2015. március 14., szombat

Egy ifjú Schiller-hős 4.

Gábor Miklós Ferdinándjából, és egyáltalán, az egész előadásból néhány dolog azért az utókorra maradt, és most nem csak a kritikákra és a fényképekre gondolok.

1952-ben az Ármány és szerelem két jelenetét filmre vették fel. Készítette a Magyar Filmgyártó Állami Vállalat a Nemzeti Színház színpadán. Az operatőr Illés György volt, a rendező - nyilván csak a felvételé, hiszen magát a színházi előadást Gellért Endre rendezte - Makk Károly.

Az első jelenet: részlet a 2. felvonásból, a szín: Lady Milford szalonja. Ebben van az öreg komornyik jelenése, akinek két fiát adták el Amerikába katonának, csak hogy a herceg meg tudja venni kegyencnőjének a mesés nyakéket, illetve a Lady és Ferdinand drámai párbeszéde.
A filmben Lady Milford szerepét Lukács Margit játszotta, hiszen Bajor Gizi már nem volt az élők sorában...

A második jelenet: részlet a 3. felvonásból, mely Miller muzsikus otthonában játszódik.

Hogy ez a film megvan-e, nem tudom, nem találtam nyomát, csak annak, hogy egyáltalán készült ilyen. Pedig milyen jó lenne, ha valaki előkotorná...

GM Bajor Gizivel a 2. felvonásban. Forrás: szinhaziadattar.hu


Viszont a 2. felvonás ugyanezen jelenetéből ismert egy hangfelvétel, amely meg is jelent hanglemezen a Színészmúzeum sorozatban (Hungaroton LPX 13839). A lemezborítón lévő információ szerint 1950. januárjában készült, s itt a Lady szerepében Bajor Gizi hallható. Ez egy akkori rádióközvetítés hanganyagából maradt fenn. Ám, hogy a teljes felvétel megvan-e a rádió archívumában, nem tudom.

Vettem a bátorságot és alkottam ennek a jelenetnek egy részéből, ahol Gábor Miklósnak is több mondata van, egy kis videoklipet.
Aki már régen találkozott a darabbal, egy kis emlékeztető: Lady Milford, a herceg kegyencnője igaz szerelemmel beleszeretett Ferdinándba. Feltárja a férfi előtt tragikus élettörténetét, aki megdöbbenten tapasztalja, hogy a hölgy nem az a léha teremtés, akinek gondolta, de természetesen ez sem tántoríthatja el igazi szerelmétől, a kis polgárlánytól.



Létezik még egy kis hangtöredék az előadásból a bajorgizi.hu oldalon. Ebben nem szerepel Gábor Miklós, de azért felemlítem. Benne összemásoltak két részletet: a Lady és Miller Lujza találkozásának jelenetét (Lujza szerepében Ferrari Violetta), illetve Lady Milford búcsújának néhány mondatát. Ez egy körülbelül 4 perces montázs és ITT LEHET MEGHALLGATNI. Annyiban nem túl szerencsés a videoszerkesztés, hogy míg a Lady Miller Lujzával beszélget, a képen nem vele, hanem a szobalányával látjuk. Így most én másolok ide egy képet Bajor Giziről és Ferrari Violettáról, ebben a jelenetben:




És van Gábor Miklóssal még egy érdekes kis villanás. Alig egy perc, ám ez élő filmfelvétel, egy érdekes csavarral. Részlete ugyanis az 1957-ben készült Éjfélkor című filmnek, melyben Gábor Miklós egy akkori önmagához nagyon hasonló népszerűségű színészt alakít. Károlyi János nős férfiként szeret bele egy, a pályáján származása miatt előmeneteli nehézségekkel küzdő balerinába, Vikibe (Ruttkai Éva). A lány itt egy külföldről hazalátogató volt kollégájával színházba megy, éppen az Ármány és szerelem utolsó jelenetének elejére ülnek be a páholyba. A filmben összecseng a félrevezetett Ferdinánd és az őt alakító színész féltékenysége...

Tüzetesen megszemlélve a részletet és összehasonlítva az igazi Ármány és szerelem előadás képeivel, amelyekből az előző alkalmakkor többet is mutattam, úgy látom, hogy a filmjelenetet valóban a Gellért Endre által rendezett előadás díszletében forgatták, sőt, Ferdinánd és Lujza jelmeze is ugyanaz, csak Lujza nyakában nincs ott a kis kendő.  Abban viszont kissé tanácstalan vagyok, hogy ki a filmben Lujzát játszó színésznő. Talán Gordon Zsuzsa?

Akkor nézzük a Ferdinándot játszó Károlyi Jánost alakító Gábor Miklóst :) csak előtte nem árt feltekerni a hangot:






Ezt a kiegészítést május végén fűzöm a poszthoz, ugyanis kiderült, hogy ki volt Gábor Miklós partnere ebben a filmbeli jelenetben: Soós Edit. Az információt Gábor Júliától kaptam, innét is nagyon köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése