Ma tizenhárom éve halt meg Gábor Miklós. Néhány mosolygós címlapképével és Mészöly Dezső versével szeretnék Rá emlékezni.
1964 |
1970 |
1974 |
MÉSZÖLY DEZSŐ: "PRINCE OF HUNGARY"
Gondolatok "halványra betegítők"
Áldását-átkát hordoztad fejedben.
Balsorsnak "nyűgét s nyilait" veretlen,
Oly némán tűrted a végső menetben:
Riadtan kérdjük egymástól mi élők,
Miféle kór, milyen kivédhetetlen,
Irgalmatlan csapás ütött le végül?
Köd ül reánk – "festett ég" sose kékül –
Leng gyászos szuffitánk a szín felett...
Ó, magyar Hamlet, "Prince of Hungary",
Sötét a roppant színpad nélküled!
Gábor Miklós kiváló színész és nagyon jóképű, sármos férfi volt. Vass Évát is nagyon szeretem, örülök, hogy ő még köztünk van és a legjobbakat kívánom neki. De szép idők lehettek, amikor ők voltak a sztárok...
VálaszTörlésBocsánat, csak most vettem észre ezt a kedves hozzászólást ehhez a régi íráshoz. A "lehettek"-ből gondolom, hogy ifjú olvasó tette közzé és ennek nagyon örülök - többek között ezért is csinálgatom ezt a blogot, hogy GM emléke a fiatalabb nemzedékhez is eljusson. És igen, tényleg szép idők voltak, legalábbis ebből a szempontból: akkor még azok voltak a celebek, bár a szó még nem létezett, akik valóban tehetséges emberek voltak. Kedves "Névtelen", remélem, máskor is ellátogatsz a GM-blogba :)
TörlésSzükséges lenne újra kiadni a Sánta szabadságot. Sok téveszmét és hazugságot cáfol - ráadásul érvényes irodalom.
VálaszTörlés