Beáta és az ördög, 1941

Gábor Miklós ebben a filmben játszotta el élete legelső filmszerepét.

1940. szeptember 27-én írták meg a magyar napilapok, hogy megkezdődtek egy új magyar film munkálatai Beáta és az ördög címmel. Török Rezső novellájából, amely A fekete huszár című kötetében jelent meg, a forgatókönyvet Horváth Árpád és a rendező György István írták, a címszereplő pedig Szörényi Éva lesz, tudták meg az újságolvasók. 

Gábor Miklós ebben a filmben kapta meg legelső filmszerepét, egy Gino nevű gazdag olasz fiút, akinek szerelmi története párhuzamosan fut a címszereplő Beáta nagy sztorijával. 

Nézzünk is mindjárt egy fényképet:

Gábor Miklós és Sas Piri

 

Ez lett második bemutatott filmje (az első az Európa nem válaszol volt), de abból a szempontból első a pályáján, hogy ennek kezdődött meg korábban a forgatása.

A konkrét filmkészítés nem tartott túl sokáig, október 10-én már azt írták a napilapok, hogy a befejezéséhez közeledik. Ekkor említették először Gábor Miklós nevét, már akkor "fiók Clark Gable"-ként aposztrófálták 🌝

Partnerének, a fiatal Sas Pirinek a Beáta és az ördög az egyetlen filmje az IMDB adatbázis szerint. Annyit találtam róla, hogy 1936-ban, 17 évesen szerzett diplomát a színiakadémián. Mielőtt ezt a szerepet megkapta, Kecskeméten és Pécsen játszott. Még 1941 őszén szerződtette a Magyar Színház, de előadást nem találtam, amelyben szerepelt volna. Azóta semmi nyoma... 

 A film olasz környezetben játszódik. Beáta, a címszereplő semmi mást nem ismer az életből, mint a zárdát, ahova anyja utolsó erejével pici lányként vitte, s ahol - a végleges döntés küszöbén álló -  ideális apáca-jelölt vált belőle. Most azonban egy gazdag, ám léha életet élő fiatal arisztokrata (Páger Antal) személyében megkísérti a szerelem, azaz az ördög..

A sajtó már a forgatás alatt utalt rá, hogy nagyon kényes a film témája, és később arra is, hogy valószínűleg ezért, engedélyeztetési töprengések miatt késett sokat a bemutató. 

Amire végül 1941. május elején került sor Budapesten. Nem sokkal előtte, március közepén került közönség elé az említett Európa nem válaszol, amiben a fiatal Gábor Miklós komoly figyelmet keltett, így a Beáta-filmben már nem volt teljesen ismeretlen.

A korabeli kritikák persze sokat foglalkoztak magával a témával (a katolikus sajtó eléggé le is rámolta...) és különösen sokat a két főszereplő, Szörényi Éva és Páger Antal alakításával. Az ő árnyékukban is tetszett ellenpárjuk, a fiatal Gino és Giuditta szerelmének ábrázolása, de róluk jóval kevesebb szó esett az előzetesekben és a kritikákban. Persze indokoltan, történetük jóval kisebb súlyú a filmben.

Olvassunk bele a korabeli sajtóba:

Kényes, veszélyes, izgalmas, megbékítő a: Beáta és az ördög (Az Ujság 1941. április 30.)

Néhány nap előtt a Hunniában levetítették a legújabb magyar filmet, a Beáta és az ördög-öt. A jelenlévő egyik előkelő állami filmfunkcionárus a következő jellemző mondatokat vetette papírra: kényes, veszélyes, izgalmas, szerelmes, megbékítő. Fotografálás: festményszerű, képmegoldások klasszikusak, hangulatosak és meggyőzőek. Dialógus: magyaros, finom, nem szószátyár, nem bőbeszédű, velős, okos. Művészi vonalra Horváth Árpád büszke lehet, Páger Antal legférfiasabb és legszívhezszólóbb alakítása. Szörényi Éva nagy színésznő, gyönyörű színésznő. Toronyi Imre meggyőző érsek. Füzes Anna, Vaszary Piroska tiszteletet parancsoló apácák. Gábor Miklós kedves borzas fiatalember. A film levegője tökéletesen hű a témához.

Hétfő c. lap 1941. 18.

Az Ujság 1941. május 6.

A film teljes STÁBLISTÁJA a nagybetűkre kattintva olvasható.

S végül egy csoportkép a főszereplőkkel:

Szörényi Éva, Sas Piri, Gábor Miklós, Ladomerszky Margit, Páger Antal

 

A poszt közreadásának pillanatában a világhálón sajnos sehol nem érhető el a film. Aki nagyon szeretné látni, írjon privit a bloggernek, majd megoldjuk valahogy 😊

 

Frissítés: A film megnézhető a Videa oldalon!

https://ok.ru/video/1585641818642