Beáta és az ördög, 1941

Gábor Miklós ebben a filmben játszotta el élete legelső filmszerepét.

1940. szeptember 27-én írták meg a magyar napilapok, hogy megkezdődtek egy új magyar film munkálatai Beáta és az ördög címmel. Török Rezső novellájából, amely A fekete huszár című kötetében jelent meg, a forgatókönyvet Horváth Árpád és a rendező György István írták, a címszereplő pedig Szörényi Éva lesz, tudták meg az újságolvasók. 

Gábor Miklós ebben a filmben kapta meg legelső filmszerepét, egy Gino nevű gazdag olasz fiút, akinek szerelmi története párhuzamosan fut a címszereplő Beáta nagy sztorijával. 

Nézzünk is mindjárt egy fényképet:

Gábor Miklós és Sas Piri

 

Ez lett második bemutatott filmje (az első az Európa nem válaszol volt), de abból a szempontból első a pályáján, hogy ennek kezdődött meg korábban a forgatása.

A konkrét filmkészítés nem tartott túl sokáig, október 10-én már azt írták a napilapok, hogy a befejezéséhez közeledik. Ekkor említették először Gábor Miklós nevét, már akkor "fiók Clark Gable"-ként aposztrófálták 🌝

Partnerének, a fiatal Sas Pirinek a Beáta és az ördög az egyetlen filmje az IMDB adatbázis szerint. Annyit találtam róla, hogy 1936-ban, 17 évesen szerzett diplomát a színiakadémián. Mielőtt ezt a szerepet megkapta, Kecskeméten és Pécsen játszott. Még 1941 őszén szerződtette a Magyar Színház, de előadást nem találtam, amelyben szerepelt volna. Azóta semmi nyoma... 

 A film olasz környezetben játszódik. Beáta, a címszereplő semmi mást nem ismer az életből, mint a zárdát, ahova anyja utolsó erejével pici lányként vitte, s ahol - a végleges döntés küszöbén álló -  ideális apáca-jelölt vált belőle. Most azonban egy gazdag, ám léha életet élő fiatal arisztokrata (Páger Antal) személyében megkísérti a szerelem, azaz az ördög..

A sajtó már a forgatás alatt utalt rá, hogy nagyon kényes a film témája, és később arra is, hogy valószínűleg ezért, engedélyeztetési töprengések miatt késett sokat a bemutató. 

Amire végül 1941. május elején került sor Budapesten. Nem sokkal előtte, március közepén került közönség elé az említett Európa nem válaszol, amiben a fiatal Gábor Miklós komoly figyelmet keltett, így a Beáta-filmben már nem volt teljesen ismeretlen.

A korabeli kritikák persze sokat foglalkoztak magával a témával (a katolikus sajtó eléggé le is rámolta...) és különösen sokat a két főszereplő, Szörényi Éva és Páger Antal alakításával. Az ő árnyékukban is tetszett ellenpárjuk, a fiatal Gino és Giuditta szerelmének ábrázolása, de róluk jóval kevesebb szó esett az előzetesekben és a kritikákban. Persze indokoltan, történetük jóval kisebb súlyú a filmben.

Olvassunk bele a korabeli sajtóba:

Kényes, veszélyes, izgalmas, megbékítő a: Beáta és az ördög (Az Ujság 1941. április 30.)

Néhány nap előtt a Hunniában levetítették a legújabb magyar filmet, a Beáta és az ördög-öt. A jelenlévő egyik előkelő állami filmfunkcionárus a következő jellemző mondatokat vetette papírra: kényes, veszélyes, izgalmas, szerelmes, megbékítő. Fotografálás: festményszerű, képmegoldások klasszikusak, hangulatosak és meggyőzőek. Dialógus: magyaros, finom, nem szószátyár, nem bőbeszédű, velős, okos. Művészi vonalra Horváth Árpád büszke lehet, Páger Antal legférfiasabb és legszívhezszólóbb alakítása. Szörényi Éva nagy színésznő, gyönyörű színésznő. Toronyi Imre meggyőző érsek. Füzes Anna, Vaszary Piroska tiszteletet parancsoló apácák. Gábor Miklós kedves borzas fiatalember. A film levegője tökéletesen hű a témához.

Hétfő c. lap 1941. 18.

Az Ujság 1941. május 6.

A film teljes STÁBLISTÁJA a nagybetűkre kattintva olvasható.

S végül egy csoportkép a főszereplőkkel:

Szörényi Éva, Sas Piri, Gábor Miklós, Ladomerszky Margit, Páger Antal

 

A poszt közreadásának pillanatában a világhálón sajnos sehol nem érhető el a film. Aki nagyon szeretné látni, írjon privit a bloggernek, majd megoldjuk valahogy 😊

 

Frissítés: A film megnézhető a Videa oldalon!

https://ok.ru/video/1585641818642

Csák Jani - A legelső színpadi szerep (1940)

Móricz Zsigmond: Kismadár

 

Csák Jani szerepében

 

A huszonkettedik évében járó Gábor Miklós 1940 nyarán megkapta színiakadémiai diplomáját. Már vizsgaelőadásokon felhívta magára a figyelmet (ezekről ITT készítettem összeállítást). Rögtön szerződtette is a Madách Színház. Ez benne van minden életrajzában. Azt viszont nem szokták hozzátenni, hogy ez még nem az a Madách Színház, amelyikben később a Hamletet játszotta. Ezt a Madách Színházat 1940-ben alapították és a mai Örkény István Színház akkor teljesen új épületében működött. Magánszínház volt, mecénása gróf Károlyi István. Csak 1944-ig élt, hozzá fűződött Pünkösti Andor rendező (és 1941-től igazgató) a magyar színháztörténetben párját ritkító korszaka (Pünkösti maga sem élte túl színházát és a háborút: öngyilkos lett 1944 nyarán, a német megszállást követően...)

