A Hamlet rendezője: Vámos László

Forrás: magyarszinhaz.hu

Nem ejtettünk még szót az 1962-ben bemutatott Hamlet rendezőjéről, Vámos Lászlóról (1928–1996). A Magyar Színház honlapján így foglalták össze pályáját:

1950-ben a Szí­nművészeti Akadémia rendezőszakának elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1952-től a debreceni Csokonai Színház főrendezője, 1955–1973 között a Madách Színház rendezője, közben 1967-től 1980-ig a Fővárosi Operettszí­nház főrendezője volt. 1982–1990 között a Nemzeti Színház művészeti vezetője, főrendezője. 1994-től a Magyar Állami Operaház főrendezője, 1995-től 1996-ban bekövetkezett haláláig megbí­zott főigazgatója volt.

1960-tól a Színház– és Filmművészeti Főiskola tanára, majd a szí­nházrendezői főtanszak vezetője. 1981-től 1990-ig a Magyar Színházi Szövetség főtitkára

Rendezett drámát, operát, operettet, musicalt. Igen sokoldalú, felkészült művész volt, aki a szí­nház legösszetettebb feladatait magas fokú szakmai tudással, muzikalitással, a látvány iránti érzékenységgel oldotta meg. 1962-es Hamlet-rendezése nemzetközi visszhangot keltett. Vendégrendezőnek az USA-ba, Ausztriába, Németországba, Lengyelországba és Franciaországba is meghí­vták.

A Madách Színházba Gábor Miklós után nem sokkal, 1955-ben szerződött. Tudomásom szerint a Hamlet előtt két közös munkájuk volt: 1956-ban A királyasszony lovagja, 1958-ban pedig a Figaro házassága.

A Madách Színház nagy korszakában aztán a következő produkciók fűződtek kettejükhöz:

Shakespeare: Ahogy tetszik (1964, GM: Jacques)

Bornemissza Péter: Magyar Elektra (1966, GM: Égisztus)

Illyés Gyula: Kegyenc (1968, GM: Valentiniánus császár)

Shakespeare: III. Richárd (1969, GM: címszerep)

Molière: Mizantróp (1971, GM: Alceste)

Ebben az időszakban került színre a Szegedi Szabadtéri Játékokon Madách: Az ember tragédiája (1965 és 1966 nyara, GM: Lucifer).

A későbbiekben, Gábor Miklós kecskeméti évei vége felé még dolgoztak együtt a Lear király szegedi nyári produkciójában (1977, GM: Bolond) és az ennek nyomán készült televíziós filmben, majd Kecskemét után a fővárosban Shakespeare: Vihar című színművében (1980 Várszínház, GM: Prospero) és Cormon–d'Enerry: A két árva (1982 Várszínház, GM: de Linières gróf) című "vadromantikus" darabjában.

Vámos László halála után Hamletje egy – szokása szerint – kegyetlen szépségű írással emlékezett rá a Tanár úr címmel 1997-ben megjelent Vámos László-emlékkönyvben. Hamarosan ebből is idézni fogok és néhány, a Tollal-ból válogatott mondatával megpróbálom végigkísérni a Hamlet próbáit rendező és színész kapcsolatán keresztül.

Mai videónk teljesen más világba vezet. Részletet látunk Bacsó Péter kultikussá vált A tanú című filmjéből, ugyanis ebben Vámos László is látható az idegorvos kis szerepében...
Jelenése 6 perc 10 másodpercnél kezdődik: