1964. október 30-án került színpadra, a Madách Színház színpadára Füst Milán harminchárom évig íróasztalfiókban illetve könyvespolcokon rejtőző, addig csak kötetben olvasható drámája, a Negyedik Henrik király. A mű egy shakespeare-i léptékű királydráma a canossát járó német királyról, későbbi német-római császárról és egyúttal egy bonyolult lélek személyes drámája. Az ősbemutatót Pártos Géza rendező harcolta ki: neki volt köszönhető az idős Füst Milán színházi felfedezése: egy évvel korábban a Boldogtalanok, majd 1968-ban a Catullus is az ő rendezésében került először színpadra. E három előadás közül kétségtelenül a Negyedik Henrik jelentette a csúcspontot. Gábor Miklós pályáján is a legkiemelkedőbb szerepformálások közé tartozott, ő maga is többször nyilatkozta, mennyire szereti a darabot és a szerepet. Ezt az is bizonyítja, hogy évekkel később, amikor már rendezett, Andorai Pétert választva címszereplőnek, ő maga is színpadra állította a drámát.
1964 nyarán, amikor még el sem kezdődtek az ősbemutató próbái, sőt, még a szereposztás részletei sem voltak ismertek Gábor Miklós előtt, készített vele beszélgetést Lelkes Éva. Elsőnek ezt olvassuk el a Film Színház Muzsika 1964. 35. számából:
Legközelebb Füst Milán otthonába látogatunk el a rendezővel és a főszereplőkkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése