1960. május 27-én a Madách Színház - még a Madách téri épületben - egy spanyol darabot mutatott be A fák állva halnak meg címmel. Talán a pécsiek 1958-as előadásáról értesülve tetszett meg nekik, ugyanis a magyarországi bemutató ott zajlott le. A művet azóta sem játszották magyar színpadon, bár a Madáchban akkor nagy sikere volt (a pécsi előadás visszhangjáról nincs információm). Szerzőjét a korabeli kritikák, nyilván a színlap nyomán Cassona alakban írták, holott mint utánakotorgattam, a szerző vezetékneve CASONA, Alejandro Casona. Még egy darabját játszották magyar színpadon, arra még emlékszem gyerekkoromból egy televíziós közvetítésből. Ez is a pécsi színház előadása volt 1966-ban. Címe: Portugál királyné, Meszléry Judit főszereplésével és Inez de Castro történetét dolgozta fel (csak az érdekesség kedvéért említem, hogy Erkel Ferenc ugyanebből a témából írta, magyar környezetbe helyezve, első operáját, a Bátori Máriát).
De vissza a mi darabunkhoz és előadásunkhoz.
Rendezte Seregi László.
Szereposztás:
Nagymama: Mezei Mária
Nagypapa: Kőmíves Sándor
Igazgató: Gábor Miklós
Szomorúszemű lány: Vass Éva
Jelena, a titkárnő: Lelkes Ágnes
Amelia, a gépírónő: Halász Gina
Lelkész: Gönczöl János
Bűvész: Gyenge Árpád
Vadász: Bodor Tibor
Koldus: Gonda György
Genovéva: Soltész Annie
Felicia, a szolgáló: Kun Magda
A másik: Árva János
A díszleteket és jelmezeket Köpeczi Bócz István tervezte.
Három korabeli kritikára sikerült ráakadnom. Nem ismerem a darabot, ami magyar nyelven nem hozzáférhető, és bevallom, a kritikusok fejtegetéseit magáról a műről meglehetősen homályosnak találtam... Ezért először az Ország Világ 1960. 23. számában Csapó György tollából megjelent kritikát idézem, még ez igazít el (szerintem) legjobban a témában. Két részben másolom ide a jobb olvashatóság érdekében. Előtte azonban egy szép kép Gábor Miklósról és Vass Éváról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése