Az elmúlt héten Balassagyarmaton jártam zenei emlékhelyeim nyomában. S ha már ott voltam, megpróbáltam néhány adatot szerezni Gábor Miklós apai nagyapjáról is, aki élete utolsó éveiben ott élt. Sőt, tettem néhány kirándulást a környékre – sajnos nem annyit, mint amennyit elterveztem, de ahova eljutottam, az igazán szép élmény volt.
Az egyik ilyen "vidéki" kiruccanásom Mohorára vezetett, abba a festői kis faluba, amelyhez a magyar művelődéstörténet két nagyszerű nőalakja kötődik: Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona és Tolnay Klári. Egy későbbi alkalommal megmutatom majd a mohorai Tolnay Klári Emlékházat, különös tekintettel arra, hogy a színésznő pályája mintegy két évtizeden keresztül szorosan összekapcsolódott Gábor Miklóséval.
Közben sétálgattam Balassagyarmaton is, adatokat gyűjtöttem a könyvtárban és a levéltárban, így találtam rá egy érdekességre.
A Mohorán nevelkedett Tolnay Klári az ottani elemi iskola elvégzése után, tíz és tizennégy éves kora között Balassagyarmaton, a polgári iskolában tanult.
Íme, itt van az 1900-as évek első évtizedében emelt monumentális iskolaépület:
Ma Bajcsy-Zsilinszky utca 7. |
Háborús károkat nem szenvedett, külsőre szinte teljesen úgy néz ki, mint a régi képeslapokon. Ide járt iskolába Tolnay Klári – még mint Tolnay Rózsi, 1924 és 1928 között.
Vele szemben, az utca páros oldalán egy szerényebb ház:
Bajcsy-Zsilinszky utca 8. |
Szerénysége ellenére valószínűleg ez az egyetlen olyan hely az országban, amely 1912 egy februári estéje, az első balassagyarmati mozielőadás óta mind a mai napig filmszínháznak ad helyet. Külseje eléggé elhanyagolt, de belül vannak szépen rendbehozott terei. Itt látogatható a Civitas Fortissima kiállítás is, amely az 1919 januári ún. "csehkiverés" eseményeit mutatja be.
Eddigi kutatásaim szerint körülbelül 1926-tól 1931 márciusában bekövetkezett haláláig ezt az akkor Urániának nevezett mozit bérelte Goldberger Rezső, Gábor Miklós nagyapja.
Ha az említett éveket egymásra vetítem, kiderül, hogy volt körülbelül három év, amikor a leendő csodálatos színésznő és egyik későbbi legnagyszerűbb partnerének nagyapja földrajzilag egészen közel éltek egymáshoz.
Nem biztos, hogy egy tízes évei első felét "taposó" polgárista úrilány járhatott abban az időben moziba. Mint Gábor Miklóstól is tudjuk, még a gimnazista fiúk is csak külön tanári engedéllyel mehettek mozizni. De éppen nem lehetetlen, hogy Tolnay Rózsika előfordult az épületben nézőként, esetleg közös iskolai filmnézésen, mert azok már abban az időben is voltak. Iskolába menet és jövet megszemlélhette a kitett moziműsort, reklámokat, bár elmondása szerint akkoriban még nem érdekelte a színjátszás. Olyan alkalom is lehetett, amikor a kislány és a már hatvanas éveit taposó mozis az utcán látták is egymást. Érdekes lett volna, ha az a kislány a jövőbe lát, és látja magát mondjuk Júliaként a mozis bácsi unokája, mint Rómeó mellett...
Nem tudom, hogy az 1953 és 1974 közötti két évtizedben, amikor annyi nagy közös munka fűzte össze Tolnay Klárit és Gábor Miklóst, ezt a tényt ők maguk felfedezték-e. A dolognak tulajdonképpen nincs jelentősége egyikük élete, pályája szempontjából sem, de mégiscsak érdekes egybeesés :)
Köszönöm!
VálaszTörlésegy újabb fantasztikus érdekességgel leptél meg, ismertettél meg.
várom a balassagyarmati utad további beszámolóját, Tolnay Klári falujáról már nem is beszélve. Úgy emlékszem Mohora palóc falu? mintha Tolnay kezdő éveiben az ízes palóc tájszólása némi gondot okozott.
Még egyszer köszi ezért az érdekes "véletlenek" felfedezéséért:
Ancsa
Köszi Ancsa!!! Egyébként egyszer-kétszer hallottam is jó ízes palóc beszédet!
VálaszTörlés