Rejtvény

Néhány nap múlva itt lesz július 2., Gábor Miklós halála évfordulója. Emlékezzünk rá derűsen...

A héten egy kis utazást tettem életének helyszíneit és dokumentumait kutatva. Levéltári, könyvtári keresgélés, sok séta és néhány szerencsés találkozás után kristályosodott ki, hol is volt életének egyik fontos épülete.

Ma ilyen képet mutat:

Használjuk fel az alkalmat egy kis rejtvényesdire. Ismeri valaki, hogy hol, melyik városunkban, és annak melyik részén van ez a tízemeletes bérház mellett ma eltörpülő sárga épület, és mi lehetett valaha?

Jártam is benne, sőt, mivel a túlsó részében kínai étterem van, még ebédeltem is :)

Legközelebb elmesélem, hogyan sikerült azonosítani és később mit mesélt erről a helyről Gábor Miklós.

Ismét Hamletről

Nem túl régen mutattam meg videón egy Gábor Miklóssal készült interjú részletét, amiben Berkes Zsuzsa faggatta Hamletről. Azóta találtam egy hangfelvételt is ebben a tárgykörben, most azt osztom meg itt.

Ebben Gábor Miklós mélyebbre ás, mint a múltkori, tévés beszélgetésben, hiszen az egy kellemes, csevegős műsor volt, míg ez a rádióriport egy elmélyültebb, "szakmaibb" beszélgetés részlete.

Egyik műsor időpontját sem tudom, sajnos, de mindkettőt az 1980-as évtizedre tippelem. A mostani vallomásban hallható nagyon kevés riporteri reagálásból azt gondolom, hogy valószínűleg a csodálatos Szabó Éva lehetett a műsorvezető, és a riport a Petőfi rádió éjszakai műsora számára készülhetett.

Következzen akkor Gábor Miklós. A Hamlet kapcsán rendkívül érdekes szempontot vet fel, és, mint szokta, önmagával szemben is kíméletlenül őszinte:

Színésztárs és "földi": Ujlaky László

98 éve, 1914. június 15-én született Ujlaky László színművész. Bevallom, sokáig azt hittem, hogy Zalaegerszegen, de nem, hanem Lendvahosszúfalun, az akkori Zala megye Alsólendvai járásában. Gyerekkorában költöztek Zalaegerszegre. Ma emléktábla jelöli azt a házat, ahol élt:

Zalaegerszeg, Mártírok útja 64.

Felirata:

E HÁZBAN ÉLT

UJLAKY LÁSZLÓ

1914–1994

ÉRDEMES MŰVÉSZ

A NEMZETI SZÍNHÁZ

ÉS A

MADÁCH SZÍNHÁZ TAGJA

A táblát fia, a színművésszé lett Ujlaky Károly állította 2006-ban. Ezt is, mint Gábor Miklósét, Béres János szobrászművész készítette. A portrédombormű alatt itt is szerepel egy idézet, mégpedig Szigethy Gábor színháztörténésztől:

Díszlet-Helsingőrben, aszfalt-Hunniában a színpadon Hamlet mellett állva tanulta meg elviselni, túlélni a kort. Hunniában és Helsingőrben volt színész, tudta, miért nevezik a rend csendjének az alattvalók némaságát.

Színész volt: esténként feltámad.

A többi néma csend.

Előző évben kiállítás is nyílt a művészről a városi kiállítóteremben. Kár, hogy erről akkor nem hallottam és nem voltam ott, talán valamit sikerült volna megtudnom Ujlaky László gyökereiről, szüleiről.

Gábor Miklóssal később nem csak ugyanabban a színházban, a Madáchban volt tag, hanem már valószínűleg gyerekkorukban is ismerték egymást. Valamikor az 1960-as években történt, hogy Zalaegerszeg meghívta a város és a megye több jeles leszármazottját – Keresztury Dezsőt, Portisch Lajost, Öveges Józsefet és másokat – valamint természetesen Ujlaky Lászlót és Gábor Miklóst, és Egerváron rendeztek egy nagy találkozást. Az eseményt akkor televíziós műsor is megörökítette. Gyerekfejjel láttam ezt az adást, azóta sem találkoztam vele, valószínűleg már nincs is meg az archívumban, de néhány dolog rémlik belőle. Például az, amikor Ujlaky László mosolyogva mesélte, gyerekkorában többször látta Egerszegen, hogy szülei "a kis Mikit viszik sétálni" :) Úgyhogy ha abban az időben esetleg nem is játszogattak együtt, hiszen öt év korkülönbség gyerekeknél nagyon sok, Ujlaky László azért tudta, hogy "a kis Miki" a mozis fia...

