Színházi Élet 1912-1938

Mielőtt folytatnám Gábor Miklós külföldi útjait, szeretnék megmutatni egy, az internetre nemrégen felkerült nagyon fontos és érdekes forrást.

Még az 1945-ös Rettenetes Szülők előadása kapcsán írtam, hogy milyen jó lenne, ha a régi színházi újságokat beszkennelnék és így otthon is lehetne nézegetni őket, ami vidéki érdeklődőnek különösen főnyeremény lenne.

Nos, úgy tűnik, akkor már nyitott kapukat döngettem, ugyanis az 1912 és 1938 között hetente megjelenő Színházi Élet című lap ma már szabadon böngészhető otthon, pdf formátumban, az Országos Széchényi Könyvtárnak köszönhetően.

ITT VAN A NYITÓ OLDAL LINKJE

Ez itt a 100 évvel ezelőtti, 1913-as ÉVFOLYAM

Annyit érdemes észben tartani, hogy az egyes lapszámokat időben fordított sorrendben tették fel. Erre nem igazán tudok rájönni, hogy miért, az én könyvtáros agyamnak az lenne a jobb, ha januárral kezdődne és deceberrel végződne, de ennyi legyen a legnagyobb baj :)

Ez pedig a 100 évvel ezelőtti LAPSZÁM

Ha valamilyen tartalmat fel szeretnénk használni belőle, azt a CREATIVE COMMONS előírásai alapján tehetjük meg.

Mint a poszt címében is látszik, a Színházi Élet 1912 és 1938 között élt, tehát konkrétan Gábor Miklós még nem nagyon fordulhat elő benne, hiszen ő 1939/40 tájékán kezdte a pályát. De megismerhetjük azt a korabeli színházi- és filmvilágot, amiben ő felcseperedett (különös tekintettel apja mozijára) és aminek aztán, éppen a lap megszűnése körül, illetve után lassan a része lett. Másrészt persze tőle függetlenül is rengeteg minden érdekeset kínál...

Nagy örömmel ajánlom, azzal a várakozással, hogy talán ennek a törekvésnek folytatása is lesz: hiszen a Színházi Élet megszűnése után jött a Színház és Mozi című lap. Sőt, volt közben egy Délibáb című is, annak már láttam címlapján az egészen fiatal Gábor Miklóst. Mint már írtam, a FÉNYSZÓRÓ című, 1945-ben indult nem túl hosszú életű, Balázs Béla által szerkesztett ilyen típusú lap már eddig is böngészhető volt a világhálón. Remélem, hogy a többi felsorolt újság, esetleg még az 1957-ben elindult Film Színház Muzsika is egyszer majd elérhető lesz ilyen formában.

S ha már ebbe a témába ugrottunk fejest, akkor itt van még egy hasznos link, az Elektronikus Periodika Archívum valamennyi SZÍNHÁZI TÁRGYÚ tartalma. INNÉT pedig tovább böngészhetünk más területeket is, a határ a csillagos ég :)

Gábor Miklós utazásai 5.

Az Apa tengerparti forgatása után újra Párizsba követjük Gábor Miklóst filmszínészi minőségében. Valamivel több, mint egy évvel később, 1967. november 1. és 5. között ugyanis a francia fővárosban készültek Kovács András: Falak című filmjének egyes jelenetei.

A történet szerint a Gábor Miklós által alakított Benkő Béla egy nagyvállalat főmérnöke. Éppen valahonnét Afrikából jön hazafelé Párizs érintésével, amikor vállalatánál kitör a botrány: az egyik mérnök, Ambrus (Latinovits Zoltán) külföldi partnerüknek őszintén elmondja, mi a baj az egyik termékükkel; tehát az igazság és saját szakmai mércéje alapján szembefordul a vállalati érdekkel s ezért ki akarják rúgni a cégtől. Mindenki - a vállalat különböző pozícióban levő emberei, illetve Benkő és Ambrus felesége, persze más-más indíttatásból - Benkőt várja haza, mert az ő állásfoglalása is szerepet fog játszani abban, hogy mi lesz az ügy végeredménye.

A párizsi jelenetek közül van, ami szállodaszobában játszódik, illetve a párizsi nagykövetségen, majd egy hosszabb jelenetsor színhelye egy jellegzetesen párizsi pinceklub, a Chez Georges, de a szereplők megfordulnak a párizsi utcákon is. Na most, amikor kicsit jobban belekotortam a filmmel kapcsolatos szakirodalomba, meglehetősen nagy meglepetés ért. Kiderült, hogy a Chez Georges-ban játszódó jelenet, amit a leginkább párizsinak gondoltam, és eszembe nem jutott volna, hogy nem ott forgatták, ha már egyáltalán forgattak Párizsban, annak helyszínét bizony - ugyan a rendező párizsi tapasztalatai alapján -, de Budapesten, a filmgyár műtermében alakították ki... Az "echte" párizsi pinceklub közönségét pedig a pesti egyetemeken tanuló külföldi fiatalok közül toborozták... Ezek szerint akkor csak az utcajeleneteket forgatták a francia fővárosban. Mondjuk ezek után most már az is felmerül bennem, hogy vajon Gábor Miklós tényleg ott volt-e Párizsban és hogy a párizsi utca tényleg párizsi utca-e. De ha az sem igazi, akkor nem értem, miért forgattak Párizsban négy napig...

A filmben két francia színésznek jutott fontos szerep: Philippe March Benkő főmérnök 1956-ban Párizsba szakadt barátját Pétert/Pierre-t játszotta,  Bernadette Lafont pedig Marie-t, az ő francia szerelmét (feleségét?). Vele a pinceklubban jó nagyot vitatkozik Benkő. Marie számon kéri rajta, hogy 56 óta tényleg megváltozott-e az élet Magyarországon, van-e igazi demokrácia, és neki szegezi a kérdést: hogy van az, hogy Benkő 56 előtt is Pierre főnöke volt és most is vezető állásban van, hogy tud minden rendszert kiszolgálni?

GM, Philippe March és Bernadette Lafont

A jelenetsor elején egyébként feltűnik saját személyében Jancsó Miklós. Vele Kovács András többször is összefutott a párizsi forgatás napjaiban s ez adta az ötletet, hogy megjelenjen a "hamis" Chez Georges-ban is. Erről és több más érdekességről az "Ötlettől a filmig" sorozatban megjelent könyvben lehet olvasni, mely tartalmazza a Falak irodalmi forgatókönyvét, mellette Újhelyi János Intellektualitás és látvány - jegyzetek a forgatás történetéről című tanulmányát és Kovács Andrásnak a nézőkkel folytatott beszélgetéseit.

Gábor Miklós és Jancsó Miklós kézfogása, köztük Philippe March

A színészek mellett a Chez Georges-beli hosszú részben kiemelt szerepet kapott egy Ismael nevű énekes, aki két saját és egy Theodorakis-dallal valóban egyedülálló atmoszférát adott a jelenetnek.

Ismael a "Chez Georges" díszletében

Őt tényleg Párizsban fedezte fel a rendező és nyilván Pestre utaztatta Philippe March-sal és Bernadett Lafont-nal együtt, hiszen ők is szerepelnek a pinceklub-beli jelenetben.

Sajnos, ez a film sincs fent kedvenc videomegosztó portálunkon, így nem tudunk belenézni és nem tudjuk meghallgatni, hogyan beszél benne Gábor Miklós franciául, mert volt néhány francia mondata a szállodában. Gimnazista koromban láttam a filmet, amikor én is franciát tanultam és emlékszem rá, hogy milyen jó volt a kiejtése.

A teljes film helyett azért van itt egy kis "retro" hangulat az 1968-as Pécsi Filmszemléről, ahol a Falak nyerte el a fődíjat. Még Aczél elvtárs is látszik benne :)

Gábor Miklós utazásai 4.

Következzenek azok a külföldi utak Gábor Miklós életéből, amelyekre hivatása vezette. Elsőként két filmforgatás - közül az első.

1966-ban készült el Szabó István filmje, az Apa. Az azóta klasszikussá vált alkotásban Gábor Miklós nem egy igazi, hús-vér embert alakít a címszerepben, hanem egy félig emlékekből, félig képzeletből a fia által megalkotott fantázia-figurát. A filmnek egy apró epizódja az Adriai-tenger partján játszódik, ahova az apa fiatalon biciklitúrára ment barátaival. A Film Színház Muzsika 1966. 38. számában, azaz szeptember vége felé képriporttal számolt be a forgatásnak erről az epizódjáról, amely valamikor szeptember legeleje körül zajlott. Egyébként az 1966-os év utazási szempontból is rendkívül sűrű éve volt Gábor Miklósnak - a többi útról is beszámolok hamarosan.

Addig itt egy kép, amint Sára Sándor kamerája előtt  Rovinj városképe előtt biciklizik:

S bár egy filmforgatás nem turistaút, azért remélem, hogy közben Gábor Miklósnak voltak felhőtlen és pihentető pillanatai is...

A cikk részlete:

Az Apa című film most elkészült képsorainak háttere az Adriai-tenger. Szabó István rendező, Sára Sándor operatőr és a címszerepet alakító Gábor Miklós néhány napra a festői szépségű Rovinjba utaztak, hogy elkészítsék a film befejező jeleneteit.

Vagy a tudósító tudta rosszul, vagy közben változott a film dramaturgiája, de ez a képsor a filmen eléggé az elején, a 23-24. perc körül található, ha valaki újra akarná nézni. Sajnos, bár szerettem volna, de nem tudom itt prezentálni, kedvenc videomegosztó portálunkon ugyanis nem találtam a filmet...

Legközelebb egy párizsi filmforgatással folytatom.

Gábor Miklós utazásai 3.

Első alkalommal azt írtam, hogy Gábor Miklós utazásai általában színészi hivatásából adódtak - ez teljesen így is van. Mielőtt ezekre rátérünk, azért találtam egyetlen alkalmat, amikor csak az utazás kedvéért vette nyakába a nagyvilágot. Ehhez időben vissza kell kicsit lépni, még a háborús "nagy utazás" elé, 1939 nyarára. A húsz éves ifjú színészpalánta egy, már a "szakmában" dolgozó barátjával kelt útra egy hónapra, Párizsba.

Bennem ez kicsit olyan képzetet kelt, mint amikor a régi mesterlegények, vagy jó házból való fiatalemberek, mielőtt belevetették magukat az "élet"-be, tapasztalatgyűjtés/szórakozás céljából elmentek világot látni. Lehet, hogy tényleg volt ilyen alapja az ő utazásának is, amit - gyaníthatóan - még szülei fizethettek, talán megelőlegezett diploma-ajándékként, vagy "csak úgy". Akkor még nagyon közel voltak Gábor Miklós gimnazista évei, ahol a rá más téren is nagy hatást gyakorolt György Oszkár tanártól francia nyelvet tanult, logikusnak látszik, hogy Párizs felé vetette vigyázó szemeit.

Az utazásról elég hosszan ír a Sánta szabadság című könyvében. Igaz, rá nagyon jellemzően egyáltalán nem "szabályos"útibeszámolót olvashatunk, hanem inkább útitársának, és vele való barátságának szinte élveboncolását, amiből azért több konkrétum kiderül magáról az útról is.

Ez az útitárs a nála néhány évvel idősebb, Luigi-ként emlegetett Rajczy Lajos, aki felsőbb éves színiakadémistaként "karolta fel" Gábor Miklóst. Volt felesége, Bakó Márta könyveiből egyébként Rajczyról is tudható, hogy a francia kultúra szerelmese volt.

Persze akkor két fiatalember azért nem csak várost nézett és múzeumba járt Párizsban :)

Luigi: 1939 nyara Párizsban, a szivarja és az ultipartik, a sörözések, nők, uszoda a Szajnán... de láttam-e igazán jókedvűnek, csak egy pillanatig is? Talán mégis... hisz olyan fiatalok voltunk! Hisz akkoriban mindenen röhögtünk, talán nem jól emlékszem? 

Az egy hónapos párizsi csatangolásból hazatérve aztán a barátság valahogy a semmibe foszlott. Később a Nemzeti Színházban riválisok lettek, 1952-ben például kettős szereposztásban osztották rájuk a Feledhetetlen 1919 című színdarabban Sztálint... Több filmben is játszottak együtt.

GM és Rajczy Lajos a Budapesti tavasz-ban, 1955

Rajczy élete tragikus véget ért: 1956-ban Kanadába disszidált, ahol a következő évben öngyilkos lett.   

A fenti dőlt betűs idézet Gábor Miklós akkori naplójának részlete, amikor meghallotta egykori barátja halálhírét - éppen egy francia darab próbája közben, aminek az volt a címe, hogy Találka Párizs mellett...

Aki részletesebben szeretne utánaolvasni a történetnek, lapozza fel a Sánta szabadság 65-68. oldalait is.