Egy ifjú Schiller-hős 1.

GM és Ferrari Violetta az Ármány és szerelem-ben

Elmúlt alkalommal megemlítettem Ferdinándot, mint Gábor Miklósnak Az élet hídja című "vonalas" kommunista dráma kisebb szerepét megelőző jelentős alakítását. Így ma ugorjunk neki az Ármány és szerelem klasszikus előadásának.

Előtte érdemes egy pillantást vetnünk Gábor Miklós eme pályaszakaszának kronológiájára, hogy még jobban "beágyazzuk" Ferdinándot a korszakba.

Ez itt az Ármány és szerelem előadását megelőző időszak áttekintése, 1947-től 1950-ig.

Ez pedig az 1951-1954 közti évek kronológiája, amire szintén szükségünk lesz.

Schiller Ármány és szerelem című "polgári szomorújáték"-át 1950. december 8-án mutatta be a Nemzeti Színház társulata Gellért Endre rendezésében a Nemzeti akkori kamaraszínházában, a Magyar Színházban. Ez a Hevesi Sándor téren lévő, azóta jócskán átalakított színházépület, melyben aztán, Blaha Lujza téri épületének felrobbantása után a Nemzeti Színház is működött. Ma újra Magyar Színháznak hívják.

A Nemzeti Színház akkoriban gyakran alkalmazott szerepkettőzéseket, ebben az esetben is, hiszen igazán kiváló társulata volt hozzá. Von Walter kancellárt Somlay Artúr és Balázs Samu, Ferdinándot Gábor Miklós mellett Básti Lajos, Lujzát Ferrari Violetta és Ruttkai Éva, a Ladyt Bajor Gizi és Tőkés Anna, von Kalb főudvarmestert Gellért Lajos és Pásztor János, Wurm kancellári titkárt Juhász József és Horkai János játszották. Csak a Miller-házaspár szerepét nem kettőzték meg, őket Gózon Gyula és Fónay Márta személyesítették meg. A fejedelem komornyikja kicsi, de fontos szerepében Bartos Gyulát és Bihari Józsefet láthatta a közönség.

Ez itt egy sokat publikált, színháztörténeti értékű fénykép az Ármány és szerelem kettős szereposztásának főszereplőivel:

Gábor M., Ferrari V., Bajor G., Tőkés A., Ruttkai É., Básti L.

A Nemzeti Színház egyik nagy sikerszériájává vált az előadás, úgyhogy 1951. szeptember 19-én ugyanebben a rendezésben és majdnem azonos szereposztásban átvitték a "nagy" Nemzeti színpadára. Csak Bajor Gizi nem játszhatta már legendás szerepét, Lady Milfordot, hiszen 1951. február 12-én elhunyt, máig nem egyértelműen tisztázott körülmények között. A felújított előadásban így megkapta a Lady szerepét Lukács Margit is. A források szerint Lujzát ekkor már csak Ferrari Violetta játszotta, viszont Millerné szerepében Fónay Márta mellett Sitkey Irén is fellépett.

GM, Ferrari Violetta, Somlay Artúr

A kritikák természetesen erősen kihangsúlyozták a klasszikus darab "osztályharcos" vonulatát - 1950-ben vagyunk! - és a korhadó feudalizmus megjelenítését. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy maga az előadás nem volt sematikus, hanem inkább a szó legnemesebb értelmében "klasszikus". Látványi környezetét Varga Mátyás díszlettervező és Nagyajtay Teréz jelmeztervező hozták létre.

Egy drámai jelenet a 2. felvonásból. Színház és Mozi 1950. 12. 17.

 

Legközelebb korabeli kritikákból fogok idézni.

A fekete-fehér képek forrása a szinhaziadattar.hu. Kicsit nehézkes a használata, de ha belejön az ember, kincsek között keresgélhet :)