Gábor Miklós kitüntetései

Ebben a posztban megpróbálom számba venni Gábor Miklós elismeréseit, kitüntetéseit.

Előtte egy fénykép 1962-ből, az Érdemes Művész-díj átvétele utáni fogadáson készült (Lázár Mária, Both Béla és Kiss Manyi társaságában):

MTI fotó III. évf. 14. sz.

Kitüntetéseinek jellege és listája természetesen tökéletesen tükrözi a kort, amelyben élt, a kor magyar történelmét. Pályája ugyan elindult a Horthy-korszakban, ám a háború miatt érdemben csak 1945 tavaszán kezdődhetett meg a Nemzeti Színházban, amelynek később párttitkára is lett. 

1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat Visnyevszkij: A feledhetetlen 1919 című színművében Sztálin alakjának megformálásáért. Pályájának — mondhatni — tragikuma, hogy amikor úgy igazán és teljesen megérdemelte volna ezt a legfontosabb kitüntetést, megtagadták tőle, mintegy büntetésből. Ugyanis nem csak elszerződött a Nemzeti Színházból (1954), lemondva a párttitkárságról, hanem 56 után a pártból is kilépett. Ezt a kádári konszolidáció idején soha nem bocsátotta meg neki a politikai vezetés. Hasonlíthatatlan sikereit azért nem lehetett figyelmen kívül hagyni, kapott is Érdemes és Kiváló Művész kitüntetést, de Kossuth-díjat nem (pedig, ha megnézzük azt a korszakot, több kimagasló színészt és rendezőt nem csak egyszer jutalmaztak vele). Idővel az a tény, hogy Kossuth-díját Sztálinért kapta, elfelejtődött, de aztán később mégis előkerült, negatív felhanggal. Pedig ő, a kritikák tanúsága és saját — magával szemben mindig a legkíméletlenebb — értékrendje szerint is bizony jól játszotta Sztálint, tehát az 1953-as díj mögött minden bizonnyal szakmai elismerés is volt. Ezt bizonyítja, hogy Rajczy Lajos, a második szereposztás Sztálinja nem kapott kitüntetést (zokon is vette, de ez egy másik történet). De kétségtelen, hogy Gábor Miklós Kossuth-díja mögött ott volt a politika; ezért szomorú, hogy Hamletért, Henrikért és további nagy alakításaiért, amik mára nem csak színháztörténeti legendává, hanem a magyar művelődéstörténet nagy értékeivé váltak, nem kaphatta meg.  Azért a rendszerváltás előtti utolsó pillanatokban, 1989-ben kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével, 70. születésnapja alkalmából, de az akkoriban szokás volt, hogy ilyen kerek születésnap alkalmából a kimagasló személyiségek kapjanak valamilyen szintű (párt)állami elismerést.

Az idők változását jól mutatja jelölése a már akkor is sok vitát kiváltó Erzsébet-díjra.

Kifejezetten szakmai, a szakma által alapított és odaítélt díjat szerintem nem kapott annyit, mint amit pályája megérdemelt volna. Igaz, az "átkosban", az ő leginkább csúcs-korszakának számító időszakban csak állami díjak léteztek, szakmai díjakat csak a rendszer "puhulása" idejében lehetett létrehozni (kivéve talán a rádiós nívódíjakat, amiből többször kapott - ezeket viszont ma nem igazán lehet visszakeresni). Szakmai díjak lettek az országos színházi találkozókon a különböző kategóriákban kiosztott elismerések.  A III. ilyen rendezvényen, 1984-ben nyerte el a legjobb férfialakítás díját zalaegerszegi Luciferéért, majd már tényleg nagyon későn, évtizedekkel filmes pályafutásának befejeződése után, 1995-ben kapta meg a Filmszemlén az Életmű-díjat.

A rendszerváltás után, 1994-ben is kapott egy nagy állami kitüntetést, hetvenötödik születésnapja alkalmából. 1996-ban a közönség szeretetét bizonyította, hogy a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, rögtön első alkalommal. Szerintem az elsők között lett volna helye a Nemzet Színészei között is, de ezt az elismerést halála után alapították.

Aminek pedig ő maga valószínűleg a legjobban örült, az a Füst Milán-díj volt, amelyet íróként vehetett át a halála előtti évben.

Nézzük akkor díjait, kitüntetéseit kronológiai sorrendben, dokumentumokkal alátámasztva — azokat is, amelyekről ebben az összefoglalóban külön nem szóltam. Remélem, valamennyit sikerült megtalálni!

1949

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

A Valahol Európában film legfontosabb alkotóinak sorában kapta a kitüntetést  (a rendező, Radványi Géza ekkor már újra nem Magyarországon élt, azért nincs a listán). 

Magyar Közlöny 1949. 59. március 17.

