2013. június 5., szerda

Vass Éva 1.

Vass Éva és Gábor Miklós 1975-ben

Megpróbálom befejezni azt a kis sorozatot, amely Gábor Miklós élete párjait szeretné valamelyest dokumentálni. Hogy könnyebben vissza lehessen keresni őket, itt van az első két rész linkje:



Most sincs könnyebb dolgom, mint az előző alkalmakkor, de megpróbálom ugyanazt a módszert alkalmazni. Viszont ezt a harmadik részt úgy tűnik, érdemes lesz több folytatásra bontani.

Vass Éva 1960-ban
Vass Éva, Gábor Miklós harmadik felesége 1952 óta színésznő. Pécsi, illetve néhány fővárosi színházban töltött évad után, 1957-ben szerződött a Madách Színházba, ahol Gábor Miklós is még csak néhány éve volt tag. Az 1958. szeptember 19-én bemutatott Figaro házasságában voltak először partnerek: Vass Éva Cherubint, a kis apródot játszotta, Gábor Miklós volt a címszereplő.

Ezekben a korai időkben Gábor Miklóst inkább mint Tolnay Klári színpadi partnerét tartották számon, hiszen a Rómeó és Júlia után több nagy klasszikusban, de szalonvígjátékban is egy párt játszottak. Sőt, szerelmespárként még Váradi Hédivel is többször "hozta össze" Gábor Miklóst a színház - az ő párosuk csúcspontja 1961-ben Sarkadi Elveszett paradicsom című darabjának ősbemutatója volt.

Gábor Miklós és Vass Éva azért előfordultak közös darabokban. Ilyen volt például rögtön a Figaro után Bródy Sándortól a Medikusok, amely nagyon kedves volt Gábor Miklósnak és később könyveiben is többször emlegette feleségét ottani nevén, Riza-ként.
Vass Éva ekkoriban már túl volt első hatalmas sikerén, az Anna Frank naplóján (1957), aztán rövid időn belül, a 60-as évek legelején olyan előadásai következtek, mint a Pillantás a hídról és A vágy villamosa. Mindkettő mint előadás is mérföldkő a magyar színháztörténetben, s bennük a fiatal színésznő Pécsi Sándor, illetve Tolnay Klári etalonná vált alakításainak teljesen egyenrangú társa tudott lenni Catherine és Stella szerepében.

Ekkor, 1962-től következett Vass Éva és Gábor Miklós színpadi nagy
közös korszaka. E korszaknak egyik megtestesülése természetesen a Hamlet, a másik pedig a Tanner John házassága. Voltak benne olyan előadások is, mint az Ex, Szerb Antal fergeteges vígjátéka, ahol bizonyosan mindketten remekül érezték magukat - és mellette például az Egy szerelem három éjszakája, vagy éppen egy amerikai bulvár-darab.

Készítettem egy összesített listát azokról az előadásokról, amelyekben az 1950-es évek vége és az 1970-es évek dereka között együtt játszottak:

Beaumarchais: Figaro házassága (1958): Figaro és Cherubin
Bródy Sándor: A medikus (1959): János és Riza 
Casona: A fák állva halnak meg (1960) az Igazgató és a Szomorúszemű lány
Shakespeare: Hamlet (1962): Hamlet és Ophelia
Shaw: Tanner John házassága (1963): Tanner John és Anna
Büchner: Danton halála (1963): Robespierre és Lucile, Camille Desmoulins felesége
Szerb Antal: Ex (1965): I. Sancho és Marcelle
Brecht: Koldusopera (1965): Bicska Maxi és Lucy
Bornemissza Péter: Magyar Elektra (1966): Égisztus és Krizothemis
Hubay - Vas - Ránki: Egy szerelem három éjszakája (1966): Bálint és Júlia
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (1967): Kis János és Zsuzsi
Vészi Endre: Statisztika (1967, az Irodalmi Színpadon): Dr. Avedix és Lívia
Albee: Nem félünk a farkastól (1967): George és Honey
Füst Milán: Catullus (1968): Metellus és Tertullia
Gorkij: Éjjeli menedékhely (1968): Szatyin és Násztya
Shakespeare: III. Richárd (1969): III. Richárd és Lady Anna
Gibson: Libikóka (1972): Jerry Ryan és Gittel Mosca
Shaw: Brassbound kapitány megtérése (1973): Brassbound kapitány és Lady Cicely

Mint krimi-hősnő, 1970

Szintén ebben a korszakban történt, hogy Gábor Miklós először rendezett. 1970-ben a Madách Kamaraszínházban egy Agatha Christie-krimit állított színpadra, amelynek eredeti címe A váratlan vendég volt, ám átkeresztelték, mert ilyen címmel magyar színpadokon már ismert volt egy darab. Így Eszményi gyilkos címen játszották, a női főszerepben Vass Évával.
Ez az első rendezés aztán több közös munka kiindulópontja lett, de már más színházaknál.


Legközelebb innét folytatom. Nem fogom kihagyni emberi egymásra találásukat sem :)

Az első rész végére egy igazi csemege. Évtizedekkel később Gábor Miklós nézi a hajdani Tanner John házasságában egyik közös jelenetüket és azt mondja - szerintem akkor is fülig szerelmesen: "Nem csoda, hogy beleszerettem" :)


2 megjegyzés:

  1. Nem csoda, bizony..... ez a nő nem egyszerűen szép, hanem gyönyörű, mai szemmel is!

    Gábor Miklóst pedig imádom, amióta az eszem tudom, kedvenc színészeim egyike volt, ha nem "a"..... :)

    És köszönom neked ezt a három részes sorozatot kedves szerző, igazán szuper lett, öröm volt olvasni!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépen köszönöm! Volt és van bennem egy kis bizonytalanság, hogy hogy jövök én ahhoz, Róluk szólni, de igyekeztem...

    VálaszTörlés