2012. február 1., szerda

Egy félbeszakított elődás Gábor Béla mozijában...

Ígértem, hogy megmutatom azt a keveset, amit Gábor Miklósról és édesapjáról a háború előtti nagykanizsai újságokban találtam.

Kezdjük az édesapával.
Az elmúlt alkalommal egy 1926-os cikket másoltam ide, amely arról szólt, hogy Gábor Béla megpályázta az 1927-ben megnyitott új kanizsai városi mozi üzemeltetését, de végül nem ő, hanem a  Kanizsa másik moziját vezető társaság nyert.

Közben "leloptam" egy képet egy régi Pannon Tükörből talán olyan nagyon nem kapok ki érte, ha megadom a pontos forrást hogy meg tudjam mutatni kis blogom olvasóinak Gábor Miklós szüleit. A fénykép valamikor az 1930-as években a Balatonnál készült:


Pannon Tükör 2003. 3. 60. oldal


Mai újságkivágásom a Zalai Közlöny 1922. november 15-i számából való:


Hogy milyen következményei lettek, lehettek egy ilyen jellegű kihágásnak, nem találtam nyomát valószínűleg némi pénzbüntetés. Azonban e kis hír mutatja, hogy milyen szigorú volt "állam bácsi" ellenőrzése, bizony, működött a kézi vezérlés. Egyébként amikor az eset történt, Gábor Miklós még nem volt három éves...

Sokáig kerestem az illető filmet, míg végül arra az eredményre jutottam, mert ilyen címen nem találtam sehol semmit, hogy az Ernst Lubitsch által 1922-ben Berlinben rendezett Anne Boleyn című némafilmről lehet szó, csak nálunk a csalogatóbb Trón és szerelem címen játszhatták.
Itt sajnos csak állóképeken láthatunk a filmből egy keresztmetszetet (zenéjét jó érzékkel a fél évszázaddal később ebből a témából készült Anna ezer napja című filmből másolták alája):



Hogy ez tényleg veszélyes lett volna az akkori 16 éven aluliak erkölcseire... Mindenesetre a Tudor-témakör úgy látszik, nem csak ma divatos és hoz kasszasikert a vásznon és a képernyőn. Ebben a filmben  VIII. Henriket Emil Jannings személyesítette meg, aki néhány év múlva emlékezetes alakítást nyújtott Marlene Dietrich partnereként a nevezetes A kék angyal című filmben.

A Gábor Miklósról szóló 1941-es hírt majd később mutatom meg.

Mai, és múltkori, szintén Gábor Bélához kötődő írásom csak közvetve kapcsolódik e blog főszereplőjéhez. Ám Gábor Miklós színésszé válását hangsúlyosan befolyásolta, hogy gyakorlatilag apja mozijaiban nőtt fel, ezért gondoltam, hogy a korszak és a hangulat érzékeltetésére egy kicsit elmászkálok ebbe az irányba is. Sőt, ezt a vonalat még folytatni is fogom :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése