2012. július 8., vasárnap

Egy régi mozi után nyomoztam

Még június utolsó napján mutattam egy sokemeletes lakóház árnyékában megbújó kisebb épületet, amely valaha fontos szerepet töltött be Gábor Miklós életében és feltettem a kérdést, ismeri-e valaki, hol található és mi volt valaha. Választ nem kaptam, remélem, hogy nem érdektelenségből, hanem mert így, kapaszkodók nélkül tényleg nehéz a felismerés, hacsak valaki nem éppen odavalósi.

Most felfedem a "titkot". A város Székesfehérvár, az épület mai címe pedig: Dr. Koch László utca 4. Földszintjének elülső részében villamossági bolt, mögötte, mint már írtam, egy kínai étterem található.
Az utca a Fő utcából nyílik, közvetlenül az előtt, hogy a városközpont felől sétálva odaérnénk a Vörösmarty Színház épületéhez. Így, ha a színházzal szemben állunk, akkor a bal oldali mellékutca második háza a keresett épület.

Két és fél napi levéltári, könyvtári kutatás, séták, nézelődés és beszélgetések után, szinte végszóra, ottani tartózkodásom utolsó délutánjára derült ki, hogy ezt az épületet keresem, ez volt a régi URÁNIA mozi, Gábor Miklós apjának egyik – kisebb – mozija a kettő közül.

Körülbelül egy évvel korábban egyszer már röviden ellátogattam Székesfehérvárra. Akkor sikerült lefényképeznem az egykori Ybl Miklós reálgimnázium épületét, ahova nyolc évig járt Gábor Miklós. Már akkor is kerestem a papa mozijait, sőt, próbáltam megtalálni a család akkori lakhelyét is. Ez utóbbiról az idén kiderült, hogy nagyon jó helyen sétálgattam, de erről majd később.

Vissza az Uránia mozihoz:

Szekérderéknyi hivatalos iratot néztem át a székesfehérvári városi levéltárban és több helyen ugyanazt az információt találtam: az Uránia mozi a Várkörúton található, ennél pontosabban nem definiálták. Ez részben megegyezett azzal, amit korábban, még itthon egy 1930-as években kiadott fehérvári  útikönyvben olvastam, miszerint az Uránia a Várkörúton van, a színház szomszédságában. De amikor megnéztem a várostérképet, azt tapasztaltam, hogy ez a két információ sehogyan sem lehet egyszerre igaz, mert a Várkörút, bár egyik vége nincs messze onnét, mégsem fut ki addig. Akkor azt gondoltam, hogy ez a könyv talán keveri az Árpád mozival, mert az valóban a Várkörút és a Kossuth Lajos utca között volt valaha, mint a ma is létező Árpád fürdő része. A történetbe aztán belekeveredett két másik volt moziépület is, ráadásul azok közül az egyik szintén a Várkörúton van. Egy székesfehérvári újságíró pedig azt állította a Pannon Tükör folyóiratban egy Gábor Miklóssal készült interjú egyik  lábjegyzetében, hogy az Uránia mozi azonos a régi Petőfi mozival, amiben ma "music pub" van, s amely annak a háznak a helyére épült, amelyben vándorszínész korában megszállt Petőfi Sándor...
Egyszóval teljes volt a káosz és a tanácstalanság.
Utolsó fehérvári reggelemen éppen a Várkörúton sétálgattam és a régi Köztársaság mozi lepusztult épületét fényképeztem, hátha ez volt az Uránia! – felkiáltással, amikor a vele szemben lévő buszmegállóban egy szimpatikus idősebb úriembert pillantottam meg. Megszólítottam, hogy tudja-e esetleg, nem ez az épület volt-e valaha az Uránia mozi. Nem, azt mondja, itt csak a háború után lett mozi, de ő tudja, hogy hol volt az Uránia – és elmagyarázta azt a helyet a színház oldal-utcájában, még azt is mondta, hogy nem téveszthetem el, mert villamossági bolt van benne.
Persze, rögtön rohantam oda. Bementem az üzletbe, hát nagyon fiatal eladó-hölgyeket láttam ott; gondoltam, ők aztán biztosan még csak nem is hallottak a régi Urániáról. De azért megkérdeztem őket és egybehangzóan állították, hogy igen, több idős vásárlójuk is mesélte, hogy valaha itt volt az Uránia mozi. Egy órával később a levéltárban éppen ott ült egy tősgyökeres fehérvári szintén idősebb úr, aki meghallotta, miről beszélgetek a levéltáros hölggyel. Odajött és ő is pontosan ugyanazt mondta, mint az előző úriember. Ugyan ő már nem látott ott filmet, mert addigra megszűnt a mozi, de, mondja, nagyon jól emlékszik rá gyerekkorából, hogy az Uránia felirat még sokáig látható volt a házon. Azt is elmondta, hogy ugyan az épületet eléggé átalakították ez sejthető is a fényképről ám szerinte a külseje, legalább is a tömege és az arányai a régiek, úgyhogy valószínűleg a főfalak megmaradtak.
Volt tehát két, egymástól függetlenül azonos módon emlékezőm, de valamiféle hiteles bizonyítékra mégiscsak szükségem lett volna. Miután a levéltárban majdnem elvesztem a tengernyi hivatalos papírban, továbbra is csak az jött elő, hogy az Uránia a Várkörúton van; sőt, egy, a 30-as évek végéről származó iratban külön leszögezték, hogy mindig ott működött (mert arra is gondoltam, hátha közben elköltözött és keveredik a két cím), sóhajtva feladtam és visszamentem a megyei könyvtár olvasótermébe. Oda is már két napja jártam és tudták, hogy mit kutatok. A szolgálatban lévő fiatalember azzal fogadott, hogy azóta is gondolkodott a dolgon és sikerült előkotornia egy 1930-as évekbeli várostérképet. Azt megnézve megvilágosodott a rejtély és meglett a bizonyíték. Nagyon hálás is vagyok neki, innét is köszönöm!
Szóval: mégiscsak igaz egyszerre mindkét állítás: az Uránia a színház mellett is volt és a Várkörúton is, mert akkoriban a Várkörút hosszabb volt, magába foglalta a mostani Koch László utcát is. Később vettem csak észre, újra elsétálva arra, hogy a Koch László utca legelején ez ki is van írva egy szép márványtáblára, mint a belvárosban minden utca elején, hogy egyes időszakokban hogy hívták őket...
Sőt, azon a régi térképen éppen ezt a városrészt külön ki is nagyították és odaírták a megfelelő helyre, hogy "Urania mszh." (mozgószínház). Úgyhogy a bizonyíték tökéletes.

Be is karikáztam:




Az Urániától jobbra, az akkori "Vár körút", azaz a mostani Koch László utca túloldalán az a csak részben ábrázolt épület a színház. A Nádor utca a mai Fő utca. Ha még tüzetesebben megnézzük a térképet, a mozitól balra, kicsit lejjebb, a Nagy Sándor utcában (ma Ady utca) látszik az "Áll. főreál isk." épülete – oda járt Gábor Miklós gimnáziumba.

Gábor Miklós úgy emlékezett, hogy öt éves volt, amikor elköltöztek szülővárosából, Zalaegerszegről Székesfehérvárra, ami 1924/25 körül történhetett. Székesfehérváron Gábor Béla két mozit igazgatott mintegy másfél évtizeden keresztül: az Árpád és az Uránia mozit. Közülük az Árpád volt az előkelőbb, az Uránia a topisabb. Koszos kis mozi volt – mondta róla évtizedek múlva Gábor Miklós, de emlékei szerint ott mutatta be apja az első hangosfilmet a városban, a híres Éneklő bolondot (The singing fool).
Ez a koszos kis mozi azonban fontos szerepet töltött be életében: nagyrészt itt (persze azért az Árpád moziban is) folytatódtak egerszegi kisgyerekkorának filmélményei. Valószínűleg ide járt többet, azon egyszerű oknál fogva, hogy, mint a térképen is látszik, az Uránia egészen közel volt a főreáliskolához (sőt, egykori lakásukhoz is, de erről majd később), és gyanítom, hogy diáktársait is inkább ide hozta el az apja által biztosított potyajegyekkel. Persze, sokszor anélkül is beengedte őket a személyzet. Említette is, hogy mennyi barátot szerzett ezen a módon :)

Még folytatom a székesfehérvári témát, de a mostani bejegyzést zárjuk le egy részlettel az említett, 1928-ban vetített első hangosfilm részletével. Gábor Miklós ekkor kilenc éves volt és nagy hatást gyakorolt rá, írta is valamelyik könyvében...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése