Mint legutóbb is utaltam rá, ma 50 éve mutatta be a Madách Színház a Madách téri kamaraszínház épületében Szerb Antal: Ex című vígjátékát, melyben Gábor Miklósnak végre parádés vígjátéki szerep jutott - természetesen a főszerep.
Igaz, a két évvel korábban bemutatott Tanner John házassága is még műsoron volt. De műsoron volt akkor már három éve a Hamlet és az alig fél éves színpadi múltra visszatekintő Negyedik Henrik (Füst Milán). Így, elsősorban Hamlet és Henrik szerepével felváltva játszani I. Sanchót, a kortárs közönség számára nyilván rendkívüli élmény volt és talán neki magának is üdítő lehetett.
Ma a boldog emlékezetű Film Színház Muzsikából idézem a kiváló Demeter Imre kritikáját, az 1965. évi 20. számból - aki szerint is élvezi Gábor Miklós az új szerepkört.
A képek, rákattintva, kinagyíthatóak a könnyebb olvasás érdekében!
Azért amit Gábor Miklósról írt, ki is másolom, hogy nyomatékosabb legyen:
Nehézveretű, nagy alakítások után most olyan viharzó derűvel mozog ebben a szerepben, mint a súlyos marsall ruhát könnyed civil öltözetre felcserélő ex-király a vígjátékban. Remek karakter, fanyar humor, komoly játékosság és játékos komolyság jellemzi, megejtően kedves és eszesen mulatságos.
De érdemes elolvasni a cikkben a Vass Éváról írtakat, nála is ugyanaz volt a szituáció és ugyanaz lett a végeredmény :)
Jöjjön akkor még néhány kép, és legközelebb további kritikai visszhangokkal folytatom:
 | |
| I. Sancho és Ortrud hercegnő (Csűrös Karola) |
 |
| "Oszkár" és Marcelle (Vass Éva) |
 |
| Az "álkirály" a szélhámosok királyával (Ajtay Andor) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése