Gábor Miklós szabadtéren 2.

Egy hete kezdtem egy kisebb sorozatba, mely Gábor Miklós nyári szabadtéri előadásait igyekszik számba venni.

Ma, időrendben követve az eseményeket, meglehetősen soványka anyaggal kell beérnünk, bár maga az előadás ténye és a szerep kategóriája kifejezetten érdekes.

1955 nyarán Gábor Miklós mint vendég vett részt a József Attila Színház produkciójaként az Állatkerti Szabadtéri Színpadon bemutatott Mária főhadnagy című operettben. Ő volt Jancsó hadnagy, azaz a bonviván! Szerepkettőzésben játszotta Gozmány Györggyel. A címszerepet illetően némi gondban vagyok: a Színházi adattár nyilvántartása szerint párhuzamosan játszotta Ruttkai Éva és Romváry Gertrud, a Színház és Mozi hetilapban levő kép tanúsága szerint azonban a premieren Tolnay Klári volt Mária. Még jobban utána keresgélve úgy tűnik, a Színházi adattár információja a rossz, Ruttkai Éva nem játszotta ezt a szerepet. Amúgy volt még egy "nagyágyúja" az előadásnak Orosz Júlia személyében: ő volt Antónia. Sőt, nyilván nagy vonzerőt jelentett Krencsey Marianne is mint Draskóczy Ilona.

Itt van az a bizonyos kép, sajnos, csak ilyen amatőr minőségben tudom megmutatni:

Orosz Júlia és Tolnay Klári (Színház és Mozi 1955. 27.)

Az előadást Bozóki István rendezte, a díszleteket és jelmezeket Vogel Eric tervezte. A koreográfus Rimóczy Viola volt, vezényelt Paulusz Elemér. A premierre 1955. július 2-án került sor.

Az operett történetét így foglalja össze a port.hu oldal:

Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. A magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje s az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben megszöknie. Hogy a forradalom hevében égő magyar földre juthasson, nemzetőr-egyenruhát ölt magára. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, édesapja nevén mint Lebstück Károly szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kapott. Ám igen sok konfliktusa van fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért. De amikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy lángra lobban iránta, s természetesen az "alhadnagynak" sem közömbös a jóképű férfi. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwickli is révbe ér az ő Pannijával.

Mint utaltam rá, a rendelkezésemre álló sajtóvisszhang, mely a Színház és Mozi című hetilap 1955. 27. számában jelent meg, nagyon soványka. Nem is magával az előadással foglalkozik, egyetlen szereplőt sem említ név szerint, mindössze ennyit ír:

Az Állatkerti Szabadtéri Színpadon az idén a József Attila Színház vendégszerepel. Esténként Huszka Jenő "Mária főhadnagy" című operettjét játsszák parádés szereposztásban.

A nagy felkészültséggel, sok munkával előkészített előadással kapcsolatban két megjegyzésünk van. Az operett szirupos, kispolgári jellegén nem segít sem a nagy nevekben bővelkedő szereposztás, sem Huszka zenéje. Felvetődik az a kérdés is, hogy az Állatkerti Színpad alkalmas-e ilyen előadásokra. A pávarikoltás, a mozdonyfütty és a vonatzakatolás zaja nem a legszerencsésebb hangulati aláfestés.

A József Attila Színház művészi munkáját, műsorpolitikáját eddig csak dicséret illethette. A "Mária főhadnagy" esetében a darab megválasztása nem mondható szerencsésnek.

Hát ennyi, amit egyelőre tudhatunk erről a produkcióról. Azért kíváncsi lennék, Gábor Miklós milyen lehetett ebben a szerepben...