A helység kalapácsa 3.

Folytatjuk A helység kalapácsa kritikáinak felidézését.
Előzmények ITT és ITT.

Illés Jenő kritikája a Film Színház Muzsika 1965. 12. számában:

Petőfi Sándor szatírikus vígeposzát Zsurzs Éva érdekes rendezésében, Szöllősy András stílusos zenéjével, Czabarka György fotografálásával láthattuk. A vállalkozás egészében sikerült, bár előzetes aggodalmainkat nem tudta teljes mértékben megcáfolni. Úgy éreztük, alig lehet elképzelni képtelenebb vállalkozást, mint filmszerű jelenetekben megjeleníteni A helység kalapácsát, amelynek humora jellegzetesen verbális töltésű, az eposzok fellengzős hangját utánozza. Halhatatlan ereje a cselekmény perszifláló jellegéből táplálkozik. Mindez határozott kompozíciót és paródiaírói stílust jelent, a televíziós feldolgozás tehát eleve arra kényszerül, hogy a jellemzés nyelvi találatait a képi fantázia számára hódítsa meg.

Zsurzs Éva rendezése a hajdankori vásári színjátékok modorában a költőt, az eposzírót mintegy narrátorrá, kikiáltóvá lényegítette át, és sok finomsággal, találattal, szellemmel azt aknázza ki a képi megjelenítés számára, ami legjobban volt hasznosítható e műfajban. Nagyszerű színészi jellemrajzok galériája ez a játék. Major Tamás ellenállhatatlan erővel, finom humorral, szinte csak arcjátékkal, gesztusokkal jellemezte a fondorlelkületű egyházfit, Garas Dezső karikírozó kedvét szabadjára engedhette a lágyszívű kántor megjelenítésében, s a szélestenyerű Fejenagy koma, a kovács, Bessenyei Ferenc találó játékában élt és szórakoztatott. Mészáros Ági finom humorral, szatírikus kedvvel ábrázolta Szemérmetes Erzsókot. Gábor Miklós a Lantos szerepében meg tudta teremteni a játék stílusos kommentálását.

Képek a további szereplőkről:

de először újra a Lantos :)

Bagarja: Ascher Oszkár

Csepü Palkó: Agárdy Gábor

Amazontermészetű Márta: Gobbi Hilda

a banda

Még mindig lesz folytatás!