2013. július 20., szombat

Boldog születésnapot, Vass Éva!

Örülök, hogy kis sorozatom Vass Éváról éppen akkor kulminál, amikor a művésznő nagyon kerek születésnapját ünnepli: kedden, július 23-án lesz 80 éves...
 

 

Ennek jegyében készítettem egy klipet kedvenc videomegosztó portálunkra. Kivágtam Vámos Miklós: Lehetetlen című sorozatából azokat a perceket, amikor Vass Éva jelent meg a Gábor Miklóst faggató műsor végén.

Vámos Miklós kérdésére, hogy amikor nem játszik, otthon milyen egy ilyen nagy színész, mint Gábor Miklós, Vass Éva a saját, bűbájos és humoros versével válaszolt.

Azt gondoltam, hogy nemcsak videóként másolom ide a verset, hanem írásban is és ezzel az összeállítással köszöntöm Vass Évát együtt mindazokkal, akik megnyitják és elolvassák ezt a posztot. Csak annyit jegyeznék meg, mint technikai közleményt, nem biztos, hogy teljesen jó a sorelosztás és a központozás, mivel a verset hallás után tudtam csak leírni, de talán olyan nagyokat nem tévedtem.  A szöveg biztosan hiteles!

Sajnos, többszöri próbálkozás után is csak ilyen minőségűre sikerült a klip - halk, mert régi videokazettáról digitalizáltam, és sajnos, pedig többször próbálkoztam, kissé szétcsúszott a kép és a hang... de legalább megvan. Amúgy pedig, a teljes műsor is fent van ugyanott, ahol ez. Ott ez a részlet 42 perc 35-nél kezdődik.

Mielőtt megnézzük, még azt elmondom, hogy a műsor 1996-ban készült. A televíziós film, amelyre a beszélgetés elején utalnak, a Villanyvonat (1984): forgatókönyvét Vámos Miklós írta gyerekkori élményeiből és Vass Éva és Gábor Miklós játszották benne a szülőket...


 Vass Éva verse:
Az, hogy most itt vagyok,
őszintén meglepett,
mivel nem szoktam látni itt
feleségeket.

De ha már így esett, gondoltam,
írhatnék egy verset
arról, hogy e hapsi
nékem mit jelenthet.

Számoljanak csak most egy kicsikét
énvelem!
Ezerkilencszázötvennyolc óta
szeretem.

S mik voltak, atyám,
micsoda évek,
még most is borzongok,
hogyha visszanézek.

Szép volt, nehéz volt,
izgalmakkal tele,
de megérte, klassz hapsi,
egye meg a fene.

Tud írni, olvasni,
közben örökké játszik,
holott felnőtt, komoly
férfiúnak látszik.

Ja, rajzol is, fest is,
káptalan a feje,
ő ennek a szakmának
a fenegyereke.

Viszont nem fúr, nem farag,
hiába is kéred:
álmában sem látott még
háztartási gépet.

Bármit megeszik,
nincs sok bajod vele,
ilyen hát, ilyen ő,
a szellem embere.

Csak még egy szót,
aztán befejezem.
Hogyan élem vele
manapság életem?

Konkurens csajokkal
felvettem a harcot,
de most önök előtt
leteszem a lantot.

Vesztettem, sajnos,
nincs menekvés, vége:
orrhosszal nyert előttem
a számítógépe!


1 megjegyzés: