyszerű előadás lehetett, de valószínűleg azért nem maradt meg jobban a köztudatban, mert azoknak a színházi estéknek az igazi szenzációja a vele egy műsorban színre került Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós-egyfelvonásos volt. A Hector Berliozról szóló darabban legendássá vált alakítást nyújtott Tolnay Klári és Sinkovits Imre. Akkor még jócskán hozzá kellett öregedniük szerepeik életkorához, ám harminc év múlva Ádám Ottó a televízióban is megrendezte a két művésszel a darabot. Ez a változat szerencsére megmaradt, a közelmúltban, Hubay Miklós halálakor le is vetítette a televízió – én meg fel is vettem magamnak :)

De térjünk vissza a másik egyfelvonásoshoz, a Hosszú búcsú-hoz.

A Film Színház Muzsika kritikusa, Illés Jenő, miután hosszan dicsérte a Hubay-darabot, a rendezést és a főszereplőket, így folytatja a lap 1959. évi 50. számában:

Tennessee Williams műve, a Hosszú búcsú nem kisebb rendezői-színészi feladat. A drámai tétel: egy család, egy világ, egy társadalom széthullása. Ádám Ottó itt is mestere a lélekrajznak, színpad és a figurák tökéletes együttjátszásával teremti meg a mű különös színpadi életét.

A kritkus szerint Williams darabja inkább széljegyzet egy drámához, vagy egy nagy dráma summázata, benne az író a múlt és jelen keverésével különös koncentrációt hoz létre.

Vergődő emberek Tennessee Williams hősei, akik élnek, járják a maguk útját, egyszercsak feltör belőlük a kétségbeesés, mint Myrából, aki ledobja magát a pamlagra és elsiratja egész életét. Csehovi hangulat ez, az író beleborzong az emberi értékek pusztulásába.

A színészi játékról sajnos keveset ír, de valószínűleg csak helyhiány miatt:

A színészek játéka ehhez mérhetően finom volt, gazdagon árnyalt. Gábor Miklós, Törőcsik Mari, Gobbi Hilda, Horváth Tivadar és Sztankai [sic] István a belső történések kifejezésében remekelt.

Végül íme egy ritka trió a színpadon: Gábor Miklós Törőcsik Marival és Sztankay Istvánnal: