Keresztury Dezső irodalomtörténész Zalaegerszegről származott, édesapja egy időben a város polgármestere volt.
 |
| A gyerek Keresztury Dezső (Zalai Hírlap 2014.09.13.) |
Ő maga 1904-ben született, tehát 15 éves gimnazista volt Gábor Miklós születésekor. Szenvedélyesen szeretett moziba járni, innét is ismerte Gábor Bélát, és hát bizony Zalaegerszeg abban az időben kisváros volt, hiába megyeszékhely.... köreiben mindenki mindenkit ismert. Így Keresztury Dezső jól emlékezett az egészen kisfiú Gábor Miklósra is.
Eddig két említést találtam hatalmas életművében, ahol szólt a moziról és róla.
1984-ben megjelent Árnyak nyomában (Magvető, 1984) című könyve előszavában:
Én sem születtem s készültem színházi embernek. Sem bírálóként, sem résztvevőként, sem történészként. Életem és munkám nagy része mégis összefonódik legalábbis a magyar színjátszással. Célzattalan fölkészülésem a zalaegerszegi moziban kezdődik, amelyet Gábor Miklós édesapja formált a régi, kinőtt zsinagógából „Edison Mozgópalotá”-vá, s ahol azzal a mohósággal izgultam végig mindent, ami egy közepes zongora hangjai mellett világgá tágította a poros vetítőfalat, mint amellyel bármilyen könyvet elolvastam, ami kezembe akadt.
Egy részlet Emlékezéseim: Szülőföldeim (Arcanum, 1993) című kötetéből; előtte egy kép a gyermek Gábor Miklósról:
 |
| "parádésan öltöztetett kisgyermek" :) |
[...] az elemi iskolával szemben volt gyerekkori magánszenvedélyeim másik otthona: a mozi. Szépen kigyönyörített épület volt ez: a régi zsinagóga, amelyet kinőtt a hitközség, s amelyet egy igen ügyes, Gábor nevű vállalkozó alakított át a maga üzemévé, s fel is írta rá szép nagy betűkkel: Edison Mozgókép Palota. Ez a Gábor édesapja volt a színész Gábor Miklósnak, akit nemegyszer láttam is a moziban, parádésan öltöztetett kisgyermekként. Én néhány évig törzsvendég voltam. Egyszer-másszor, ha pénzt tudtam keríteni, meg is váltottam a jegyet az első előadásra, s aztán ott ragadtam az estiig. Már nem is a film érdekelt, hanem a vetítőgép surrogása, a zongora hangja, amellyel a némafilmek elsuhanó képsorait kísérte valaki, s egyáltalán, az egész mozi hangulata. "A polgármester fia", legyintettek a jegyszedők, ha észrevettek.
Gábor Béla mozijáról sajnos egyetlen kép sem maradt fenn...
De ezt a filmet nagy valószínűséggel mindketten látták benne:
Később nyilván többször találkoztak, így például Zalaegerszegen és Egerváron is, ahova valamikor az 1960-as évek közepén szervezte Zalaegerszeg a híres elszármazottak találkozóját; csak éppen a technika mondott csődöt és elmaradt az esemény televíziós közvetítése...