De még 1940-ben vagyunk. Az új színház legelső évadában két bemutatót tartott, mindkettőben szerepelt Gábor Miklós. Ebben a legelsőben kisebb szerepet kapott: Csák Jani parasztlegényt formálta Móricz Zsigmond: színművének Pünkösti által rendezett ősbemutatóján. Ez a premier egyébként Móricz legutolsó színpadi bemutatója volt (az író 1942 őszén halt meg). 

Találtam képet az egyik próbáról, megjelent a Színház folyóirat 1987. 11. számában:

 

 

Duzzadó erő, bővérű indulat, zamat, szín és derű bőven van az új Móricz darabban is, van benne mai szociális probléma is: a falu nincstelenjeinek égető problémája, van benne fojtott indulatú lázadás és bölcs parasztfilozófia, de sajnos van népszínmű-rekvizitum is, sőt néhol, pillanatokig, a daljátékok "nagyfináléinak" hangulata kísért a színpadon - írta a 8 órai Újság kritikusa.

 

A pénz, a szerelem, a jóság és a gonoszság kerülnek harcba egymással, de Móricz nem viszi végig a harcot. Feloldja az ő sajátságos poézisében, amely a "szép szegénység" dallamát zengi. A súlyos szavak mégis ott rezegnek azután is, hogy a függöny legördült s az ember szívesen elfelejti, hogy a dráma törvényei nem teljesedtek be. (Népszava 1940. nov. 30.)

A magyar színházi adatbázis sajnos hiányosan dokumentálja az előadást, a szereplőket csak a korabeli színikritikákból lehet valamennyire rekonstruálni. A címszerepet, Kis Erzsi parasztlányt, a "Kismadarat" Dajka Margit játszotta, Móricz kifejezetten az ő számára írta a szerepet. Gábor Miklós neve valószínűleg a színlap vége felé lehetett, hiszen az övé kicsi szerep volt.

Ilyen volt Dajka Margit a címszerepben - két kép az OSZMI színházi adatbázisából:

Solthy Györggyel

Görbe Jánossal

 

Hogy az előadás milyen lehetett, itt a már idézett 8 Órai Újság (k. e.)-vel jelzett kritikájának érdemi része (1940. nov. 29.). Belőle megismerhetjük a többi szereplő nevét is. Igaz, sok köztük az ismeretlen, de legalább legyenek dokumentálva:

Külön öröm az új színház első előadása: egy friss, hittel teli új színészgárda mutatkozik itt be, méltó rendező, Pünkösti Andor irányításával. Dajka Margit a címszerepben valóban olyan, mint a falusi berkek kismadara, a dalos szőke sármány, csupa szárnyaló csicsergés, de egyszersmind csupa erő és izzó nemes indulat. Kitűnő Görbe János a zsellérlegény keménykötésű, szűkszavú figurájában. Öröm viszontlátni Toronyi Imrét, ezt az érthetetlenül és méltatlanul mellőzött nagy magyar színészt az özvegyi sorsát némán viselő falusi bíró mélyen emberi alakjában. Peéry Piri rosszmájú sógorasszonyából szinte süt a gonosz indulat. Solthy György fukar, pénzével hódító, pipogya nagygazdája, továbbá Orbán Viola, Ölvedy Zsóka, Simon Marcsa, Baló Elemér, Weszely Pál, Puskás Tibor, Losonczy Zoltán, Zilahy Pál, Balázs János, Berki József s a most debütáló kedves Hangay Márta, Ékes Mária, Ilosvay Katalin és Gábor Miklós kabinetalakításai járulnak még hozzá a Móricz-bemutató sikeréhez.

1979-ben Gábor Mikós röviden felidézte szerepét Dalos László újságírónak (Film Színház Muzsika 1979. 27. szám, júl. 11.):

Színészként akkor találkoztam Móricz Zsigmonddal, azóta sem, színpadon se, filmen se. "Városi színész" lett belőlem. [...] És az első szerepem? Csák Jani? Bevittem a színpadra egy zsákot, elmondtam három-négy mondatot, és mentem ki. Ennyi volt az egész.

Azért bizonyosan egyéni figurát teremtett, csak rá kell nézni szerencsére fennmaradt egyetlen fényképére, amit fent már megmutattam.

Élete második színpadi szerepe ugyanebben a színházban már jelentősebb volt - terjedelemre legalábbis. Már írtam róla 3 részben, itt visszaolvashatjuk:

Bécsi gyémántok 1.

Bécsi gyémántok 2.

Bécsi gyémántok 3.