Mint a lexikonok írják, Ujlaky László a színiakadémia elvégzése után 1936-ban a Nemzeti Színház tagja lett. 1949 óta a Madách Színház művésze volt. Szép orgánuma, tiszta beszéde is elősegítette játéka tökéletességét. Alakításaira az aprólékos kidolgozottság és a nagyfokú tudatosság volt a jellemző. 1971-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. 1939 óta filmezett és közel harminc játékfilm és TV-film jelentős szerepét alakította. Ezek listája ITT LÁTHATÓ. Több érdekesség is van közötte: kicsi szerepben ott volt például a legendás legelső István, a király előadásokon és a Szomszédokban ő játszotta az idősebb erdészt, Trokán Péter főnökét.

A lexikonok egyöntetűen kiemelik szép orgánumát, tiszta beszédét. Sokat rádiózott is, gyerekkoromból jól emlékszem a Kíváncsiak klubja adásaira, ahol egy kissé cserfes fiatal női hang mellett (talán Örkényi Éva volt?) ő szólaltatta meg a tapasztaltabb válaszadót.

Színházában, a Madáchban szerintem nem használták ki kellőképpen a tehetségét. Igazi főszerepet nem nagyon kapott, csak olyan "majdnem" főszerepeket, mint például idősebb Hector Malone-t a Tanner John házasságában – és sok epizódszerepet.

Mint az emléktábla szövege is utal rá, az 1962-ben bemutatott legendás Hamletben ő volt a Színészkirály – és, ha jól tudom, Poloniust is játszotta beugrásként. A királyi udvarba érkezett színtársulat vezetője kicsi, de rettenetesen fontos szerep és pontosan olyan adottságok szükségesek hozzá, mint amilyenekkel ő rendelkezett. A darabban a Színészkirály Hamlet előtti próba-szavalása Trója elestéről és Hecuba (Hekabé) királyné sorsának átélése, a színész könnyezése indítja el a dán királyfiban a Hecuba-monológ gondolatait és ad ötletet az egérfogóra: egy olyan színjáték bemutatására a király előtt, amelyen Claudius "ha bűnös, fennakad!".

 

Ujlaky László egerszegi emléktáblája avatásakor az avatóbeszédet mondó dr. Szigethy István, a család régi barátja is ezt emelte ki:

Gábor Miklós ezerszínű, igazságkereső vibrálásához a másik egerszegi, Ujlaky László nyugodt, született eleganciája, a „csak” szerepe szerint király öntudatos szerénysége, bölcsessége érdekes kiegészítést, ellenpontot jelentett nagy közös jelenetükben.

Nekem Ujlaky László egerszegisége nagy segítségemre volt kamaszkoromban: rajta keresztül tudtam szerezni Gábor Miklóstól végre egy dedikált fényképet, amelyre olyannyira áhítoztam – és természetesen kaptam Ujlaky Lászlótól is :) Ezt a történetet ITT egyszer már elmeséltem...

Befejezésül megmutatok egy oldalt fia, Ujlaky Károly weboldaláról; itt jegyzem meg, hogy másik fia, ifj. Ujlaky László is színész lett, édesapjuk sikeresen "beoltotta" őket :). BELÉPVE az oldalra a fényképek megszemlélése mellett megnyithatunk egy rövidke kis videoklipet, ahol Ujlaky László színészi hitvallását mondja el. Kulcsszavai: tisztesség, becsület, hit és a színészi hivatás végtelen szeretete.

Villanyvonat

Legközelebb Gábor Miklós egy kiváló színésztársáról és földijéről, Ujlaky Lászlóról fogok megemlékezni. De még van néhány nap az ő születésnapjáig, addig nézzük meg Gábor Miklós egyik régi televíziós filmjét, mivel erre most lehetőséget ad kedvenc videomegosztó portálunk. Használjuk ki!

Címe: Villanyvonat. Vámos Miklós írta, remek szerepeket teremtve benne Gábor Miklósnak és Vass Évának.

Rendezte Gát György. A film teljes stáblistája ITT megtekinthető.

Következzen a film:

Mesél a kép...

... én pedig mesélek a képről.
Egész pontosan erről:

Színház és Mozi 1954. június 25.

Először a helyszín: a budapesti Engels téren – ma Erzsébet tér – a régi távolsági autóbusz-pályaudvar előtt áll a kis csoport. Ketten közülük képfelirat híján is felismerhetők: Gábor Miklós és Ruttkai Éva.

Nézzük akkor a kép  újságbeli környezetét.

A képaláírás: Móricz Lilit, a Kecskeméti Katona József Színház művésznőjét nagy örömmel fogadja Gábor Miklós és Ruttkai Éva.

A kép a Vidéki/Pesti színészek élményei című cikket színesítette fekete-fehérben, többedmagával.

Az írásból kiderül, hogy találkozót szerveztek fővárosi és vidéki színészek között, amely este színházlátogatással fejeződött be. Ha az 1954-es dátumra gondolunk, akkoriban sok ilyesmi, színházon kívüli akció zajlott. Java része ismert színészek, rendezők ipari üzemekben való látogatásáról szólt, ahol megszemlélték, hogy akik este beülnek az előadásokra, napközben mivel, hogyan, milyen körülmények között keresik kenyerüket és sor került közönségtalálkozóra is; de voltak ilyen, "barátkozzunk színészek egymás között"-szerű akciók is. Természetesen ezek mind a Párt művelődéspolitikája szellemében történtek. Ám, ha ezt a mázat leszedjük róluk, azért volt ráció az ilyen eseményekben – ha nem is abban a mennyiségben, ahogy ezt előírták. Mostanában egy ideje itt-ott újra csinálnak hasonlót, nyilván más ideológiai tartalommal; ilyen például éppen Gábor Miklós szülővárosa, Zalaegerszeg színházának "falujárás" sorozata, amely már jó egy évtizede, és jelenleg is zajlik.

De térjünk vissza a képre. Móricz Lili tehát a távolsági autóbusszal Kecskemétről Budapestre érkezett többedmagával. A buszról leszállva őt Gábor Miklós és Ruttkai Éva köszöntötték.

Móricz Lili színművésznő, Móricz Zsigmond egyik leánya akkor 39 éves volt. A második világháború előtt többnyire pesti színházakban játszott, majd 1947-ben vidékre került. Tizenegy év alatt megfordult a pécsi, a debreceni, a miskolci, kecskeméti, a szolnoki és a győri színházakban – nyilván nem önszántából költözködött ennyit... 1958-tól gyakorlatilag visszavonult a színészi pályától és már csak szórványosan lépett fel. Idejét édesapja hagyatékának szentelte.

Mindenesetre 1954-ben még a színi pályán működött, akkor éppen a kecskeméti színház tagjaként. Amikor alig fél évvel korábban Ruttkai Éva és Gábor Miklós hatalmas sikerrel vendégszerepeltek Kecskeméten az Ármány és szerelem főszerepeiben, Móricz Lili játszotta Lady Milfordot - nyilván ezért voltak ők a fogadóbizottság.

Ruttkai Éva és Gábor Miklós volt a kor álompárja. A "celeb" szó nem létezett akkor, ám a fogalom igen: ők művészi nagyságuk mellett az akkori idők celebjeinek is számítottak, olyan elképesztő  népszerűségnek örvendtek. Ehhez a színház mellett az akkori magyar filmgyártás is rásegített, így vidéken is nagyjából hasonló mértékű volt a népszerűségük, mint a fővárosban. Pedig még televízió sem volt, illetve éppen csak elkezdődött. Az ember persze rengeteg mindent nem sír vissza azokból az időkből, ám akkor még olyan emberek lehettek celebek (amúgy nagyon utálom a szót), akik ezt ténylegesen meg is érdemelték – nem úgy, mint a mostani, nem is perc-, hanem csak pillanat-emberkék...

Tehát, a legnépszerűbb magyar házaspár ment ki a színésznő fogadására. Nem említi a képfelirat, ám a pici lány nem lehet más, mint kislányuk. Júlia néhány héttel korábban töltötte be első életévét. A virágcsokorból ő is kapott egy szálat, hogy köszöntse a nénit. Szülei próbálják kedvesen e tevékenység felé terelgetni, ám ő másra figyel, ami nyilván sokkal érdekesebb, s közben úgy, olyan testtartással áll ott, akár egy pici primadonna, aki ünneplésre vár :))

Ezeket mesélte nekem ez a fénykép...