1952

Sztanyiszlavszkij-plakett 

A Magyar-Szovjet Társaság adta át Visnyevszkij: A feledhetetlen 1919 című darabjában Sztálin alakjának megformálásáért.
 

Szabad Nép 1952. június 10.

Ilyen volt Sztálin szerepében

1953

Kossuth-díj, 2. fokozat

Sztálin-alakításáért

Magyar Közlöny 1953. 8. március 16.

Színház és Mozi 1953. 12.

                                                                               1955

Szocialista Munkáért érdemérem

A felszabadulás tizedik évfordulója alkalmából kapta.

Magyar Közlöny 1955. 43. április 17.

1962

Érdemes Művész

Indoklás: Eddigi kimagasló színészi teljesítményeinek elismeréséül, különös tekintettel a Hamlet címszerepére. (A poszt tetején mutatott fénykép ennek átvétele után készült.)

Magyar Közlöny 1962. 22. április 5.

Film Színház Muzsika 1962. 14.

                                                                           1967
Kiváló Művész

Ezt a kitüntetést azok nyerhették el, akik már legalább öt éve Érdemes művészek voltak. Gábor Miklós pontosan öt év múlva meg is kapta a Hamlet, a IV. Henrik  címszerepének megformálásáért és a Koldusopera főszerepében nyújtott alakításáért.

Magyar Közlöny 1967. 20. április 2.

1979

Munka Érdemrend arany fokozata 

Hatvanadik születésnapja alkalmából, művészi munkássága elismeréséül tüntette ki az Elnöki Tanács. 

Magyar Közlöny 1979. 18.

                                                                        1984
Legjobb férfi alakítás

A III. Országos Színházi Találkozó díját zalaegerszegi Lucifer-alakításáért kapta.

Film Színház Muzsika 1984. június 23.

1989

A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 

Indoklás: Kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréséül, április 4. alkalmából. Az alkalom 70. születésnapja volt.

Magyar Közlöny 1989. 24. április 24.

1990

A Színikritikusok díja: Legjobb férfialakítás az 1989/90-es évadban

Lukács György szerepéért Eörsi István: Az interjú című darabjában (Játékszín)

Színház 1990. 10. (MTI)

Erzsébet-díj jelölés

Vámos László ajánlása alapján. A Spéter Erzsébet által alapított díjat végül abban az évben Huszti Péter nyerte el.

Népszabadság 1990. szeptember 6.

1991

November 11-én, az Erzsébet-díj Operaházban megtartott gálaestjén Gábor Miklós Életműdíjat vehetett át Czeizel Endre kuratóriumi elnöktől. 

Kurír 1991. november 11.

1993

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lesz.

1994

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal

Magyar Közlöny 1994. 108. november 2.

Népszabadság 1994. 12. 13.

1995

A XXVI. Magyar Filmszemle Életműdíja

Magyar Nemzet 1995. február 4.

Csillagok Fala

George F. Hemingway, magyar származású amerikai üzletember hozta létre a Csillagok Falát az akkori Pizza Hut gyorsétteremben (az Erzsébet körút és a Király utca sarkán). Gábor Miklós és Vass Éva 1995. március 17-én örökítették meg kezük lenyomatát. 2003-ban ezek az emlékek az Uránia moziba kerültek át, sajnos, nem igazán méltó körülmények közé... 

Kurír 1995. március 17.

 

1996

Pro Urbe Budapest-díj

Magyar Nemzet 1996. november 16.

A Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja

A Halhatatlanok Társulatát a Magyar Televízió egykori kulturális műsorszerkesztősége, a Stúdió kulturális hetilap alkotói, Érdi Sándor és Szegvári Katalin hozták létre 1996-ban. Rögtön az első alkalommal, Benkő Gyula, Darvas Iván és Kállai Ferenc társaságában Gábor Miklós is Örökös Tag lett. A kitüntetettek lábnyomát a televízió nyilvánossága előtt rögzítették az Operettszínház előtti parkosított részen.

Díjátadó gálaműsorra is sor került, később pedig a Magyar Televízió portréfilmet készített a művészekről. Gábor Miklós filmjét Felvidéki Judit rendezte és ő volt a beszélgetőtárs is.

1997

Füst Milán Prózai Díj

Sánta szabadság című regényéért és a Füst Milán-életmű színreviteléért nyerte el. A díjat 1975-ben Füst Milán özvegye alapította.

Népszabadság 1997. november 29.

Halála után emléktáblával jelölték meg zalaegerszegi szülőházát és azt a budapesti épületet, amelyben évtizedeken át lakott. Egy (nem igazán sikerült) portrédombormű a mostani Nemzeti Színháznál található, legutóbb pedig utcát neveztek el róla Zalaegerszegen. Ezek legtöbbjéről már szóltam itt a blogban, a linkelt szavakra kattintva a posztok visszaolvashatók.